Malmőben van egy kicsiny zsidó közösség. A kapuját szinte lehetetlen megtalálni, belesimul a környező házakba, nincs rajta csengő, s láthatóan golyóálló a sötétített üveg, amely mögül kilesnek a bent tartózkodók. Oka van a nagy biztosításnak, szinte folyamatosak a támadások, kisebb-nagyobb atrocitások, amióta Svédország sikeresen importálta a Közel-Kelet irracionális problémáját. A Hamász támadását követően autókonvoj vonult végig Malmő főutcáján, palesztin zászlókkal ünnepelve a győzelmet. A liberalizmusára, nyitottságára és demokratikus eszméire annyira büszke Svédország természetesen nem aggódik, hiszen bárki bármit tehet ott fenn, északon, élhet és meghalhat, ha már egy tollvonással vagy ráutaló magatartással svéddé vált.
A vörös vonal nem itt húzódik. Embereket ölni és családokat mészárolni bizonyos körökben véleményes ügy, amolyan hiba, amely még belefér. Ami nem fér bele, az a négy egymást követő választási győzelem a Fidesztől. Az abszolút értékelvű és tisztakezű Európai Bizottság hamar nyilvánvalóvá tette, hogy teljesen mindegy, mi is történt a hétvégén Izraelben, a Palesztin Nemzeti Hatóságnak járó támogatásokat továbbra is folyósítják, amit Várhelyi Olivér bővítési biztos mondott a befagyasztásról, azt nem támogatják a tagállamok. Josep Borrell külügyi főképviselő szerint nem szabad, hogy bármi is eljusson a Hamászhoz a súlyos euró-százmilliókból. Ezt feltehetően majd ő fogja ellenőrizni, és odasújt, ha valaki csibészkedik a könyveléssel.