Lesöpörte a magyar érveket az uniós törvényszék

Jogellenesen támogatta a magyar állam az energetikai megállapodást.

Az uniós jogi testület luxembourgi székhelyén kimondott ítélet hozzátette: jóllehet a megállapodást Magyarország csatlakozása előtt kötötték, a csatlakozástól kezdve azt az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok alapján kell vizsgálni.

A törvényszék ezzel az Európai Bizottság álláspontját támogatta, és teljes egészében elutasította a Budapesti Erőmű Zrt. által előterjesztett kereseteket.

Az ítéletről kiadott sajtóközlemény emlékeztet arra, hogy a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások rendszerét Magyarországon a kilencvenes évek közepén hozták létre, amikor a kormányzat az ellátás biztonsága érdekében korszerűsíteni kívánta a villamosenergia-termelési infrastruktúrát. Az állam ezekkel a megállapodásokkal próbálta ösztönözni a külföldi villamosenergia-termelőket a korszerűsítéshez szükséges jelentős tőkeberuházásokra.

A rendszerben az MVM „egyetlen vásárlóként” kötelezettséget vállalt arra, hogy a magyar kiskereskedelmi piac ellátása érdekében több évtizeden keresztül meghatározott mennyiségű villamos energiát rögzített áron megvásárol. Ily módon a termelők számára biztosítottá vált a beruházások megtérülése.

Az Európai Bizottság azonban a magyar EU-csatlakozás után, 2005 novemberében eljárást indított annak érdekében, hogy megvizsgálja a megállapodásoknak az állami támogatásokra vonatkozó uniós joggal való összeegyeztethetőségét, majd két és fél évvel később úgy határozott, hogy a megállapodások a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásokat tartalmaznak, amelyeket a kedvezményezett társaságoknak vissza kellett téríteniük a magyar állam részére. A brüsszeli bizottság érvelése szerint az érintett termelők vonatkozásában kizárnak minden kereskedelmi kockázatot, és e termelőknek a piacon szereplő többi termelőhöz képest előnyösebb helyzetet biztosítanak.

A Budapesti Erőmű mind az eljárás indítására vonatkozó bizottsági döntést, mind a későbbi határozatot megtámadta az uniós bíróság előtt, és csatlakozott hozzá a Pannon Hőerőmű, az AES-Tisza Erőmű és a Dunamenti Erőmű is (utóbbi három beadvány esetében az uniós törvényszék még nem zárta le az eljárást).

A most kimondott ítéletben a bírák megállapították, hogy bár a megállapodásokat a csatlakozás előtt kötötték, nem szerepelnek a csatlakozási szerződésben az EU-ba lépés után is alkalmazandó állami támogatások között. Ezért azokat új támogatásoknak kell tekinteni, és az uniós joggal való összeegyeztethetőségét az Európai Bizottság Magyarország unióhoz való csatlakozásától kezdve vizsgálhatja.

Az Európai Unió Bírósága által a Budapesti Erőmű Zrt. (BERT) és a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) között létrejött, hosszú távú villamos energia vásárlási megállapodással kapcsolatban meghozott ítélet nem a jelenleg hatályos villamos energia adásvételi megállapodásokra vonatkozik.
Az Európai Unió Bírósága által most meghozott ítélet, még a régi, az Európai Bizottság C 41/2005. számú eljárásával érintett Hosszútávú Kapacitáslekötési és Villamos Energia Vásárlási Megállapodások (HTM-ek) kapcsán mondta ki az EU jogba ütközést, amely szerződések az érintett felek között 2008. december 31-én megszüntetésre kerültek.
A meghozott ítéletnek az MVM Trade ZRt. és a Budapesti Erőmű közötti, jelenleg hatályos villamos energia adásvételi megállapodásra nincs hatása, az semmilyen formában nem befolyásolja a két érintett társaság kereskedelmi, üzleti kapcsolatát.
Az ítélettel érintett HTM-ek kapcsán a felek már elszámoltak egymással, abból eredő igényük nem áll fenn.
Figyelemmel arra, hogy a meghozott ítélettel érintett szerződések az EU kívánalmai szerint még 2008-ban megszüntetésre kerültek, a döntés semmilyen módon nem befolyásolja az MVM Csoport villamos energia kereskedelmi tevékenységét.

A törvényszék helybenhagyta az Európai Bizottság azon következtetését, miszerint a megállapodások lehetővé tették a villamosenergia-termelők számára, hogy olyan gazdasági előnyökben részesüljenek, amelyekhez nem juthattak volna hozzá, ha az MVM a versenynek kitett piac szabályai szerint járt volna el.

Magyarországon egyébként a kormány már az említett európai bizottsági határozat után programot indított, amelynek célja, hogy kompenzálja a termelőket a hosszú távú megállapodások megszüntetéséből eredő bizonyos költségekért. Ezt a támogatást az uniós bizottság is engedélyezte.

A mostani ítéletben a törvényszék a visszatérítendő támogatás pontos összegének számítására is kitért. Leszögezte, hogy a számításnak „azon feltételek szimulációján kell alapulnia, amelyek mellett az MVM 2004. május 1. és a megállapodások lejáratának időpontja között akkor vásárolt volna villamos energiát, ha nem vonatkoztak volna rá a megállapodásokban foglalt megkötések”. A bírák szerint tehát „az Európai Bizottság helyesen választotta a villamos energia azonnali (spot) piacán alapuló szimulációs módszert, mivel a rendelkezésre álló összes többi módszer kevésbé objektív feltételezéseket eredményezett volna, és kevésbé megbízható eredményekhez vezetett volna”.