Tarlós: Nulla az esély rá

Semmilyen körülmények között nem támogatja Tarlós István főpolgármester az útdíj bevezetését.

NT
2012. 01. 31. 14:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A főpolgármester keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, gyakorlatilag nulla az esélye annak, hogy a matricás, 10 ezer forintos útdíjat bevezetik Budapesten; mint mondta, ez elméleti lehetőség volt a 12 alternatíva közül, s a legsúlyosabb, legtöbb kockázati elemet tartalmazó javaslat volt.

Mint az MNO beszámolt róla, „súlyos ötletnek” nevezte Tarlós István főpolgármester a budapesti matricás úthasználati díj bevezetéséről szóló javaslatot hétfőn újságíróknak. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerint a városi útdíj bevezetése nem alkalmas a BKV finanszírozási problémáinak megoldására.

Racionálisabb és igazságosabb

Rogán Antal az általános útdíj helyett egy differenciált dugódíj bevezetését tartja racionálisabb és igazságosabb megoldásnak. Az Országgyűlés és a Fővárosi Közgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke, V. kerületi polgármester ezt hétfőn közölte az MTI-vel. A fideszes politikus visszautasította, hogy javaslatot tett volna az általános útdíj bevezetésére.

A Budapesti Közlekedési Központ szerint a városi útdíj bevezetése nem alkalmas a BKV finanszírozási problémáinak megoldására, ezért nem javasolják a megvalósítását. A központ MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, több mint egy éve egyeztetnek a budapesti tömegközlekedés finanszírozásának megoldásáról, ennek keretében több elképzelés elemzését is elkészítették. Ennek célja, hogy a kormányzat által támogatható és döntést követően végrehajtható megoldásokat találjanak a finanszírozási válságra, de erre a városi útdíj koncepciója szerintük nem alkalmas.

„Nem vagyok annyira pesszimista, mint tegnap”

Tarlós István főpolgármester szerint Orbán Viktor miniszterelnök és a kabinet is konstruktív volt azon a nap folyamán tartott kormányülésen, amelyen a BKV finanszírozása is szóba került. Keddi budapesti sajtótájékoztatóján jelezte, nem maradt olyan kérdés a BKV-val kapcsolatban, amelyet „érintetlenül” hagytak volna, néhányat tisztáztak is; a közlekedési vállalat finanszírozásról napokon belül döntés születhet. „Nem vagyok annyira pesszimista, mint tegnap” – mondta.

A főpolgármester beszámolója szerint ismertette a kormánnyal a BKV múltját, jelenét és a jövő perspektíváit. Kifejtette, hogy a múlt egyik nagy problémája a működés finanszírozása, amely húsz éve nincs megoldva, a másik az adósságállomány kezelése és rendezése. Mint mondta, 2002-ben konszolidálták ugyan a BKV-t, de mára 74 milliárdos adósság keletkezett, és csak 2012-ben 54 milliárd forint hitelt kell visszafizetni. A harmadik probléma a járműállomány „extrém” elhasználódása. Ezért a főváros azt kéri a kormánytól, hogy hozzanak döntést a 32 milliárdos, zárolt normatív támogatás feloldásáról, a Budapest által felajánlott 20 milliárd forint mellé a normatív támogatáson túl további 20 milliárd forintos támogatásról, valamint a 12 pontból álló hosszú távú koncepcióból 2-3 javaslat támogatásáról, amelyek 2013-tól lépnének életbe. Ezek elegendők lennének a BKV életben tartásához.

Adósságrendezésben is segítséget kért

Tarlós István tájékoztatása szerint az adósságrendezésben is segítséget kért; mint mondta, ha állami garanciával kaphat a főváros hitelt, és a BKV fenntartásának ez a feltétele, akkor a város „ezt elfogadja”. Kérte továbbá a járműtenderek támogatását, illetve a dugódíj (amely hangsúlyozottan nem azonos az útdíjjal) bevezetési feltételeinek támogatását.

Kérdésre válaszolva azt mondta, nem akarja „prejudikálni” Orbán Viktor és a kormány döntését a javaslatokkal kapcsolatban, abban viszont bizonyos, hogy a találkozó után a helyzet a mainál csak jobb lehet, rosszabb nem.

Mit tett Budapest?

A főpolgármester elmondta, a kormány kíváncsi volt arra, hogy mit tett Budapest az elmúlt egy évben. Tudatta a kabinettel – tette hozzá –, hogy egy 2010-ben készült koncepció alapján 26 indítványt tettek, létrehozták a Budapesti Közlekedési Központot, megváltozott a BKV szerződéskötési gyakorlata, megszűntek a „durva” végkielégítések, 2011-ben 13 milliárddal csökkentették a BKV adósságállományát, megoldották az Alstom-ügyet, és 2011-ben a BKV hosszú idő óta nem vett fel működési hitelt.

Jelezte: rövid távú rendezési kényszert kell megoldani, amely az adósságkezelésből és az április végén lejáró közszolgáltatási szerződés meghosszabbításából, annak feltételeinek biztosításából áll. Ezenkívül szükség van hosszú távra szóló működési koncepcióra is – mondta, hozzátéve, léteznek bizonytalanságok, ezek közül a főpolgármester kiemelte az útdíjat. Mint mondta, ezt semmilyen körülmények között nem tudja támogatni.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.