Ebben is lemaradt az EU, Brüsszel képtelen lépést tartani az átalakulással

Az Európai Uniónak szembe kell néznie azzal, hogy a több, mint húsz éve hatályos, kábítószer-csempészetről szóló kerethatározata nem tud lépést tartani a globális és az európai drogpiac átalakulásával – vélekedett Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója. A szakember kiemelte: továbbra is jelentős különbségek vannak a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények definíciójában, súlyozásában és büntetési tételeiben. Szerinte a drogkereskedelem elleni fellépés kulcsa a pénzmozgások követése.

A 2025. november végén megtartott „Reality Check on the EU framework decision on drug trafficking offences” (ami nagyjából azt jelenti: Valóság-ellenőrzés az Európai Unió drogcsempészeti bűncselekményekkel kapcsolatos kerethatározatáról) című szakmai műhelybeszélgetés fontos fordulópontot jelez az Európai Unió drogpolitikájában – hívta fel a figyelmet Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója. 

Illusztráció (Fotó: AFP)

A szakember leszögezte: a rendezvény célja nem pusztán az volt, hogy az Európai Bizottság meghallgassa a tagállami ügyészek, vizsgálóbírók és igazságügyi szakértők tapasztalatait, hanem hogy szembenézzen azzal a ténnyel: 

a 2004 óta hatályban lévő kerethatározat mára lényegében nem tud lépést tartani a globális és európai drogpiac átalakulásával.

A műhelybeszélgetés világossá tette, hogy a jelenlegi EU-s szabályozás olyan korszak terméke, amelyben még nem voltak ekkorák az európai amfetamin- és kokainlaborok, nem működtek a modern logisztikai láncok, a csomagküldő szolgáltatások tömege, nem létezett a titkosított digitális kommunikáció és az NPS-ek (új pszichoaktív szerek) gyorsan változó piaca. A drogkereskedelem így ma már kimondottan olyan országokon átívelő, digitális és pénzügyileg összetett bűnözési forma, amelyhez képest a régi uniós jogi keret statikusnak és részben működésképtelennek tűnik.

Jelentős különbségek az uniós tagországok között

A résztvevők elsőként a tagállamok közötti büntetőjogi eltérések problémáját emelték ki. Bár a kerethatározat célja az volt, hogy minimális harmonizációt teremtsen,

a gyakorlatban továbbra is jelentős különbségek vannak a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények definíciójában, súlyozásában és büntetési tételeiben. 

Ez nem pusztán elméleti kérdés: a bűnszervezetek folyamatosan keresik a kedvezőbb jogi környezeteket, legyen szó pénzmosásról, logisztikai bázisokról vagy éppen a letartóztatás kockázatának minimalizálásáról. A „forum shopping” (ami magyarul nagyjából bíróságválasztást jelent) jelensége – amelyet a szakemberek egyértelműen megerősítettek – ékes bizonyítéka annak, hogy az EU-n belüli széttöredezettséget a szervezett bűnözés stratégiai előnyként használja ki.

Lemaradva a valóságtól

A második nagy tétel az volt, hogy a jelenlegi jogi keret nem illeszkedik a mai drogpiaci realitásokhoz. Az EU-ban már nem kizárólag külső eredetű drogok jelentenek problémát: számos szintetikus szer Európán belüli laborokból származik, új típusú alapanyagokkal és decentralizált előállítással. 

A kerethatározat továbbá nem számolt azzal, hogy a csempészet egyik legfontosabb csatornája a konténerlogisztika, a másik pedig a csomagküldés lesz.

A 2020-as években a hatóságok rendszeresen találkoznak néhány grammra bontott, postán feladott kokain- és MDMA-csomagokkal, vagy éppen olyan rejtekkel, ahol a drogokat termékekbe – állateledel, sportfelszerelés, elektronikai eszközök – rejtik el. A jogszabály mindezt nem kezeli, sőt, még kategorizálni sem tudja megfelelően.

A harmadik problémacsoport a határokon átnyúló nyomozások strukturális nehézsége. Bár az EU számos együttműködési eszközt hozott létre – Eurojust, Europol, JIT-ek –, a gyakorlatban ezek továbbra is lassan vagy töredezetten működnek. 

A műhelybeszélgetés résztvevői többek között a bizonyítékok eltérő elfogadhatóságát, a digitális bizonyítékok kezelésének különbségeit és a pénzügyi nyomozások eltérő hatékonyságát nevezték meg akadályként. Ez a helyzet különösen súlyossá válik a mai drogpiacon, ahol a kriptopénzzel folytatott tranzakciók, a darkwebes hirdetések és a titkosított üzenetküldők (SkyECC, EncroChat) elemzése kulcsfontosságú.

Eltérő kapacitások

A másik lényeges megállapítás, hogy a tagállami kapacitások között óriási különbségek vannak. Míg egyes országok fejlett ellenőrző rendszerekkel, nyílt forráskódú hírszerzéssel, digitális laborokkal és pénzügyi elemzői egységekkel dolgoznak, más tagállamoknál minimális az ezekhez szükséges infrastruktúra. Ennek következménye, hogy 

az unió biztonsági lánca olyan erős, mint a leggyengébb tagállam rendszere: ha egy kikötőben vagy határállomáson hiányoznak az eszközök, azt a szervezett bűnözés gyorsan kihasználja, tranzitpontot vagy logisztikai központot építve ki.

A „Reality check” alapján egyértelmű, hogy az Európai Bizottságnak változtatnia kell, ennek a változásnak az egyik iránya a kerethatározat teljes újragondolása lehet. A cél nem az egyszerű frissítés, hanem olyan európai standardok létrehozása, amelyek valós, gyakorlati segítséget adnak az ügyészeknek és nyomozóknak. A folyamatnak ki kell terjednie a bűncselekményi kategóriák újradefiniálására, a büntetési tételek egységes szigorítására, a digitális bizonyítékok egységes kezelésére és a szintetikus drogok világának beemelésére egyaránt. 

Ugyanilyen fontos a pénzügyi dimenzió: a résztvevők egybehangzóan állították, hogy 

a drogkereskedelem elleni fellépés kulcsa a pénzmozgások követése.

Ennek része lehet a nagy értékű készpénzmozgások szigorúbb kontrollja, az online fizetési rendszerek átláthatósága, és a kriptoeszközökkel kapcsolatos bűnügyi adatgyűjtés egységesítése.

A 2025-ös „Reality check” tehát nem egyszerű szakmai konzultáció volt, hanem egy olyan diagnózis, amely rávilágít a jelenlegi rendszer strukturális gyengeségeire. Ha az Európai Bizottság valóban beépíti ezeket a tapasztalatokat a közelgő jogszabályi reformba, akkor a következő években egy hatékonyabb, rugalmasabb és a modern bűncselekménytípusokra jobban reagáló uniós drogpolitika születhet meg – fogalmazott Téglásy Kristóf.

Illusztráció (Fotó: MTI/Mihádák Zoltán)