A kétharmad áll, mint a cövek, és innen még a végét sem látni. Ez a kijelentés váltott ki először derültséget a közönség soraiban a Tranzit fesztiválon, ahol hosszú idő után Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett.
De miért is fontos hangsúlyozni a nemzeti konzervatív kormány és a mögötte álló politikai erő hatalmi pozícióját egy zömében fiatalokból álló közönség előtt?
Mert óriási külső erőkkel harcolunk, fejtette ki a miniszterelnök. Ilyenkor az emberek keresik az erőt, ami biztosítja nekik értékeik, a nekik fontos dolgok védelmét, és az elmúlt évtized bebizonyította a többség számára, hogy ez ügyben a kormányban bízhatnak.
Dávid és Góliát harca ez, de nem minden az, aminek látszik, mondta a kormányfő. Nagyon érdekes, hogy amint megfelelő távlatból nézi az ember a körülöttünk fortyogó, változó, átalakuló világot, kiderül, hogy a nemzetközi baloldal a Góliát, és nagy szerencsénk, hogy az összefogásnak és a közös erőfeszítéseknek köszönhetően négyszer sikerült a hazai ágenseiket kétharmaddal leparittyáznunk.
Hatalmas különbségek vannak közöttünk világnézetben, felfogásban, mindabban, hogyan gondolkodunk feladatainkról, kötelességeinkről.
Nekünk óriási kérdés, mit tehetünk magyarként ebben az ellentmondásokkal teli világban. Tisztázni kell, ha benne vagyunk a magyar flow-ban, ebből adódik-e olyan magatartás, amely hozzájárul ahhoz, hogy nemzeti létünk még sokáig fönnmaradjon. És egyre többen kell lennünk.
A kommunistákkal és a liberálisokkal azért van sok baj Orbán Viktor szerint, mert eredendően két külön világot alkottak, nálunk mégis egymásba olvadtak.
A balliberális és a progresszív ideológia ott forr össze, hogy az életben egyetlen fontos dolog van: az én. A mi fölfogásunk szerint azonban vannak sokkal fontosabb dolgok saját magunknál: a család, a haza és az Isten.
Minden nap föl kell tennünk magunknak a kérdést, hogyan akarjuk szolgálni a nálunk fontosabb dolgokat, és a válasz keresése közben tudunk megerősödni a közel tízéves előnyben lévő liberálisok elleni küzdelemre is, akik az oktatás, a média és a kultúra területén elfoglaltak minden szükséges pozíciót ahhoz, hogy a saját világlátásuk igazságát érvényesítsék. Még szerencsénk is van a szedett-vedett, lenullázódott ellenzékkel, így fizeti vissza a Jóisten, amit elvettek tőlünk.
A kérdező felvetette azt is, hogy manapság az igazi lázadás nemzetinek, konzervatívnak lenni.
Erre a kormányfő kifejtette, hogy a liberális gondolkodást befolyásoló angolszászok előre meghatározzák a jóemberkedés feltételeit. Megmondják, mi a szép, mi nem, mi a jó, mi a rossz. El kell venni tőlük ezt a privilégiumot. Ha meg tudjuk mondani a válaszokat ezekre a kérdésekre, előbb-utóbb átvehetjük az intézményi hatalmat is, ami jelenleg a baloldal kezében van. Enélkül a nemzeti, konzervatív oldal csak kormányon van, ami ellen lázadni kell.
Szót ejtett Orbán Viktor a szomszédban dúló háborúról is, amit borzalomnak nevezett, amit meg kell állítani.
Szerinte a legnagyobb hiba, hogy Európában globalizáltuk, nem pedig lokalizáltuk a konfliktust, mondván, az igazságnak győznie kell. Az ukránok harcolnak, mi meg pénzeljük. De ezzel a stratégiával nem lehet legyőzni az oroszokat, és ebből mindenképpen ki kell maradnunk, ha gazdag, erős, biztonságos országot akarunk, márpedig ezt akarjuk. Ehhez van a kormánynak terve, amit napi, következetes munkával végig kell vinni. Ebben segít bennünket a különleges nyelvünk, a kultúránk, az ezeréves nemzettudatunk, a gyors észjárásunk, az eszességünk, de leginkább a képességünk a közös cselekvésre. Nagyok leszünk, erősek és tiszteletreméltók. Szerintem nem a hőségtől voltak rosszul a libernyákok péntek délután.
