Varga Mihály kifejtette: Magyarország természetesen számol azzal, hogy a kilépés megváltoztatja majd az unió költségvetésének mozgásterét, és hatással lesz – a támogatások haszonélvezőjeként – a magyar büdzsére is, tekintve, hogy Nagy-Britannia a harmadik legnagyobb befizető ország volt.
Ugyanakkor ez nem a holnap kérdése – vélekedett –, a tárgyalások legalább két évig fognak tartani, és azt is elképzelhetőnek tartja, hogy akár ezt a költségvetési ciklust sem érinti majd a kilépés, bár ennek kisebb az esélye.
Varga Mihály légből kapottnak nevezte azt a feltételezést, hogy Magyarország is kilépne az Európai Unióból. Határozottan cáfolta az ezzel kapcsolatos találgatásokat: „Nincs ilyen szándék, nincs ilyen terv, nincs ilyen forgatókönyv, ötlet vagy elképzelés.”
A nemzetgazdasági miniszter beszámolt a lapnak arról is, hogy a tárca inkább azzal foglalkozik, miként lehet a Nagy-Britanniát elhagyó társaságok számára vonzó befektetési országgá tenni Magyarországot. Mint mondta, a kormány különleges kedvezményeket is felkínálna az áttelepülni szándékozó vállalatoknak, a részleteken még dolgoznak. A miniszter szerint 770-780 brit cég működik ma Magyarországon, és elégedettek a befektetői környezettel, ez pedig jó referencia lehet.