Közben pedig arról harsognak, hogy nem szabad az áldozatot hibáztatni, és szegény nők, nem mernek beszélni az őket ért abúzusról, mert a lelketlen, hímsoviniszta társadalom tönkreteszi őket. Ám ha egy nekik kedves embert vádolnak meg, legyen az komcsi pap vagy polgármesterjelölt, mindjárt visszájára fordítanak mindent.
Olyankor vállalhatja a vádló önmagát névvel, címmel vagy maradhat inkognitóban, beindul a gépezet, és vagy mélységes hallgatásba burkolódzik a máskor oly készséges, sajtónak becézett ellenség, vagy nekiesnek a vádlónak, mint most. Ott láthattuk az összes rossz külsejű gazfickót, tüntetni az „igaztalanul megvádolt” László Imre mellett, s a vádat ismertető média, a vádló – és természetesen a kormány ellen. És most fel sem merült, hogy mi van akkor, ha a nő igazat beszél? Ha mégis igaz, amit állít, holott erre épp annyi esély van, mint a színházrendező esetében. De most nem számít az áldozathibáztatás, a hímsovinizmus, most csak az számít, hogy megint az ellenkezőjét kell mondani mindannak, amit eddig hangoztattak teli pofával.
Ezért nem fantaszták ezek, hanem gazemberek. Rosszul kiképzettek és tehetségtelenek. És pontosan így is kell bánni velük.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!