Tarlós: Nulla az esély rá

Semmilyen körülmények között nem támogatja Tarlós István főpolgármester az útdíj bevezetését.

NT
2012. 01. 31. 14:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A főpolgármester keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, gyakorlatilag nulla az esélye annak, hogy a matricás, 10 ezer forintos útdíjat bevezetik Budapesten; mint mondta, ez elméleti lehetőség volt a 12 alternatíva közül, s a legsúlyosabb, legtöbb kockázati elemet tartalmazó javaslat volt.

Mint az MNO beszámolt róla, „súlyos ötletnek” nevezte Tarlós István főpolgármester a budapesti matricás úthasználati díj bevezetéséről szóló javaslatot hétfőn újságíróknak. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerint a városi útdíj bevezetése nem alkalmas a BKV finanszírozási problémáinak megoldására.

Racionálisabb és igazságosabb

Rogán Antal az általános útdíj helyett egy differenciált dugódíj bevezetését tartja racionálisabb és igazságosabb megoldásnak. Az Országgyűlés és a Fővárosi Közgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke, V. kerületi polgármester ezt hétfőn közölte az MTI-vel. A fideszes politikus visszautasította, hogy javaslatot tett volna az általános útdíj bevezetésére.

A Budapesti Közlekedési Központ szerint a városi útdíj bevezetése nem alkalmas a BKV finanszírozási problémáinak megoldására, ezért nem javasolják a megvalósítását. A központ MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, több mint egy éve egyeztetnek a budapesti tömegközlekedés finanszírozásának megoldásáról, ennek keretében több elképzelés elemzését is elkészítették. Ennek célja, hogy a kormányzat által támogatható és döntést követően végrehajtható megoldásokat találjanak a finanszírozási válságra, de erre a városi útdíj koncepciója szerintük nem alkalmas.

„Nem vagyok annyira pesszimista, mint tegnap”

Tarlós István főpolgármester szerint Orbán Viktor miniszterelnök és a kabinet is konstruktív volt azon a nap folyamán tartott kormányülésen, amelyen a BKV finanszírozása is szóba került. Keddi budapesti sajtótájékoztatóján jelezte, nem maradt olyan kérdés a BKV-val kapcsolatban, amelyet „érintetlenül” hagytak volna, néhányat tisztáztak is; a közlekedési vállalat finanszírozásról napokon belül döntés születhet. „Nem vagyok annyira pesszimista, mint tegnap” – mondta.

A főpolgármester beszámolója szerint ismertette a kormánnyal a BKV múltját, jelenét és a jövő perspektíváit. Kifejtette, hogy a múlt egyik nagy problémája a működés finanszírozása, amely húsz éve nincs megoldva, a másik az adósságállomány kezelése és rendezése. Mint mondta, 2002-ben konszolidálták ugyan a BKV-t, de mára 74 milliárdos adósság keletkezett, és csak 2012-ben 54 milliárd forint hitelt kell visszafizetni. A harmadik probléma a járműállomány „extrém” elhasználódása. Ezért a főváros azt kéri a kormánytól, hogy hozzanak döntést a 32 milliárdos, zárolt normatív támogatás feloldásáról, a Budapest által felajánlott 20 milliárd forint mellé a normatív támogatáson túl további 20 milliárd forintos támogatásról, valamint a 12 pontból álló hosszú távú koncepcióból 2-3 javaslat támogatásáról, amelyek 2013-tól lépnének életbe. Ezek elegendők lennének a BKV életben tartásához.

Adósságrendezésben is segítséget kért

Tarlós István tájékoztatása szerint az adósságrendezésben is segítséget kért; mint mondta, ha állami garanciával kaphat a főváros hitelt, és a BKV fenntartásának ez a feltétele, akkor a város „ezt elfogadja”. Kérte továbbá a járműtenderek támogatását, illetve a dugódíj (amely hangsúlyozottan nem azonos az útdíjjal) bevezetési feltételeinek támogatását.

Kérdésre válaszolva azt mondta, nem akarja „prejudikálni” Orbán Viktor és a kormány döntését a javaslatokkal kapcsolatban, abban viszont bizonyos, hogy a találkozó után a helyzet a mainál csak jobb lehet, rosszabb nem.

Mit tett Budapest?

A főpolgármester elmondta, a kormány kíváncsi volt arra, hogy mit tett Budapest az elmúlt egy évben. Tudatta a kabinettel – tette hozzá –, hogy egy 2010-ben készült koncepció alapján 26 indítványt tettek, létrehozták a Budapesti Közlekedési Központot, megváltozott a BKV szerződéskötési gyakorlata, megszűntek a „durva” végkielégítések, 2011-ben 13 milliárddal csökkentették a BKV adósságállományát, megoldották az Alstom-ügyet, és 2011-ben a BKV hosszú idő óta nem vett fel működési hitelt.

Jelezte: rövid távú rendezési kényszert kell megoldani, amely az adósságkezelésből és az április végén lejáró közszolgáltatási szerződés meghosszabbításából, annak feltételeinek biztosításából áll. Ezenkívül szükség van hosszú távra szóló működési koncepcióra is – mondta, hozzátéve, léteznek bizonytalanságok, ezek közül a főpolgármester kiemelte az útdíjat. Mint mondta, ezt semmilyen körülmények között nem tudja támogatni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.