Méréseknek álcázott kampány: a manipulációs kerekasztal így hajlította a számokat Magyar Péterék igényeihez

Saját súlya alatt omlik össze a baloldali közvélemény-kutatók állítása a Tisza irreális előnyéről. Ha ugyanis egymás mellé tesszük a manipulációs kerekasztalba tömörült elemzőcégek adatait, azonnal láthatóvá válnak az összehangolt, módszeres építkezés lépései, emellett több furcsa anomália is megmutatkozik. Ezzel szemben számos meghatározó intézet kutatásai jóval kiegyensúlyozottabb számokat mutatnak, ám ezeket az eredményeket a balliberális sajtó rendre nem veszi figyelembe.

• Több mint egy éve a baloldali közvéleménykutató cégek létrehozták az úgynevezett manipulációs kerekasztalt.
• A szóban forgó kutatóintézetek politikai szereplőkké válva, méréseiket koordinálva, összehangolva publikálják.
• Tevékenységük fő célja a választók megtévesztése, vagyis a valós erőviszonyokat semmibe véve a Tisza Pártot a választás fő esélyeseként mutassák be.
• A részben külföldről finanszírozott baloldali közvéleménykutató cégek vezetői rendszeresen elszólják magukat, beismerve, hogy méréseik nem a valós erőviszonyokat tükrözik.

Egyre világosabban mutatkozik meg, hogy a baloldali közvélemény-kutatók miként igazítják a adataikat Magyar Péterék elvárásaihoz. A manipulációs kerekasztalba tömörülő elemzőcégek egymással szorosan együttműködve, a tavalyi európai parlamenti választás után kezdtek felépíteni egy semmivel alá nem támasztható narratívát a Tisza Párt folyamatos és mesébe illő erősödéséről.

Az egymást követő hónapokban folyamatosan magasabb értékeket publikáltak, s a koordinált összjátékuk oda jutott, hogy gyakorlatilag bármilyen elképesztő Tisza-előnyről írhatnak, az már nem éri el a társadalom jelentős részének az ingerküszöbét. Legutóbbi példa a 21 Kutatóközpont friss közlése, amelyben képtelenül nagy, 17 százalékpont a Tisza előnye a Fidesz előtt a voksoláson biztosan résztvevő pártválasztóknál.

Átlátni a szitán

Azonban rendkívül könnyen leleplezhető a dolog. Nem is kell hozzá mást tenni, csak egymás mellé illeszteni a manipulációs kerekasztal tagjainak – a Mediánnak, a már említett 21 Kutatóközpontnak, az IDEA Intézetnek, a Republikonnak, a Publicusnak, valamint a Závecz Researchnek – a közvélemény-kutatásait. Ironikus, hogy maga a balliberális Telex is közölt egy ilyen grafikont az IDEA új „mérését” közlő minapi cikkében. Az ábrából, amelyen a manipulációs kerekasztal szereplői mellett mindössze egy másik intézet, a Nézőpont adatait tüntették fel, az egész irányított folyamat láthatóvá válik, s még az is kiolvasható, hogy miért éppen az adott dátumokra időzíthették bizonyos eredmények közlését.

 

A tavaly június óta publikált eredmények átlagait felrajzolva az látható, hogy hegyes szögben közelít egymás felé a Fidesz és a Tisza népszerűségét mutató vonal. Utóbbi meredeken emelkedik, míg a kormánypárté ugyanígy lejt. Azután 2024 őszén metszi egymást a két egyenes, a Tiszáé kisebb megszakításokkal tovább emelkedik, a Fideszé pedig esik, stagnál, kicsit javul, azután megint esik. Az sem lehet véletlen, hogy a 21 Kutatóközpont egy szimbolikus jelentőséggel bíró napon, tavaly október 23-án közölte az első olyan „mérést”, amely a Tisza vezetését mutatta. A „forduló” után is úgy játszottak a számokkal, hogy az olló nyílását mutassák Magyar Péterék javára.

