Ha a politika lehet komikus, akkor a magukat baloldalinak nevező pártok hozzáállása a rezsicsökkentéshez mindenképpen az. Az Orbán-kormánynak ez az a döntése, amelyet a túloldalon se lenyelni, se kiköpni nem tudnak.
Kirobbant a nemzetközi energiaválság. Az árak példátlan mértékben elszálltak, a különböző kormányok kapkodják a fejüket, hogy mit lépjenek ebben a helyzetben. Egy ország ez alól biztosan kivétel, ez pedig hazánk. A rezsicsökkentésről szóló rendelet 2013 januárjában lépett hatályba. Három lépésben 25 százalékkal mérséklődött a lakossági áram, a gáz és a távfűtés ára. A magyar családokat azóta védi ez az intézkedés, amelynek köszönhetően ezermilliárd forintnál is többet tudtak megspórolni. Mindennél beszédesebb az a tény, hogy 2010 előtt sokan több pénzt fizettek be havonta a sárga csekkeken, mint amennyi jutott élelmiszerre. Ezért lépte meg az Orbán-kormány a történelminek nevezhető rezsicsökkentést. Ha valami a baloldalnak is tetsző intézkedés lehetne, akkor ez az. A magyar baloldal azonban csak névleg az, hiszen külföldi kézbe adták garantált nyereség mellett a közműcégeket, majd lefeküdtek Brüsszelnek. Az uniós szabályozás mögött felsejlett a külföldi vállalatok lobbiereje, az árak meg csak emelkedtek és emelkedtek. A szilveszteri pezsgőbontás után a fogyasztók pedig arra készülhettek, hogy a következő esztendő januárjától még kevesebb marad a pénztárcákban.
Akkor nézzük! Az MSZP 2012 decemberének végén arról beszélt, hogy a rezsicsökkentés igazságtalan, mert mindenkinek segít. Egy hónappal később taktikát váltott a párt. Az volt 2013 januárjában a szöveg, hogy a döntés mellékhatásai kockázatokkal járnak. A közműszolgáltatók ugyanis nem tudják majd karbantartani az energiaellátó berendezéseket, elmaradnak a fejlesztések és a beruházások. Hatalmas könnyeket potyogtattak a külföldi cégekért. Ez sem jött be. Eltelt megint egy hónap, jött az új narratíva.
Akkor azt találták ki, hogy azok takaríthatnak meg havonta több tízezer forintot, akik már az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével is nyertek. Azt is mondták a párt politikusai, hogy aki többet fogyaszt, annak nagyobb megtakarítást jelent az árcsökkentés. Sőt, elhangzott az az egészen megdöbbentő állítás is, miszerint a rezsicsökkentés a Kádár-rendszer utolsó éveit idézi. Ez sem segített a zavarba jött baloldalon, ezért elővették azt a mondandójukat, amely szerint a rezsicsökkentés nem segít azokon a vidékieken, akik fával fűtenek. Az más kérdés, hogy a kormány bevezette a tűzifaprogramot is.
Azóta pedig nem hallottunk mást a DK-tól az MSZP-n keresztül az LMP-ig, mint azt, hogy a kormány mondjon le a hatósági árszabályozásról és bízza a piacra a kérdést. Ha ez így lenne, akkor most a háztartások évente mintegy 380 ezer forinttal fizetnének többet rezsire!
Szintén tény, hogy 2010 előtt hazánkban volt vásárlóerő-paritáson a legmagasabb a háztartási energia ára az unióban. Most mi van? Pont az ellenkezője, mert Európa legalacsonyabb energiaáraival számolhatnak a magyar lakossági fogyasztók.
Orbán Viktor világosan fogalmaz ebben a kérdésben is. Ha a rezsiár nő, nem elég megmagyarázni az embereknek, hogy mitől nő, azt meg kell fékezni és meg kell védeni ettől a magyar embereket.
A néplélek sajátossága, hogy egy idő után sokan azt érzik, hogy ami most van, az mindig így volt. Ezért kell felhívni a figyelmet arra, hogy ez nem igaz! Határozott döntések sorozata kellett ahhoz, hogy életbe lépjen a rezsicsökkentés, határozott lépések kellettek ahhoz, hogy újra magyar kézbe kerüljenek a stratégiai közműcégek. Ne akkor érezzük meg ennek a fontosságát, amikor egy esetleges kormányváltás után visszafelé forog az idő kereke!
A borítóképen Cser-Palkovics András fideszes országgyűlési képviselő – ma Székesfehérvár kormánypárti polgármestere – beszél a Magyarország nem hagyja magát! Védjük meg a rezsicsökkentést! című fórumon az Agora Savaria Filmszínházban Szombathelyen 2014. január 20-án. Fotó: MTI/Varga György
