Hova tűntek a fehér karácsonyok?

Minden év végén izgatottan várják kicsik és nagyok, vajon végre fehér lesz-e a karácsony. Bár a reménykedés nem hagy alább, mégis tapasztaljuk, hogy már sok éve szürke és borongós az ünnep és egyetlen hópihe sem hull. Vajon az idén fehér lesz a karácsony? A Magyar Nemzet Simon Gergőt, a HungaroMet, Magyar Meteorológiai Szolgálat Nonprofit Zrt. szakemberét kérdezte, milyen okok miatt tűnt el a karácsonyi hóesés és mire lehet számítani.

Illusztráció Fotó: Pexels

Mind hallottuk már nagyszülőktől, dédszülőktől, hogy „bezzeg a mi időnkben derékig ért a hó télen”, és valóban az 1980-1990-es évekig a legtöbb karácsonykor hideg volt és hatalmas pelyhekben hullott a hó.

Hó helyett eső

Simon Gergő meteorológus, az Előrejelzési Szolgáltató Osztály vezetője lapunknak elmondta, összességében a fehér karácsony ritkulása elsősorban a téli, különösen a decemberi hőmérsékletek emelkedésével magyarázható, ami csökkenti a hó megmaradásának esélyét. A téli csapadék mennyisége nem változott jelentősen, viszont egyre gyakrabban eső formájában hullik. A december hagyományosan enyhébb a tél második felénél, ezért a havas időszakok súlypontja inkább januárra és februárra tolódik. Ennek következtében a fehér karácsony hazánkban ma már ritka jelenség, különösen a sík vidékeken.

A Kékesen szinte mindig fehér a karácsony

A legtöbb hótakarós nap egy évtizeden belül a karácsonyi napokon az 1960-as években fordult elő – tájékoztatott a HungaroMet. Az öt városban 10-15 hótakarós napot észleltek, a Kékesen pedig mindössze két karácsonyi napon nem volt összefüggő hóréteg 1961 és 1970 között. A 60-as évek mellett az 1990-es és 2000-es években volt még az ünnepek alatt gyakran hótakaró. Ebben a két évtizedben volt még 20 nap fölötti a számuk a Kékesen. A legkevesebb hótakarós nap sík vidéken és a Kékestetőn is 2011 és 2020 között volt. Több városban egy hótakarós nap sem volt az évtized során. Hasonlóan ritkán alakult ki összefüggő hóréteg az 1970-es években is.

Ez az év volt a leghidegebb

A december havi középhőmérséklet sok éves átlagban nulla fok közelében alakul az országban. Az egymást követő évek decemberei olykor igen szélsőségesek, megfigyelések szerint például 1901 óta a leghidegebb december 1933-ban volt (mínusz 5,8 fokos havi középhőmérséklettel), míg a legenyhébb (plusz 4,5 fok) a következő évben, 1934-ben. A legmagasabb átlaghőmérsékletű decemberek a múlt században fordultak elő (1915, 1916, 1934, 1960, 1985). Noha az ezredforduló óta több december volt az átlagosnál melegebb, nem voltak olyan enyhék, mint a korábbiak. Ha a hideg szélsőségeket nézzük, akkor igazán hideg decembert legutóbb 2001-ben tapasztalhattunk (mínusz 4,8 fok).

A leghidegebb karácsonyon mínusz 9,6 fok volt 

Karácsonykor a hőmérséklet igen nagy változékonyságot mutat. Az országos középérték mínusz 10 és plusz 8 fok között alakult az elmúlt 120 évben. Hidegebb karácsonyok jellemezték az 1920-as, 1930-as, 1960-as és különösen az 1990-es éveket, valamint a 2000-es évek elejét. A leghidegebb karácsonyok országosan az 1998-as (mínusz 9,6 fok), a 2001-es (mínusz 9,3 fok) és 1961-es (mínusz 9,2 fok) voltak. Összesen hét ünnep volt mínusz 7 fok alatti középhőmérséklettel, ebből öt 1992 és 2002 között. A hideg mellett szép számmal fordulnak elő szinte minden évtizedben enyhe karácsonyok is. Csak a 2010-es években nem fordult elő hidegebb karácsony. Utoljára fagypont alatti átlaggal a 2008-as ünnep volt. A legenyhébb a 2009-es karácsony volt (7,8 fok), ami után a 7 Celsius fokot még az 1901-es (7,1 fok) érte el. A 2010-es évek mellett tartósan enyhe időjárással teltek a karácsonyok az 1910-es évek környékén, valamint az 1980 körüli években is.

A legtöbb fehér karácsony az 1960-as és 1990-es évek környékén, míg a legkevesebb az 1970-es és 2010-es években volt. 

A vizsgált városokban általában 10 cm alatt maradt a maximális hóvastagság. A lehullott hó a hegyvidékeken tud csak hosszabb ideig megmaradni, ezáltal nagyobb eséllyel gyarapodni. Kékestetőn ezért az a ritkább eset, amikor nincs hó karácsony egyik napján sem, ami a legtöbbször a 2010-es években fordult elő, ugyanakkor a 30 cm-t meghaladó hóvastagság karácsonykor még az ország legmagasabb pontján is csak 8 alkalommal volt az elmúlt hét évtizedben. A legnagyobb hóvastagságot a Kékesen, 70 cm-t, 1981 karácsonyán mérték. A legtöbb városban 1963-ban volt a legnagyobb hó. Pécsett ekkor fél métert is meghaladó hótakaróba burkolózott a város.

Az előrejelzés szerint idén sem lesz fehér a karácsony

A szakmailag vállalható időtávon belül lényeges téli fordulat nem körvonalazódik – monda Simon Gergő. A következő napokban is marad a borongós, szürke idő, amelyet az úgynevezett hidegpárna okoz, amely tartósan beállt a Kárpát-medence felett. Jelen időtávban még nem lehet megmondani a csapadék halmazállapotát a karácsonyi időszakban, viszont léteznek valószínűségi előrejelzések, melyek szerint jelenleg minimális esély van csak havazásra.