Zelenszkijt kidobták

Kevesen lennének ma Volodimir Zelenszkij helyében. A Fehér Házból kidobják, hogy macska módjára elvégezze a dolgát. Lógó orral távozhat, mása sincs, mint obligát háborús jelmeze, amely viszont méretes rá. Különösen most, hogy szemtelen volt az Egyesült Államok új elnökével, élemedett tartótisztjének utódjával, nem mérve fel, hogy megváltoztak Washingtonban az erőviszonyok. Igen alaposan. Prezident Ukraini – áll a névjegyén, ami csajozós szövegnek jó lehet Lembergben, de a világpolitikai tőzsdén fabatkát sem ér. Hacsak Európa nem segít, hát persze. De az olyan, mint a kutya vacsorája – mennyiségében és minőségében egyaránt. „Balgatag az, ki erősebbel mer szembeszegülni, úgysem győz, csak a szégyenhez még bánata társul” – figyelte meg Hésziodosz görög elemző nem is olyan régen, mindössze háromezer évvel ezelőtt.

További A Helyzet híreink

Zelenszkijnek vége

Donald Trump és Zelenszkij pénteki, kamerák előtti összekülönbözése diplomáciatörténeti kuriózum. A tévéfelvételt számtalanszor fogják lejátszani és megosztani nemcsak átlagemberek, de egyetemi oktatók is.

Most, az Oscar-díj átadásakor emlékezzünk persze, hogy az elnökké avanzsált főszereplők közül az egyik valóságshow-ban, a másik tévésorozatban lett sztárrá.

J. D. Vance, az amerikai elnök első hegedűse pedig a legjobb férfi mellékszereplő díjára esélyes. – Ez nagyot fog szólni a tévében – dörzsölte a kezét Trump. A következő hetek döntik el, mennyi volt a világot bejáró képekből az idővel elapadó, stratégiai érdekekkel és diplomáciai eszközökkel helyrehozható személyes revans és mennyi a tartósan velünk maradó külpolitikai következmény.
Az amerikai szándék mindamellett világos: Trump háború helyett békét akar. Szerinte ennek Zelenszkij egyre inkább az akadálya, nem pedig az előmozdítója. Jobb belátásra vagy távozásra akarja bírni – utóbbiról nyíltan is beszélnek Washingtonban, ahol Oszama bin Laden 2011-ben megüresedett helyére Vlagyimir Putyint építették fel első számú közellenségnek. Ám a politikai kommunikáció fő szabálya ez: legalább magad ne hidd el a hazugságaidat! A NATO-tagállamok és Japán között fekvő Oroszország geostratégiai adottságai páratlanok ugyan, atomarzenálban is világelső, népe meg úgy tűri a háborús áldozatokat, mint senki más. De megvan ennek a böjtje: Moszkva csak háborúban nagyhatalom. A béke középhatalommá minősíti vissza. Trump – aki a maga módján szintén háborúzik, csak az ő a fegyvere a büntetővám – érti ezt, ahogy a 77 millió amerikai is, aki rá szavazott. – Senki, akit ismerek, nem érti, mit keresünk Ukrajnában, és miért költöttünk erre 180 milliárd dollárt – mondta e hasábokon Kaliforniából Alex Hemingway, akinek családja vendéglátóhelyek százait működtette nálunk.
Európa e megváltozott erőtérben lavírozik. Nem tudja, pontosan mit akar – a „támogatni Ukrajnát” önmagában üres frázis –, de azt nagyon. Pénze nincs.

A héten rendkívüli EU-csúcsot tartanak, olyanokkal az élen, mint Ursula von der Pfizer, Olaf Scholz, a bukott német kancellár, valamint Emmanuel Macron, aki vérbeli franciaként remekül úgy tud csinálni, mintha: parfümmel öntözi a lócitromot.

További A Helyzet híreink

Zelenszkij és Trump között közvetítene Meloni és Starmer

„Békefenntartókat” küldene Ukrajnába (miért, talán rájött, hogy végre béke lesz?), ami zseniális ötlet, főleg, hogy az orosz–ukrán konfliktus fő oka az: Moszkva nem akarja, hogy NATO-országok közelebb férkőzzenek a határaihoz.
A részegnek még a tenger is térdig ér – tartja az orosz mondás. Magyarországnak ebben az európai környezetben kell megőriznie józanságát és békepártiságát, ahogy az elmúlt három évben tette. Amerika és a világpolitikai fordulatról egy brosúrával lemaradt Európa pedig a júniusi hágai NATO-csúcson ütköztetheti álláspontját. De meglehet, az élet ezt előbb is kiköveteli.