A volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke hozzátette: a szerződés részleteit – éppúgy mint a sukorói ingatlancsere ügyében – nem ismeri, ez miniszterelnökként nem volt feladata, az állami vagyongazdálkodás jogkörei ugyanis a vagyonkezelőhöz és a pénzügyminiszterhez tartoznak.
A nagy horderejű privatizációs ügyekben, mint amilyen a Ferihegyi repülőtér eladása volt, a kormány hoz egy nyilvános határozatot, hogy el kell adni a céget. „Ezzel indult a folyamat, a kormány többet ezzel már nem találkozott, hanem az állam ezzel megbízott szervezete, a vagyonkezelő tette a dolgát” – közölte a repülőtér eladásával kapcsolatban, megjegyezve: a kormányhatározat nem adott lehetőséget titkos záradékra.
Ugyanakkor azt is mondta, ha a jelenlegi kormány tud ilyenről, oldja fel a titkosságát, és hozza nyilvánosságra, „nem érdemes napokon keresztül lázban tartani a választókat”. „De szerintem ha itt mindenki rendesen tette a dolgát (…), akkor ilyen záradék minden bizonnyal nincs” – fogalmazott.
Gyurcsány Ferenc – aki kedden annak a személyiségi jogi pernek a tárgyalására érkezett a Budapest Környéki Törvényszékre, amelyet utódjával, Bajnai Gordonnal együtt Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos ellen indítottak a Sukoró-ügyben tett nyilatkozatai miatt – megjegyezte: Budai Gyula „sokszor mond sületlenséget, ma is ezért vagyunk itt”.
Bajnai Gordon szintén részt vesz a személyiségi jogi per tárgyalásán, de nem kívánt nyilatkozni.
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos vasárnap este a Hír Tv Kontraszt című műsorában kifejtette: Gyurcsány Ferencnek a törvény előtt kell számot adnia arról, miért került titkos záradék a BA privatizációs szerződésébe, ennek következtében ugyanis az államnak akár 450 milliárd forint fizetési kötelezettsége is keletkezhet a Malév leállásával kieső utasforgalom miatt.
A BA Zrt. fő tulajdonosa, a német Hochtief konszern az MTI megkeresésére hétfőn azt közölte: nem kíván nyilatkozni a szerződésekkel összefüggő kérdésekről, ugyanakkor emlékeztetett a kormánynak a Malévról készített, úgynevezett fehér könyvére, amely szerint százmilliárdos nagyságrendű fizetési kötelezettség terhelheti az államot, ha a légitársaság beszünteti a működést.
