Illetve könnyen lehet, hogy csak nekünk, szkepticizmussal beoltott firkászoknak savanyú az a narancs. A minap kigyalogoltam a Budafoki MTE Promontor utcai pályájára – stadionnak azért nem feltétlenül nevezném –, öt perc volt otthonról, és komolyan mondom, egészen meghatódtam azon a gyermeki örömön, amelyet Filkor Attiláék arcán láttam, amikor az NB I-be kerülést ünnepelték. Pedig Filkor – ha már őt említettem a budafokiak közül – valaha lefutotta a jobb szélen Cannavarót a friss világbajnok ellen tizenhárom éve 3:1-re megnyert válogatott meccsen, sőt viselte egykoron az Inter fekete–kék mezét Olasz Kupa-mérkőzésen, mégis elérzékenyült attól, hogy újra a magyar élvonalban rúghatja a labdát.
Szóval, senki se mosolyogjon elnézően, amikor töredelmesen bevallom, hogy igenis várom a szombati Fradi–Debrecent meg a két Magyar Kupa-elődöntőt, a Mezőkövesd–Mol Fehérvár és az MTK–Honvéd meccseket. Nem is beszélve a jövő szerdán esedékes derbiről, az Újpest–FTC-ről. Mert ceterum censeo, ha már a latin mondásoknál tartunk: focizni igenis muszáj!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!