Az intézetek tudósközössége tehát erkölcsileg alkalmatlan volt rá vagy az intézményi keretek megakadályozták abban, hogy ezeket a kollégákat kiszűrje.
Az viszont elfogadhatatlan, hogy az adófizetők pénzét olyanokra költsék, akik a náluk szorgalmasabb és eredményesebb tudóstársaik elől veszik el a forrásokat. Cselekvésre volt szükség, és a minisztérium – a folyamatos tiltakozások ellenére – lépett is az ügyben. Azt azonban egyelőre nem lehet megmondani, beválik-e az átalakítás.
Egy biztos, mivel jelentős publicitást kapott a kérdés, a politikai felelősséget a kormánynak vállalnia kell majd. Az ELKH irányítói testületébe jelölt tagok és vezetőjük neve is sokat forog a nyilvánosságban. Ezért a szakmai ellenőrzéssel megbízottak sem háríthatják el a felelősséget. A kutatóintézetek igazgatóinak pedig ezután komolyabban meg kell küzdeniük a forrásokért, ami reménykedésre ad okot azzal kapcsolatban, hogy a jövőben még fontosabb témák kutatása kerül majd előtérbe, és – ha minden jól megy – az eddiginél is több, nemzetközileg is kiváló magyar tudományos eredmény születik majd.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!