Az S&P előző éjjel, az európai és amerikai piaci zárások után kilenc eurótagállamot minősített le. Franciaországtól – a második legnagyobb eurógazdaságtól – a cég megvonta a lehetséges legjobb, „AAA” besorolást, Portugáliát és Ciprust pedig befektetésre már nem ajánlott adósosztályzati szintre sorolta vissza.
A hitelminősítő szombat délutáni telekonferenciáján elhangzott, hogy a cég véleménye szerint az euróövezeti döntéshozók eddigi válaszintézkedései „nem tartottak lépést a növekvő kihívásokkal”. Moritz Kraemer, a Standard & Poor's szuverén besorolásokért felelős részlegének elemzési igazgatója elmondta azt is, hogy az S&P jelenleg 40 százalékos eséllyel jósolja az idei euróövezeti recessziót, és ennek bekövetkezte esetén a cég becslése szerint átlagosan 1,5 százalék körüli mértékben eshet vissza a valutauniós GDP-érték 2012-ben.
Az euróövezeti recessziót más nagy londoni házak is jósolják az idei évre. A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének Londonban minap ismertetett januári világgazdasági prognózisa szerint a ház közgazdászai az eddigi adatok alapján azt valószínűsítik, hogy az euróövezeti gazdaság teljesítménye már a tavalyi utolsó negyedévben csökkenni kezdett. A cég új előrejelzése szerint a recesszió 2012 harmadik negyedévének végéig – vagyis négy negyedévig – eltart.
A JP Morgan elemzői a valutauniós GDP-érték 1 százaléknál valamivel nagyobb visszaesését várják a vizsgált ciklusban a legutóbbi csúcshoz mérve. A legsúlyosabb helyzetben lévő Görögországban azonban, ahol az adósságválság kirobbanása óta 12 százalékkal zuhant a hazai össztermék, a JP Morgan londoni elemzői még további „legalább 10 százalékos” GDP-visszaesést és 2014-ig elhúzódó recessziót valószínűsítenek. A ház Németországban nem jósol recessziót, de 2012-re mindössze 0,3 százalékos német gazdasági növekedést állított be idei első előrejelzésébe.
Nem díjazták a vitákat
Az egyik legtekintélyesebb citybeli gazdasági elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) idei alapeseti prognózisa szerint a valutaunió GDP-értéke 2012 egészében átlagosan 0,6 százalékkal csökken. A CEBR londoni közgazdászai azonban kidolgoztak egy „kockázati forgatókönyvet” is, amely azzal számol, hogy a politikai döntéshozóknak idén sem sikerül megegyezniük az euróválság megoldásának mikéntjéről, és ez „egy vagy több tagállam” távozásához, egyes államadósok törlesztésképtelenné válásához és bankcsődökhöz vezet. E forgatókönyv megvalósulásának esetére a CEBR 2,0 százalékos átlagos euróövezeti GDP-visszaesést valószínűsít 2012-re.
Moritz Kraemer a Standard & Poor's szombati londoni telekonferenciáján ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az S&P idei évre szóló alapeseti forgatókönyve – a 40 százalékos esélyű recessziós jóslattal együtt is – nem visszaeséssel, hanem „jórészt stagnálással” számol az euróövezetben. A cég illetékes igazgatója a leminősítések egyik fő tényezőjének nevezte az euróövezeti döntéshozók „nyilvános és elhúzódó vitáit” arról, hogy mi lenne a megfelelő válasz a pénzügyi válságra.
Mindez olyan időszakban történik, amikor az euróövezeti országok refinanszírozási igénye „szokatlanul magas”. Csak a valutauniós bankoknak több mint 200 milliárd eurót kell törleszteniük az idei első három hónapban, de a szuverén kötelezettségek is nagyon magasak: egyedül Olaszországnak 130 milliárd euró hitelrefinanszírozásról kell gondoskodnia áprilisig – hangzott el az S&P szombati telekonferenciáján.
Ki szivárogtatott?
Kraemer kijelentette: a Standard & Poor's véleménye szerint a politikai döntéshozók által a válságról felállított diagnózis „csak részben ismeri fel a válság eredetét ... (a döntéshozók) a belső költségvetési helyzetek orvoslására próbálnak koncentrálni, jóllehet mi úgy gondoljuk, hogy a helyes diagnózisban nagyobb súlyt kellett volna kapnia a növekvő külső fizetési egyensúlyhiányoknak és annak, hogy ezeket jórészt a valutaunión belüli versenyképességi divergencia okozta”. Kérdésre válaszolva a cég vezető szakértője ugyanakkor kijelentette, hogy az euróövezet szétesésének lehetősége nem tartozik a Standard & Poor's osztályzási döntéseinek meghatározó tényezői közé.
