Az S&P előző éjjel, az európai és amerikai piaci zárások után kilenc eurótagállamot minősített le. Franciaországtól – a második legnagyobb eurógazdaságtól – a cég megvonta a lehetséges legjobb, „AAA” besorolást, Portugáliát és Ciprust pedig befektetésre már nem ajánlott adósosztályzati szintre sorolta vissza.
A hitelminősítő szombat délutáni telekonferenciáján elhangzott, hogy a cég véleménye szerint az euróövezeti döntéshozók eddigi válaszintézkedései „nem tartottak lépést a növekvő kihívásokkal”. Moritz Kraemer, a Standard & Poor's szuverén besorolásokért felelős részlegének elemzési igazgatója elmondta azt is, hogy az S&P jelenleg 40 százalékos eséllyel jósolja az idei euróövezeti recessziót, és ennek bekövetkezte esetén a cég becslése szerint átlagosan 1,5 százalék körüli mértékben eshet vissza a valutauniós GDP-érték 2012-ben.
Az euróövezeti recessziót más nagy londoni házak is jósolják az idei évre. A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének Londonban minap ismertetett januári világgazdasági prognózisa szerint a ház közgazdászai az eddigi adatok alapján azt valószínűsítik, hogy az euróövezeti gazdaság teljesítménye már a tavalyi utolsó negyedévben csökkenni kezdett. A cég új előrejelzése szerint a recesszió 2012 harmadik negyedévének végéig – vagyis négy negyedévig – eltart.
A JP Morgan elemzői a valutauniós GDP-érték 1 százaléknál valamivel nagyobb visszaesését várják a vizsgált ciklusban a legutóbbi csúcshoz mérve. A legsúlyosabb helyzetben lévő Görögországban azonban, ahol az adósságválság kirobbanása óta 12 százalékkal zuhant a hazai össztermék, a JP Morgan londoni elemzői még további „legalább 10 százalékos” GDP-visszaesést és 2014-ig elhúzódó recessziót valószínűsítenek. A ház Németországban nem jósol recessziót, de 2012-re mindössze 0,3 százalékos német gazdasági növekedést állított be idei első előrejelzésébe.
Nem díjazták a vitákat
Az egyik legtekintélyesebb citybeli gazdasági elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) idei alapeseti prognózisa szerint a valutaunió GDP-értéke 2012 egészében átlagosan 0,6 százalékkal csökken. A CEBR londoni közgazdászai azonban kidolgoztak egy „kockázati forgatókönyvet” is, amely azzal számol, hogy a politikai döntéshozóknak idén sem sikerül megegyezniük az euróválság megoldásának mikéntjéről, és ez „egy vagy több tagállam” távozásához, egyes államadósok törlesztésképtelenné válásához és bankcsődökhöz vezet. E forgatókönyv megvalósulásának esetére a CEBR 2,0 százalékos átlagos euróövezeti GDP-visszaesést valószínűsít 2012-re.
Moritz Kraemer a Standard & Poor's szombati londoni telekonferenciáján ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az S&P idei évre szóló alapeseti forgatókönyve – a 40 százalékos esélyű recessziós jóslattal együtt is – nem visszaeséssel, hanem „jórészt stagnálással” számol az euróövezetben. A cég illetékes igazgatója a leminősítések egyik fő tényezőjének nevezte az euróövezeti döntéshozók „nyilvános és elhúzódó vitáit” arról, hogy mi lenne a megfelelő válasz a pénzügyi válságra.
Mindez olyan időszakban történik, amikor az euróövezeti országok refinanszírozási igénye „szokatlanul magas”. Csak a valutauniós bankoknak több mint 200 milliárd eurót kell törleszteniük az idei első három hónapban, de a szuverén kötelezettségek is nagyon magasak: egyedül Olaszországnak 130 milliárd euró hitelrefinanszírozásról kell gondoskodnia áprilisig – hangzott el az S&P szombati telekonferenciáján.
Ki szivárogtatott?
Kraemer kijelentette: a Standard & Poor's véleménye szerint a politikai döntéshozók által a válságról felállított diagnózis „csak részben ismeri fel a válság eredetét ... (a döntéshozók) a belső költségvetési helyzetek orvoslására próbálnak koncentrálni, jóllehet mi úgy gondoljuk, hogy a helyes diagnózisban nagyobb súlyt kellett volna kapnia a növekvő külső fizetési egyensúlyhiányoknak és annak, hogy ezeket jórészt a valutaunión belüli versenyképességi divergencia okozta”. Kérdésre válaszolva a cég vezető szakértője ugyanakkor kijelentette, hogy az euróövezet szétesésének lehetősége nem tartozik a Standard & Poor's osztályzási döntéseinek meghatározó tényezői közé.
Arra a kérdésre, hogy miként szivároghatott ki előző este, órákkal a hivatalos bejelentés előtt a készülő leminősítések híre – több százmilliárd dolláros piaci árfolyamkilengéseket okozva –, a szombati telekonferencián az S&P részéről közölték, hogy az EU-szabályok alapján a cégnek az osztályzati döntésekről azok közzététele előtt tizenkét órával értesítenie kell az érintett adósokat; ebben az adott esetben „ez az érintett kormányokat jelentette”. Ezeket az értesítéseket a cégnek az előírások alapján szigorúan bizalmasan kell kezelnie. Arra a kérdésre, hogy ez a titoktartási kötelem „a másik félre” is vonatkozik-e, mivel ha igen, akkor ezt a szabályt egyértelműen megsértették, a Standard & Poor's szakértői csak annyit mondtak, hogy „ezt a kérdést az európai pénzügyi felügyeleteknek kellene feltenni”.
Merkel gyorsítana
Angela Merkel szerint az új helyzetben fel kell gyorsítani a reformokat, mindenekelőtt a költségvetési politika szorosabb összehangolását előirányzó új kormányközi szerződés megalkotását, és érdemes megfontolni az állampapír-vásárlásra vonatkozó szabályokat is.
A kancellár szombaton a döntéssel kapcsolatban hangsúlyozta: a lépés felerősíti a reformok irányába ható nyomást. Az új helyzetben gyorsan kell cselekedni, és az új uniós kormányközi szerződés mellett koncentrálni kell az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), az állandó euróövezeti válságkezelő rendszer beindítására is. Az ESM-nek nem a piacon kell forrást szerezni, ezért a rendszer független a hitelminősítők döntéseitől – emelte ki a német kancellár.
Átírnák a szabályokat
Merkel megfontolásra érdemesnek nevezte pártja, a kereszténydemokrata CDU parlamenti frakciójának egyik javaslatát, amely lazítana az állampapír-vásárlási szabályokon. Biztosítótársaságok jelenleg nem vásárolhatnak a hitelminősítők által befektetésre nem ajánlott állampapírokat, ami súlyos és önmagát egyre inkább erősítő folyamatot indít el, ezért érdemes a szabályozást „áttekinteni és adott esetben változtatni a törvényeken” – mondta Merkel a CDU egy Kielben tartott rendezvényének szünetében. Az S&P döntése nem volt meglepetés, a német kormány pedig tudomásul veszi a lépést – tette hozzá, megjegyezve, hogy az S&P csupán egy a három nagy nemzetközi hitelminősítő közül.
A döntés ellen több érintett országban is tüntettek szombaton, amelyet hadüzenetnek tekintettek.
