Ha az országgyűlési képviselők kétharmada úgy dönt, akkor Áder János korábbi házelnök, európai parlamenti képviselő lehet Magyarország köztársasági elnöke 2017 kora nyaráig. Az 1959-ben Csornán született politikus részt vett az 1987-es lakiteleki találkozón, de karrierje a Fideszben kezdődött, ahol 1990-ben már kampányfőnök volt, majd országos listáról szerzett mandátumot. Áder aktívan részt vett az 1990-től 2010-ig érvényben lévő választási rendszer kialakításában.
Ehhez kapcsolódik egy leginkább ismert tanulmánya, amely a Magyarország Politikai Évkönyve 1991 című kiadványban jelent meg. Ebben úgy fogalmazott, hogy a választási rendszer biztosította, hogy a csupán néhány tagból álló pártok és a komolytalan egyéni jelöltek már az ajánló szelvények gyűjtésekor elbukjanak. Sikerült megvalósítani, hogy a mandátumok nem parcellázódtak szét, ami a stabil kormányzásnak nélkülözhetetlen feltétele – tette hozzá.
Az Országgyűlés élén
A választást követően előbb a Fidesz választmányi elnöke lett, majd tíz éven keresztül annak alelnöke. 1997-ben választották az Országgyűlés alelnökévé, mivel különféle pártszakadások és átülések következtében az akkor már Fidesz–Magyar Polgári Párt vált a parlament legnagyobb ellenzéki pártjává. 1998-ban aktív részt vevője volt a választási kampánynak, és így a Fidesz győzelmének egyik „kovácsa” volt. A jövő választása című plakáton együtt szerepelt Orbán Viktorral, Kövér Lászlóval, Pokorni Zoltánnal és Deutsch Tamással.
Áder 1998–2002 között az Országgyűlés elnöke volt, a balliberális erők sokat támadták amiatt, hogy ő is támogatta a háromhetenkénti ülés bevezetését. 2002-ben a csornai egyéni körzetben fölényes győzelmet aratott az első fordulóban, majd ezt követően a Fidesz frakcióvezetője lett. Pokorni Zoltán elnök lemondását követően 2003-ig a párt ügyvezető elnöke volt. Egyes vélemények szerint a Fidesz 2003-as átalakítása során, amikor is az egyéni kerületeket hangsúlyozó irányításra tértek át, Áder szembe került Orbánnal.
Vakondokok
A politikus legnagyobb sikere frakcióvezetőként a 2005-ös köztársaságielnök-választás volt, amikor a kisebbségben lévő Fidesznek sikerült megválasztani Sólyom Lászlót Szili Katalinnal szemben. Természetesen nem szabad arról sem elfelejtkezni, hogy az SZDSZ távolmaradása esetén semmi esélye nem lett volna Sólyom megválasztásának. Akkor a választás első fordulójában Áder ötlete alapján nem szavaztak a fideszes képviselők, így a voksolás eredményeként Szili Katalin 183, míg Sólyom László 13 szavazatot kapott, az érvénytelen szavazatok száma három volt.
A Fidesz akcióját Áder János úgy magyarázta, hogy ki akarták ugrasztani a nyulat a bokorból, de – nyilatkozata alapján – csak vakondokokat találtak. Ezek alapján azzal a váddal élt, hogy az MSZP megvásárolt hat MDF-es vagy volt MDF-es szavazatot. A köztársaságielnök-választás második fordulójában Sólyom 185, Szili 178 voksot kapott, majd ezt követően Áder úgy nyilatkozott, hogy MSZP–MDF-koalíció alakult a köztársaságielnök-választás során, mivel három MDF-es képviselő Szili Katalinra szavazott. Végül Sólyom 185-182 arányban diadalmaskodott.
Szemben Orbánnal?
A 2006-os választási vereséget követően Áder hátrébb lépett, és Navracsics Tibor vette át tőle a frakció vezetését. 2006 októberében Orbán Viktor után másodikként szólalt fel a Fidesz Kossuth téri demonstrációsorozatán, és részt vett a népszavazási kezdeményezés háttérmunkáiban is. Egyes vélemények szerint Áder és Orbán vélt ellentéte a Fidesz 2003-as átalakítása során pattant ki, amikor is az egyéni kerületeket hangsúlyozó irányításra tértek át.
A közte és a Fidesz többi vezetője közötti feltételezett konfliktust egy, a Magyar Nemzet 2007. január 15-én megjelent cikke élezte ki. Ebben az szerepelt, hogy Áder egy Schmidt Máriától Bajnai Gordonon át Csányi Sándor OTP-vezérig húzódó Orbán-ellenes hálózatban új jobboldali párt alapítására és vezetésére készül. Egyes vélemények szerint ekkortól távolodott el Orbántól és döntötte el, hogy karrierjét 2009-től kezdve az Európai Parlamentben folytatja. Áder akkor úgy nyilatkozott, itt az ideje, hogy a Fidesz, a párt frakciója és az Országgyűlés operatív irányítása után európai kitekintést, nemzetközi tapasztalatokat szerezzen.
Fontos törvények kidolgozásában vett részt
Mindenképpen cáfolja azonban Orbán és Áder viszonyának a romlását, hogy a miniszterelnök őt kérte föl az új választási és igazságszolgáltatási rendszer kidolgozására. Az átalakításokról a politikus a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott, Magyarországnak az az érdeke, hogy a választójogi törvény biztosítsa annak a lehetőségét, hogy stabil kormánya legyen minden választás után az országnak. Áder szerint sokkal tisztességesebb, becsületesebb és korrektebb politizálásra kényszeríti a pártokat az egyfordulós rendszer, amely kizárja a hazug kampány lehetőségét.
A bírósági törvény kapcsán sok támadást kapott Áder, mivel a megszavazott jogszabályt a Velencei Bizottság is bírálta, és a túlzott központosítás miatt módosítani kell a törvényt. Áder szerint számos európai példát tud mondani hasonló, vagy éppen még nagyobb központosításra. A támadások és a kérdés rendkívül konfliktusos voltára a bírósági törvény kiállta az idő próbáját, és csupán annyi változás várható, hogy az Országos Bírói Tanács hatáskörébe kerülhet az Országos Bírósági Hivatal elnökének igazgatási feladatainak egy része.
Washington
A horvát kormányfő óva intett a vámháborútól
