Az MTI megkeresésére a rendőrség azt válaszolta: „a Budapesti Rendőr-főkapitányság munkatársai 2012. május 1-jén – ezidáig – a főváros XIV. kerületéből 1 főt, a II. kerületéből 4 főt állítottak elő önkényuralmi jelkép használata bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt”.
Az MTI korábban Vajnai Attila, a Munkáspárt 2006 elnöke és Trasciatti Attila, a Zöld Baloldal ügyvezető elnöke tájékoztatása alapján számolt be arról, hogy vörös csillag viselése miatt előállította a rendőrség Budapesten Nyári Zsoltot, a Zöld Baloldal szóvivőjét.
Közleményük szerint a II. kerületi Gyorskocsi utcában található rendőrségi épületnél tiltakozásul ülősztrájkot kezdenek. Vajnai Attila az MTI-nek azt mondta: „a nemzetközi munkásmozgalom elleni diktatórikus fellépés” ellen tiltakoznak, és követelik az éppen kihallgatott Nyári Zsolt elengedését. A pártelnök közölte azt is, hogy a május elsejei programokon részt vesznek, és „minden helyszínen használják” a vörös csillagot.
Az ügy egyik előzménye, hogy Fratanolo János, a Magyarországi Munkáspárt 2006 korábbi elnöke egy 2004. május elsejei pécsi szakszervezeti rendezvényen úgy vonult fel, hogy zakója hajtókáján egy nagyjából két centiméter átmérőjű ötágú vörös csillagot viselt. A jelképet, mivel nyilatkozott a helyi televíziónak, sokan láthatták. Az emiatt ellene indított büntetőeljárás végén megrovásban részesítették Fratanolo Jánost, ő azonban a strasbourgi bírósághoz fordult, amely tavaly novemberben jogsértőnek minősítette az ítéletet.
A kormány a strasbourgi emberi jogi bíróság döntése ellenére kitart a vörös csillag nagy nyilvánosság előtti használatának tilalma mellett – derült ki abból a jelentésből és határozati javaslatból, amelyet április 20-án nyújtott be a parlamentnek Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügy-miniszter. A kabinet ugyanis nem ért egyet a jogerős ítélettel, amely arra kötelezi a magyar államot, hogy június 8-ig fizessen kártérítést a vöröscsillag-viselés miatt elmarasztalt Fratanolo Jánosnak.
Az igazságügyi tárca szerint mivel a hatályos büntető törvénykönyvnek az Alkotmánybíróság által 2000-ben megerősített passzusával ellentétes a strasbourgi ítélet, a határozat végrehajtásával kapcsolatban az Országgyűlésnek kell döntést hoznia.
Brüsszel egy központból irányított és egységes fellépést vár el mindenkitől