idezojelek

Atomháború előtt?

Nem biztos, hogy a mostani amerikai–orosz hidegháború propagandája minőségi különbséget jelentene az 1980-as állapothoz képest.

Cikk kép: undefined
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem vagyok biztos abban, hogy a mostani amerikai–orosz hidegháború propagandája minőségi különbséget jelentene az 1980-as állapothoz képest. Hivatkozhatnánk számtalan magyarázatra, hogy nukleáris csapást indítani mégsem olyan, mint kézigránátot dobni – gondoljunk például pusztán arra, hogy aki belevág, a saját megsemmisülését is kovácsolja. Teljesen mindegy, hogy átfogó vagy korlátozott a csapásmérés szándéka, a kölcsönös pusztítás garantált, úgyszólván a rendszer természetéből fakadó evidencia.

Teljes képtelenség, hogy aki Moszkvát elpusztítaná, ne tudná pontosan, hogy így Berlin is elpusztul a válaszindítás után – vagy fordítva. Mindezzel természetesen a mostani hadviselő felek is tisztában vannak, és bár az elméleti kockázat örökké fennáll, amióta felküzdöttük magunkat arra a szintre, hogy a teljes emberiséget megtizedeljük, mégsem állíthatjuk, hogy végső pusztulás fenyegetné a világot. Még akkor sem, ha az új hidegháború legfontosabb alakjai olykor nukleáris csapással fenyegetőznek, ez sokkal inkább elrettentés és pozíciófoglalás, mint valami tényleges borzalomnak az előszele. A támadó szándékhoz nemcsak politikai és morális gátakat kellene átlépni, de az is elengedhetetlen, hogy egy atomhatalom legfontosabb húsz emberének egyszerre, egy időben menjen el az esze. Ha ilyesmit feltételezünk, akkor már a terjesztett propaganda, nem pedig a valóság­ismeret beszél belőlünk. Valójában a MAD-doktrína, azaz a „kölcsönösen biztosított megsemmisítés” régi elve változatlanul irányadóbb minden más feltételezésnél.

Szorongani, végső megsemmisüléstől félni tehát semmilyen értelemben nem tanácsos. Ugyanakkor tény, hogy a háború fenyegető árnyéka fölénk hajolt az elmúlt hónapokban. És amint a délszláv háborúban megtanulhattuk, az ember változatlanul kéjesen gyilkol késsel és karabéllyal is. Ez a fejlemény valószínűleg sokkal nyugtalanítóbb bármilyen feltételezett atomcsapásnál.

Borítókép: Az orosz védelmi minisztérium által 2022. október 4-én közreadott képen orosz katonák Grad rakétavetővel lőnek ukrán állásokat egy meg nem nevezett helyszínen (Fotó: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.