Az Európai Uniónak el kell ismernie Olaszország erőfeszítéseit a szuverén adósságválság elleni harcban, ellenkező esetben azt kockáztatja, hogy az euróövezet harmadik legnagyobb gazdasága az EU-ellenes populisták karjaiba zuhan – mondta az olasz miniszterelnök a Die Weltnek adott interjújában.
Monti – akit november közepén neveztek ki a szakértői kormány élére – a német lapnak elmondta, hogy az olasz polgároktól nagy áldozatokat kért az ország megmentése érdekében. „A probléma azonban az, hogy ezen áldozatok ellenére nem kapunk semmilyen engedményt az EU-tól” – mondta Monti, majd hozzátette, hogy főként alacsonyabb kamatokra gondolt.
Harc az adóelkerülés ellen
A legújabb „áldozatok” egyikét éppen szerdán jelentette be Mario Monti, aki hadat üzent a „szegény gazdagoknak” és új eszközök bevetésével törekszik az adóelkerülés visszaszorítására. Korábban az olasz kormány több megszorítást is bevezetett (takarékoskodás, adóemelések vagy éppen a nyugdíjak megnyirbálása), de az adóelkerülések felszámolásához eddig nem nyúlt.
Ez pedig valóságos nemzeti sport Olaszországban, főként a tehetősebbek körében, akik szinte nincstelennek tűnnek adóbevallásaik alapján. Az olasz adóhatóság elnöke, Attilio Befera az olasz kincstár évente kieső bevételét 120-130 milliárd euróra becsüli.
A La Stampa napilap adóhivatali adatokra támaszkodva arról számolt be, hogy több tízezerre tehető azoknak a száma, akik luxusjachtot tartanak fenn, de egy fizikai dolgozó jövedelmét vallják be az adóhivatalnak. A magánrepülőgéppel vagy helikopterrel rendelkező, de évi 20 ezer euróból (mintegy 6,3 millió forint) élők száma pedig több száz. Az olasz utakon 200 ezer olyan luxusautó közlekedik, amelyeknek a tulajdonosa 20 és 50 ezer euró közötti éves jövedelemről tett bevallást.
„Nem lehetek sikeres a politikámmal, ha az unió nem változtat a sajátján. Ha ez nem történik meg, Olaszország – mely mindig is egy Európa-barát ország volt – populisták karjaiba menekülhet” – mondta az olasz miniszterelnök.
A megnövekedett kamatokba tört bele Berlusconi bicskája
Olaszország akkor került bajba, amikor tavaly nyáron megugrottak a hitelfelvételi költségei. Az olasz államkötvények kamatai olyan szinteket kezdtek megközelíteni, mely szintek korábban arra kényszerítették Írországot, Görögországot, valamint Portugáliát, hogy nemzetközi mentőcsomagokhoz folyamodjanak.
A déli államot övező aggodalmak odáig vezettek, hogy az európai adósságválságból kivezetni igyekvő önjelölt francia–német tandem is szorosabbra fűzte kapcsolatát Olaszországgal. Angela Merkel német kancellár, valamint Nicolas Sarkozy francia államfő először december elején találkozott Montival. Hármasuk legközelebb Rómában ül össze január 20-án, három nappal az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása előtt.
Monti szerint a francia–német együttműködés az unió fejlődése érdekében létfontosságú, de a két ország nem maradhat egyedül az adósságválság elleni harcban. „Ez nem elég, főleg úgy, hogy az unió 27 tagállamot számlál” – érvelt a miniszterelnök.
A Fitch szerint az EKB is segíthetne Olaszországon
Sokak szerint az Európai Központi Bank is segíthetne. A Fitch Ratings szuverén minősítésekért felelős vezetője, David Riley szerint az euróövezeti válság nem monetáris jellegű, ezért „nem ésszerű azt elvárni, hogy az EKB egymaga mentse meg az euróövezetet”. Kiemelte ugyanakkor, hogy az „EKB-nak egyértelműen aktívabb szerepet kell vállalnia”.
A szervezetnek többet kellene vásárolnia a bajba jutott euróövezeti államok adósságából Olaszország megsegítése érdekében, és „hogy elkerülje az euró özönvízszerű összeomlását”. Riley szerint valószínűtlen, hogy „az euró túlélné Olaszország összeomlását”. Szerinte az olaszok mellett az szólhat, hogy a déli országot politikai és gazdasági szempontból túl fontosnak ítélik ahhoz, hogy csődbe menjen.
