A háborúellenes gyűlések összekovácsolják a nemzeti oldalt

A nemzeti oldal által életre hívott digitális polgári körök, valamint a novemberben indult háborúellenes országjárás sikeres, és összekovácsolja a nemzeti oldalt – mondta Boros Bánk Levente, jelezve, mindeközben Magyar Péter kénytelen volt abbahagyni a miniszterelnök követését, mert egyre kevesebbeket érdekelt. A Nézőpont Intézet helyettese vezetője beszélt arról is, hogy amíg Orbán Viktor miniszterelnök Ukrajna uniós csatlakozási szándékára, valamint a háború valós veszélyeire hívja fel a figyelmet a háborúellenes gyűléseken, addig a brüsszeli elit a háborúba menekül, hogy ne kelljen elszámolnia saját hibás politikájával.

Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos

A tavaly október 23-i, a valaha volt legnagyobb békemenet után jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy útjára indul a digitális polgári körök (DPK) első országjárása. 

Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos

A miniszterelnök akkor úgy fogalmazott, hogy október 23-án nemcsak Budapest utcáin, de az online térben is a béke hangja volt a legerősebb, ezért a DPK szeptemberi országos találkozója után 

úgy döntöttünk, útjára indítjuk a digitális polgári körök első országjárását. Indulunk, hogy közösen naggyá tegyük Magyarországot!

– hangsúlyozta közösségi oldalán a kormányfő. Az első, a béke és a digitális szuverenitás melletti kiállást megcélzó háborúellenes gyűlés Győrben volt, azóta pedig további hét helyszínen találkozott a nemzeti oldal. 

Politikai innováció a jobboldalon

A rendezvények sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy mindig telt házasak és jó hangulatúak, ami erősíti az összetartozást a jobboldalon.  A háborúellenes gyűlésekről Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója, helyettes vezetője lapunknak úgy fogalmazott, a digitális polgári körök a 2025-ös nyár innovációja a kormánypártok részéről. – Ezek előzményei az offline polgári körök, amelyekkel a 2002-es választási vereség után indították el a nemzeti oldal talpra állását. Ezek közösségteremtő és -összetartó funkcióval bírtak, és segítettek országos hálózattá bővíteni és megerősíteni a konzervatív jobboldalt – idézte fel a politológus, hozzátéve, ezt a szerveződési formát újította meg a kormány a modern technikához igazodva, digitális formában. 

A DPK megteremtette az online jelentétet, ami jellemzően balliberális közeg, így egyértelműen politikai innovációnak nevezhető

– hangsúlyozta. Kitért arra is, hogy a politika nem elsősorban az online térben zajlik, noha ezt többen próbálják megkérdőjelezni, de ő úgy látja: a személyes találkozóknak mindmáig nagy jelentőségük van, és ezek lehetőségét teremtik meg a háborúellenes gyűlések. 

Boros Bánk Levente úgy folytatta: ahogy a nevük is mondja, ezek a gyűlések a háborúval, és az arra épülő kérdésekkel foglalkoznak, annak veszélyét tárják fel, ami érinti a biztonságot, a migrációt, az energiaellátást, a rezsicsökkentést is. 

Mint mondta, fontos látni, hogy a háború a hétköznapi életünk szempontjából távoli dolognak tűnik, szerencsére. 

– Van áram, van élelmiszer-ellátás, van benzin. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a háború első időszakában komolyan felmerültek olyan problémák, hogy lesz-e áram, marad-e a rezsicsökkentés, sorban álltak az emberek a benzinkutakon, helyenként nem volt üzemanyag. Ezek a nehézségek a kormánynak köszönhetően eltűnni látszanak, mert biztosították az energiautánpótlást, nem költötték a pénzt a háborúra. A miniszterelnök a háborúellenes gyűléseken ezt is hangsúlyozza, és azt, hogy ha háborúban állnánk, ezek a dolgok megszűnnének – mutatott rá a politológus.

A Nézőpont Intézet munkatársa emlékeztetett arra is, hogy az Orbán-kormány mindig a béke mellett, a háború ellen lépett fel, míg a másik oldal már a háború első évében is Ukrajna támogatása mellett foglalt állást, a nyugat-európai balliberális szövetségesekkel összhangban háborúpárti volt. 

Boros Bánk Levente megítélése szerint Ukrajna esetleg NATO- vagy uniós tagsága még komolyabban érintené hazánkat, mert akár magyar katonák is kerülhetnek a frontra, ahol másokért halnának meg. 

