Azok figyelmét, akik szerint minden rosszról Orbán, a kormány és a Fidesz tehet, szeretném felhívni arra a jelenségre, hogy azon országokban, amelyek még mindig a háborút tekintik biztonságuk zálogának, ott vagy már meg is bukott az életveszélyes tűzre olajat öntögető kormány, vagy olyan mély gazdasági és társadalmi válság fenyegeti a legtöbb ilyen országot, ami egyre szélesebb tömegek szemét nyitja fel és teszi békepártivá. 

Ám tőlünk nyugatabbra kilóra megvett politikusok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy ne az európai polgárok, hanem a nemzetközi magánpénz-birodalom érdekeit szolgálja ki minden kormány, és ebben az árulásban élen jár Brüsszel a senki által meg nem választott uniós bürokratáival. 

Ellenben a békemissziók, a leendő amerikai elnökkel ápolt baráti és harcostársi viszony, a semleges gazdasági együttműködések következetes építése, vagyis a miniszterelnök és a kormánypártok kül- és gazdaságpolitikája úgy öltött most testet a jövő évi büdzsében, hogy a háborús viszonyokat igencsak megszenvedő emberek állnak a számítások középpontjában, vagyis a polgárok, a családok és a vállalkozások boldogulása nélkülözhetetlen az ország felemelkedéséhez. Így válik kerek egésszé a világpolitikai, az európai és a nemzeti politika, ha nem globalista, hanem patrióta kezekben van a kormányrúd.

Ráadásul agresszív demagógok járják a vidéket, akik tüzetesen átkutatnak minden zugot egy kis megoldatlan problémáért, mert elemi érdekük, hogy elhitessék, minden rossz, és erről tudjuk, ki tehet. Ne dőljön be nekik senki. A problémás területek közül például az egészségügyre több mint háromszázmilliárddal, az oktatásra közel ötszázmilliárddal fog többet költeni jövőre a kormány. Nyomós érvek ezek a mindent lesajnálókkal szemben.