Kizárni semmit nem lehet, de véleményem szerint továbbra sem kell arra számítani, hogy az oroszok nukleáris fegyvereket vetnek be. Röviden azért nem, mert nem érné meg nekik: a katonai műveleteket nem döntené el, viszont a nemzetközi hatása rendkívül negatívan érintené Oroszországot – értékelte lapunknak egy nukleáris háború kirobbanásának esélyeit Csiki Varga Tamás. Ami a katonai szempontot illeti, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa rámutatott, hogy legfeljebb a kisebb hatóerejű, akár tüzérséggel is kilőhető, úgynevezett taktikai nukleáris fegyverek bevetése merülhetne fel, de ennek sem lenne értelme.
Oroszországnak értelmetlen lenne nukleáris fegyvert bevetni
A katonai műveleteket nem döntené el, viszont a nemzetközi hatása rendkívül negatívan érintené az országot.
Ezeket még a hidegháború alatt fejlesztették ki, azzal a céllal, hogy nagyobb katonai csoportosulásokat, megerősített vezetési irányítási pontokat semmisítsenek meg. Ukrajnában viszont a széles, hosszú frontvonalakon nincsenek ilyen célpontok. A modern hadviselésnek megfelelően a térben szétszórt, kisebb egységekkel operálnak
– magyarázta. Hozzátette, valószínűtlen az is, hogy a kijevi államvezetésre mérjenek hasonló módon csapást. Annak a lehetőségét pedig teljes egészében kizárta, hogy Oroszország a NATO-val kezdjen nukleáris háborúba, mert mint fogalmazott, egy ilyet nem lehet megnyerni, abba mindenki belepusztulna.
A szakértő úgy vélte, hogy egy Ukrajna elleni, korlátozott támadás esetén is túlságosan súlyosak lennének a nemzetközi következmények, Moszkva ezek után biztosan elveszítené például Kína és India legalábbis hallgatólagos semlegességét. – Az atomfegyver bevetése precedenst teremtene, teljesen felborítaná a nemzetközi rendszer szabályait – tette hozzá. A hatások között említette még, hogy utána mások is nukleáris fegyvert szeretnének, miközben jelenleg kilenc ország rendelkezik ilyennel, és mintegy tizenöt úgynevezett küszöbország van, amely technológiailag képes lenne kifejleszteni az eszközt.
További Külföld híreink
Csiki Varga Tamás emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt hetven év történelmében, mióta léteznek atomfegyverek, a nagyhatalmak is veszítettek el háborúkat, elég csak Afganisztánra, Vietnámra vagy Irakra gondolni – mégsem merült fel soha, hogy nukleáris fegyvert vessenek be. Sőt a hidegháborút is sikerült „megúszni” eszkaláció nélkül.
Ez olyan jelentőségű esemény, sőt még nagyobb lenne, mint 9/11. Nem áll arányban az ukrán háború sikereivel vagy kudarcaival. Oroszország létét sem Ukrajna, sem a NATO nem veszélyezteti
– magyarázta. Hangsúlyozta azt is, hogy az orosz nukleáris doktrínába egy eszkalációs lépcső van beépítve. Ennek elméleti első foka más tömegpusztító – például vegyi, biológiai – fegyverek bevetése lehetne. Ezután következik egy demonstrációs csapás, például lakatlan területre. És ezt követheti csak nagyobb hatóerejű eszközök bevetése.
És hogy mi történik, ha a sarokba szorított Vlagyimir Putyin ezt másképpen látja? A szakértő rámutatott, hogy bár Oroszország nem demokratikus rendszer, és az elnök benne a legerősebb szereplő, a végső parancsot ő adja ki, de nem létezik „nagy piros gomb”, amit megnyomhatna. – Erősen kétlem, hogy egy ilyen döntést egyedül hozna meg. Legalább a Nemzetbiztonsági Tanácsnak van beleszólása – vélekedett.
Borítókép: Interkontinentális ballisztiku rakéta egy moszkvai katonai parádén. (Fotó: Kirill KUDRYAVTSEV / AFP)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezEurópai parlamenti képviselőket fizethettek az oroszok
A belga miniszterelnök Alexander De Croo állt elő a vádakkal, de neveket nem mondott egyelőre.
Új iskola helyett újabb konténerfalvak a migránsoknak
Sorra emelik fel a hangjukat a helyi polgármesterek Berlinben a tartományi szenátus döntése ellen, miszerint 16 új konténerfalut építenének több mint hatezer migráns elhelyezésére a német fővárosban.
Orosz fenyegetés árnyékolta be a román NATO-ünnepet
Húsz évvel ezelőtt csatlakozott a kelet-európai ország a védelmi szervezethez.
Magyar segítséggel érkezett ukrán gabona Afrikába
A Világélelmezési Program részeként tízezer tonna ukrán gabonaszállítmány Afrikába szállítását finanszírozta a kormány.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Nagy matek kvíz: Ön tudja a helyes válaszokat?
Magyar Péter egy ócska, undorító, gyáva sz.ar alak volt és marad is
Heti szerelmi horoszkóp: Érdemes óvatosnak lenni, ennek a csillagjegynek még szakítást is hozhat a húsvéti nyuszi
Verhofstadt: Orbán komoly bajban van!
„Késsel a kezében járkált” - könnyezve mesélt drámai részleteket Varga Judit
Meglepő katonai szövetségest talált Oroszország
Retteghet Zelenszkij, súlyos fenyegetést kapott
Muskátli kiültetése a tél után: ha így csinálod, nyáron ontani fogja a virágokat
Magyar Péter ezúttal Deutsch Tamásba akart beleállni, de csúnyán felsült
Hörmann: Egy családias nagyvállalat alapja a bizalom-podcast ( hirdetés)
Fekete-Győr András ismét a mélybe lökte a Momentumot
Újabb embereket vettek őrizetbe a moszkvai terrortámadással kapcsolatban
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezEurópai parlamenti képviselőket fizethettek az oroszok
A belga miniszterelnök Alexander De Croo állt elő a vádakkal, de neveket nem mondott egyelőre.
Új iskola helyett újabb konténerfalvak a migránsoknak
Sorra emelik fel a hangjukat a helyi polgármesterek Berlinben a tartományi szenátus döntése ellen, miszerint 16 új konténerfalut építenének több mint hatezer migráns elhelyezésére a német fővárosban.
Orosz fenyegetés árnyékolta be a román NATO-ünnepet
Húsz évvel ezelőtt csatlakozott a kelet-európai ország a védelmi szervezethez.
Magyar segítséggel érkezett ukrán gabona Afrikába
A Világélelmezési Program részeként tízezer tonna ukrán gabonaszállítmány Afrikába szállítását finanszírozta a kormány.