Donald Trump és Zelenszkij pénteki, kamerák előtti összekülönbözése diplomáciatörténeti kuriózum. A tévéfelvételt számtalanszor fogják lejátszani és megosztani nemcsak átlagemberek, de egyetemi oktatók is.
Most, az Oscar-díj átadásakor emlékezzünk persze, hogy az elnökké avanzsált főszereplők közül az egyik valóságshow-ban, a másik tévésorozatban lett sztárrá.
J. D. Vance, az amerikai elnök első hegedűse pedig a legjobb férfi mellékszereplő díjára esélyes. – Ez nagyot fog szólni a tévében – dörzsölte a kezét Trump. A következő hetek döntik el, mennyi volt a világot bejáró képekből az idővel elapadó, stratégiai érdekekkel és diplomáciai eszközökkel helyrehozható személyes revans és mennyi a tartósan velünk maradó külpolitikai következmény.
Az amerikai szándék mindamellett világos: Trump háború helyett békét akar. Szerinte ennek Zelenszkij egyre inkább az akadálya, nem pedig az előmozdítója. Jobb belátásra vagy távozásra akarja bírni – utóbbiról nyíltan is beszélnek Washingtonban, ahol Oszama bin Laden 2011-ben megüresedett helyére Vlagyimir Putyint építették fel első számú közellenségnek. Ám a politikai kommunikáció fő szabálya ez: legalább magad ne hidd el a hazugságaidat! A NATO-tagállamok és Japán között fekvő Oroszország geostratégiai adottságai páratlanok ugyan, atomarzenálban is világelső, népe meg úgy tűri a háborús áldozatokat, mint senki más. De megvan ennek a böjtje: Moszkva csak háborúban nagyhatalom. A béke középhatalommá minősíti vissza. Trump – aki a maga módján szintén háborúzik, csak az ő a fegyvere a büntetővám – érti ezt, ahogy a 77 millió amerikai is, aki rá szavazott. – Senki, akit ismerek, nem érti, mit keresünk Ukrajnában, és miért költöttünk erre 180 milliárd dollárt – mondta e hasábokon Kaliforniából Alex Hemingway, akinek családja vendéglátóhelyek százait működtette nálunk.
Európa e megváltozott erőtérben lavírozik. Nem tudja, pontosan mit akar – a „támogatni Ukrajnát” önmagában üres frázis –, de azt nagyon. Pénze nincs.
A héten rendkívüli EU-csúcsot tartanak, olyanokkal az élen, mint Ursula von der Pfizer, Olaf Scholz, a bukott német kancellár, valamint Emmanuel Macron, aki vérbeli franciaként remekül úgy tud csinálni, mintha: parfümmel öntözi a lócitromot.





























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!