Egymásra licitáltak

Nyár óta egy további sokatmondó tendencia is megfigyelhető, ami szintén a manipulációt leplezi le. Noha elemzői körökben konszenzus alakult ki arról, hogy a Fidesz volt a nyári pártverseny győztese, a balos közvélemény-kutatók továbbra is ragaszkodtak az általuk fabrikált 8-10 százalékos Tisza-előnyhöz, amit először május végén közöltek. Mivel ebben a helyzetben nem lett volna hihető, ha romló számokat tulajdonítanak a Fidesznek, ezért inkább azt publikálták, hogy a Tisza tovább javított az egyébként is irreálisan magas népszerűségén: május vége és december eleje között 44,9-ről 47 százalékra nőtt Magyar Péterék támogatottsága a biztos pártválasztók körében. Ráadásul erre licitált rá a 21 Kutatóközpont, amely december 17-én még ezt a 47 százalékot is megfejelte további két ponttal.

Akik nem vesztették el a mértéket

Fontos hangsúlyozni, hogy ugyanebben az időszakban több másik meghatározó közvélemény-kutató jóval kiegyensúlyozottabb adatokat közölt, ráadásul ezekben a mérésekben nem találhatók a szakma alapelveivel összeegyeztethetetlen anomáliák. A Nézőpontnál a Fidesz támogatottsága végig a 44-47 százalékos tartományban maradt, miközben a Tisza 7 százalékpontot erősödve 40 százalékon áll a legutóbbi mérésük szerint.

A Real-PR 93-nál öt százalékon belüli maradt a kilengés a Fidesz esetében, amelyet legutóbb 49 százalékon mértek. A Tiszánál pedig 2 százalékos erősödést regisztráltak a tavalyi negyedik negyedév óta eltelt esztendőben: Magyar Péterék népszerűsége 36-ról 38 százalékra nőtt az elemzőcég mérései szerint. A Magyar Társadalomkutató valamivel szűkebb szegmensben mérte a pártokat: a 2014 utolsó negyedétől eltelt 9 hónapban a Tisza népszerűsége 34-ről 42 százalékra kúszott, miközben a Fidesz támogatottsága 49 százalékon stabilizálódott.

Amerika hangja

Ráadásul ezeket a kiegyensúlyozottabb számokat erősíti meg a McLaughlin & Associates nevű amerikai közvélemény-kutató is, amely az idei év két utolsó negyedében végzett méréseket. Az első adatfelvételnél 44 százalékos támogatottságot rögzítettek a Fidesz, és 38 százalékosat a Tisza esetében, három hónappal később pedig mindkét párt egy-egy százalékot esett vissza a méréseik szerint.

A baloldali elemzőcégek manipulációjához a hazai dollármédia mellett a nemzetközi balliberális sajtó is asszisztál. Mint említettük, a Telex például a manipulációs kerekasztal hat intézménye mellett mindössze egyetlen másik elemzőcég, a Nézőpont kutatásait veszi figyelembe. Nemrégiben az is kiderült, hogy ehhez hasonló gyakorlatot követ mások mellett a brüsszeli Politico. Érdekesség, hogy a lap először egy reprezentatív összesítést közölt, amelybe nagyjából kiegyenlítve foglalták bele a hazai elemzőcégek eredményeit, így az átlagolt értékek kismértékű Fidesz-előnyt mutattak. Progresszív berkekben ebből rögtön botrány kerekedett, s néhány óra leforgása alatt úgy kozmetikázták a Politico cikkét, hogy a Tisza szerepeljen az élen.

Elismert manipuláció

Hab a tortán, hogy még a manipulációs kerekasztalban szereplő közvélemény-kutatók vezetői is beszéltek arról, hogy manipuláltak a kutatások. A 2022-es választás után a 21 Kutatóközpontot vezető Róna Dániel maga is elismerte a 444-nek, hogy a választási kampány idején olyan mérések kerültek nyilvánosságra, amelyek célja nem a valós közvélemény feltérképezése, hanem a választók befolyásolása volt. „Igen, abban van igazság, hogy a nyilvánosság elé került kutatások egy része azt mutatta, hogy szoros a verseny. Ezek, sajnos, nem voltak megfelelő színvonalúak. Eleve azzal a céllal lettek publikálva, hogy befolyásolják az ellenzéki választókat” – fogalmazott Róna a 2022-es választás után a 444-nek.

A Mediánt vezető Hann Endre ugyancsak beszélt a szándékos közvélemény-manipulációkról, a hamis felmérésekről. Úgy fogalmazott: igaz, hogy voltak olyan kutatások, illetve inkább közlemények, amik kimondottan a közvéleményt befolyásoló céllal készültek.