Oroszországnak értelmetlen lenne nukleáris fegyvert bevetni

A katonai műveleteket nem döntené el, viszont a nemzetközi hatása rendkívül negatívan érintené az országot.

RUSSIA-HISTORY-WWII-ANNIVERSARY-PARADE-REHEARSAL Fotó: KIRILL KUDRYAVTSEV

Ezeket még a hidegháború alatt fejlesztették ki, azzal a céllal, hogy nagyobb katonai csoportosulásokat, megerősített vezetési irányítási pontokat semmisítsenek meg. Ukrajnában viszont a széles, hosszú frontvonalakon nincsenek ilyen célpontok. A modern hadviselésnek megfelelően a térben szétszórt, kisebb egységekkel operálnak

 – magyarázta. Hozzátette, valószínűtlen az is, hogy a kijevi államvezetésre mérjenek hasonló módon csapást. Annak a lehetőségét pedig teljes egészében kizárta, hogy Oroszország a NATO-val kezdjen nukleáris háborúba, mert mint fogalmazott, egy ilyet nem lehet megnyerni, abba mindenki belepusztulna.

Csiki Varga Tamás
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa. Fotó: Nemzeti Közszolgálati Egyetem

A szakértő úgy vélte, hogy egy Ukrajna elleni, korlátozott támadás esetén is túlságosan súlyosak lennének a nemzetközi következmények, Moszkva ezek után biztosan elveszítené például Kína és India legalábbis hallgatólagos semlegességét. – Az atomfegyver bevetése precedenst teremtene, teljesen felborítaná a nemzetközi rendszer szabályait – tette hozzá. A hatások között említette még, hogy utána mások is nukleáris fegyvert szeretnének, miközben jelenleg kilenc ország rendelkezik ilyennel, és mintegy tizenöt úgynevezett küszöbország van, amely technológiailag képes lenne kifejleszteni az eszközt.

Csiki Varga Tamás emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt hetven év történelmében, mióta léteznek atomfegyverek, a nagyhatalmak is veszítettek el háborúkat, elég csak Afganisztánra, Vietnámra vagy Irakra gondolni – mégsem merült fel soha, hogy nukleáris fegyvert vessenek be. Sőt a hidegháborút is sikerült „megúszni” eszkaláció nélkül. 

Ez olyan jelentőségű esemény, sőt még nagyobb lenne, mint 9/11. Nem áll arányban az ukrán háború sikereivel vagy kudarcaival. Oroszország létét sem Ukrajna, sem a NATO nem veszélyezteti

 – magyarázta. Hangsúlyozta azt is, hogy az orosz nukleáris doktrínába egy eszkalációs lépcső van beépítve. Ennek elméleti első foka más tömegpusztító – például vegyi, biológiai – fegyverek bevetése lehetne. Ezután következik egy demonstrációs csapás, például lakatlan területre. És ezt követheti csak nagyobb hatóerejű eszközök bevetése.

És hogy mi történik, ha a sarokba szorított Vlagyimir Putyin ezt másképpen látja? A szakértő rámutatott, hogy bár Oroszország nem demokratikus rendszer, és az elnök benne a legerősebb szereplő, a végső parancsot ő adja ki, de nem létezik „nagy piros gomb”, amit megnyomhatna. – Erősen kétlem, hogy egy ilyen döntést egyedül hozna meg. Legalább a Nemzetbiztonsági Tanácsnak van beleszólása – vélekedett.

Borítókép: Interkontinentális ballisztiku rakéta egy moszkvai katonai parádén. (Fotó: Kirill KUDRYAVTSEV / AFP)