– Egy ország uniós tagfelvétele nem egyértelmű. Ukrajna tagsága még békeidőkben is látványosan érintené Magyarországot és a magyar embereket. A nekünk járó európai uniós források drasztikusan csökkennének. A kohéziós alap például a sokkal fejletlenebb Ukrajnába menne, ahogy az agrártámogatások is csökkennének, ami hátrányos helyzetbe taszítaná a gazdákat. Emellett az ukrán munkaerő rátelepedne az unióra, és akkor az egészségügyi kockázatokról, a magyar nyugdíjrendszerre gyakorolt hatásokról még nem is beszéltünk – sorolta, hangsúlyozva, hogy ezek a felvetések a békeévekre is érvényesek, és Ukrajna most háborúban áll.

– És ha kitörne a béke, Ukrajna újjáépítése is a mi pénzünkből történne, más forrás előteremtésére esély sincs. De nincs béke, és Ukrajna továbbra is háborúzni akar. A kérdés az, hogy ki finanszírozza mindezt? Ha uniós tag lenne, az európaiak és a magyarok fizetnék meg a háborús költségeket, a hadsereg fenntartását, de az ország működtetését is tőlünk várják. Ez követelmény lenne tagság esetén – emelte ki.

Felidézte, Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője azt mondta, Ukrajna számára biztonsági garancia lenne az uniós tagság, ami azt jelenti, hogy a morális, a politikai okoktól vagy akár az uniós jogtól függetlenül az uniónak kutya kötelessége lenne megvédeni Ukrajnát, akár magyar katonákkal is. 

Tehát a tagok fizessenek minden költséget, tartsák életben a háborúzó országot, és védjék meg az ukránokat.

Brüsszel a háborúba menekül

Arra a felvetésre, hogy miért erőlteti Európa a háborút, Boros Bánk Levente azt mondta, politikai indíttatás áll emögött. – Az amerikai elnökváltással jobboldali, amerikai érdekeket szolgáló elnök került a Fehér Házba, míg az előző, balliberális elnök, Joe Biden elkötelezetten támogatta Ukrajnát és a háború folytatását. A váltás után azok a politikai csoportok és nyomásgyakorló hálózatok, amelyek az Egyesült Államokban Biden mellett üzemeltek, most áttelepültek Európába, azon belül Brüsszelbe. A háborúpártiakat átdobták ide, és ők folyamatosan nyomást gyakorolnak mindenkire – érvelt a Nézőpont munkatársa, aki hozzátette, 

abban a pillanatban, hogy béke lenne, el kellene számolni az összes döntéssel, az elköltött pénzekkel, a szankciós politikával, és be kellene ismerni, hogy téves politikát folytattak, ami bukáshoz vezetne, így a brüsszeli háborúpárti elit mindezek elől inkább a háborúba menekül. 

Magyar Péter a háború mellett

Boros Bánk Levente úgy fogalmazott, a háborúellenes gyűlések az első perctől kezdve sikeresek, ellentétben Magyar Péter országjárásával, amit a Tisza elnöke kénytelen volt abbahagyni, mert egyre kevesebbeket érdekelt. Mint mondta, Magyar Péter – ugyan ismerjük a mögötte állókat – nem vall színt, de Tarr Zoltán, a Tisza alelnöke is mondta, hogy előbb választást kell nyerni és utána mindent lehet, ezért gondolhatjuk, hogy egy választási győzelem után teljes mellszélességgel a háború mellé áll a Tisza.

– Ennek erős veszélye van, mert az a balliberális hálózat, amely eddig más pártok mögött állt, most mögötte sorakozott fel, és ugyanazt várja el, amint a korábbi pártoktól, azaz, hogy a migráció és a gender mellett támogassák Ukrajnát is. Magyar Péter európai szövetségesei ugyanazok, ráadásul a Tisza Párt Weber frakciójában ül, melynek elvárása az ukránpártiság. Mindezt igazolja, hogy a Tisza EP-képviselői ukrán zászlós trikóban ültek be a plenáris ülésre, Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főnökként Slava Ukrajni!-felkiáltással tartott beszédet a NATO ülésén, és az új igazolások, mint Kapitány István és Orbán Anita is a nyugat-európai nagytőke képviselői – hangsúlyozta Boros Bánk Levente.

Borítókép: Orbán Viktor a DPK-nagygyűlésen (Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos)