A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja az európai és az amerikai piaci zárások után, péntek hajnalban Londonban bejelentette, hogy az olasz kormánykötvény-kötelezettségek besorolását az eddigi A3-ról két fokozattal – a köztes Baa1 kihagyásával – Baa2-re rontotta, és az új osztályzaton is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben.
A Baa2 osztályzat is még befektetési ajánlású szint, de már csak két fokozatnyira van a befektetésre nem ajánlott Ba sávtól.
Görög és spanyol hatás
A leminősítés indoklásában a Moody’s kiemeli, hogy véleménye szerint Olaszországnak ma nagyobb valószínűséggel kell szembesülnie finanszírozási költségei további meredek emelkedésével vagy piaci hozzáférésének elvesztésével, mint öt hónappal ezelőtt, amikor a cég legutóbb minősítési lépéseket tett az országgal szemben. A Moody’s szerint ennek oka a mind törékenyebb piaci bizalom, a Görögországból és Spanyolországból eredő „járványveszély”, valamint a külföldi befektetői bázis már érezhető eróziója. A hitelminősítő szerint a spanyol bankrendszer a feltételezettnél nagyobb hitelveszteségeket fog elszenvedni, Spanyolország finanszírozási kihívásai pedig jelentősebbek a korábban véltnél.
A társaság elemzése szerint a szuverén adósságpiaci helyzet normalizálódása hosszú évekbe telhet, a politikai eseménykockázat és a szuverén törlesztésképtelenség előfordulási kockázata pedig a válság elhúzódásával egyre növekszik. Mindemellett a görögországi fejlemények is kedvezőtlen fordulatokat vettek 2012 eleje óta, és az elmúlt hónapokban érdemben nőtt annak a kockázata, hogy a hellének távoznak az euróövezetből.
Ebben a környezetben Olaszország magas adósságszintje, a 2012–13-as időszak jelentős, évi 415 milliárd eurós – a hazai össztermék (GDP) 25 százalékának megfelelő – finanszírozási igénye, valamint a külföldi befektetői bázis zsugorodása növekvő likviditási kockázatokat teremt, áll a pénteki elemzésben.
A Moody’s a leminősítés fő tényezői közé sorolta azt a várakozását is, hogy az olasz GDP-érték idén 2 százalékkal csökken, és ez rontja a költségvetési célok elérésének kilátásait.
A hitelminősítő szerint mindemellett – tekintettel az olasz gazdaság méretére és a kormány adósságterhére – megvannak az euróövezeti mentőalapokból (EFSF/ESM) Olaszországnak nyújtható támogatás korlátai, azzal együtt is, hogy a június végi EU-csúcson előterjesztett elképzelések szerint ezeknek a mechanizmusoknak a forrásait közvetlenül is fel lehetne használni a szuverén finanszírozási piacok stabilizálására.
Tűzerő nélkül?
Ugyanezt a problémát már más nagy londoni házak is felvetették. Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi–gazdasági elemzőcég, a Capital Economics közgazdászai a június végi EU-csúcs utáni értékelésükben kiemelték azt a véleményüket, hogy bár az elhatározott változtatások „kissé megkönnyítették” az ESM felhasználását a bankok aládúcolására és kötvényvásárlásra, továbbra is kételyek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy e mentőeszköznek megvan-e a kellő „tűzereje„. A Capital Economics számításai szerint ugyanis az ESM 400 milliárd eurós – a már elhatározott spanyol banki segélycsomag levonásával számolt – kapacitása az olasz és a spanyol kötvénypiacon forgó államadósságnak hozzávetőleg a 15 százaléka.
Leminősítési hullám
Néhány hete a három legnagyobb osztrák bankcsoportot minősítette le a társaság, elsősorban a közép- és kelet-európai működési környezettel és az euróövezeti válsággal indokolva a lépést. Egy nappal később osztrák bankok közép- és kelet-európai érdekeltségeinek osztályzatait is lerontotta. A lépés magyar leánybankot nem érintett.
Ezután ciprusi bankokra csapott le a Moody’s. A világ legnagyobb hitelminősítő csoportjának londoni bejelentése szerint a lépés annak megnövekedett kockázatát tükrözi, hogy Görögország távozni kényszerülhet az euróövezetből.
Ezt követően agresszív mértékben, egyszerre három fokozattal, a befektetési ajánlású adósosztályzati sáv alsó szélére minősítette le Spanyolországot, egyebek mellett azzal indokolva a lépést, hogy a spanyol kormány által a bankrendszer feltőkésítésére tervezett 100 milliárd eurós hitelfelvétel tovább növeli az országra nehezedő adósságterhet.
Június 15-én öt holland bankcsoport „esett áldozatul” a hitelminősítőnek: négy intézet besorolását kettő, egyét pedig egy fokozattal rontotta.
Június végén a leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Románia államadós-besorolásának kilátását a társaság
Szintén a múlt hónap második felében a világ legnagyobb bankcsoportjait minősítette le a Moody’s Investors Service, az e bankokat fenyegető globális tőkepiaci kockázatokkal indokolva a döntést.
A CMA-lista
A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA legújabb, idei második negyedéves összesítése szerint a világ tíz legkockázatosabb államadósa közül öt az euróövezet tagja. A CMA listáján Görögország áll az élen, és a legkockázatosabb tíz között van a valutauniós országok közül Ciprus, Portugália, Írország és Spanyolország is, olyan országokkal együtt, mint Argentína, Pakisztán, Venezuela, Ukrajna és Egyiptom.
