„Galileabeli férfiak, mit állotok nézve a mennybe? Ez a Jézus, aki felviteték tőletek a mennybe, akképpen jő el, amiképpen láttátok őt felmenni…” Így szólt két angyal a tanítványokhoz, akik nem tudták levenni a szemüket az égről, ahol a mennybe ment az Úr. Úgy érezték, nagypéntek után akkor (áldozócsütörtökön) másodszor is elvesztették őt. Pedig Jézus megígérte nekik, hogy bár most elmegy az Atyához, de majd ismét eljön, s addig az Atya „más vigasztalót” küld nekik, az igazság lelkét – tőle kapnak erőt.
Nem kellett sokáig várniuk, mert a feltámadást követő ötvenedik napon, azaz pünkösdkor Isten Szentlelke – zúgó széllel, kettős tüzes nyelvek alakjában – leszállt az égből, és megtöltötte a Jeruzsálemben várakozó tanítványokat erővel és a nyelvek adományával. Amikor kimentek az emberek közé, és elkezdték Istent dicsőíteni a világ minden tájáról Jeruzsálembe érkezett, soknyelvű sokaság előtt, mindenki elcsodálkozott, hogy a maga nyelvén hallja és érti az arámi nyelven, galileai akcentusban szóló apostolokat.
A kétezer évvel ezelőtti pünkösdi csodával új korszak kezdődött. Az egykor összezavart nyelvű és szétszórt embereket a Szentlélek bevonta Isten szeretetközösségébe, ereje és nyelvadománya megelevenítette és összekapcsolta őket egymással. Az Isten által ihletett kommunikáció emberi kommuniót, azaz közösséget teremtett – Péter apostol pünkösdi beszédének hatására azon a napon háromezer lélek megkeresztelkedett és csatlakozott a tizenkét tanítványhoz. Ma pedig már jóval több mint kétmilliárd híve van a keresztény világvallásnak.
Érthető, hogy pünkösd hagyományosan a legfényesebb, legderűsebb, leglelkesebb keresztény ünnepünk, de most különös jelentősége van. Az elmúlt évben a koronavírus-járvány első hulláma ilyentájt csendesült le, Orbán Viktor a pünkösdi ünnep előtt jelentette be, hogy a járvánnyal szembeni első csatát megnyertük. S most is pünkösd előtt, tegnapi rádióinterjújában mondta el, hogy a járvány harmadik hullámát letörtük, lényegében le is győztük. Ezen a hétvégén érjük el a beoltottak ötmilliós számát, ami korszakhatárt jelent a védekezésben, hiszen ennek eredményeként megszűnik a kijárási tilalom, a vendéglátóhelyek és üzletek kötelező zárási időpontja, a közterületi maszkviselés, ötven főig megtarthatók lesznek a magán- és családi rendezvények, a lakodalmakon akár kétszázan is részt vehetnek és így tovább.
