Valami most eltűnt végleg. Maradványai ott úsznak a vértől iszamos felmosóvödör alján, amivel az újabb lefejezett keresztény ember vérét próbálják eltüntetni a nizzai Notre-Dame padlójáról a döbbenettől eltorzult arcú túlélők. Talán most még nincs pontos fogalmunk arról, mi veszett el számunkra, európai emberek számára, de a veszteség csontig hatolóan fájdalmas.
Már akkor Európa vesztéről, az európai ethosz likvidálásáról beszéltünk, amikor még „csak” robbantottak, „csak” lőttek, „csak” kamionnal hajtottak a sétálók közé. Talán túloztunk, mert rettegtünk attól a pillanattól, amit csak az ostobák vagy a velejükig romlott nihilisták nem láttak előre, és most bekövetkezett. Szerettük volna figyelmeztetni minden embertársunkat a nyilvánvaló veszélyre, amelyik már öt éve, tíz éve sem leselkedett, hanem cinikus vigyorral lecsapott itt-ott, ahol kedve tartotta.
Mit csinált erre Európa? Legelső dolga volt, hogy stigmatizálta, vagyis iszlamofóbnak bélyegezte mindazokat, akik meg mertek nyikkanni a muszlim terrorizmusról. Aztán tömegeket ringatott abba a hamis illúzióba, hogy az eltagadott, elhazudott, a politikailag korrekt beszédből kitiltott iszlamista terrortámadásoktól az eszközeiktől megfosztott hatóságok meg tudják védeni az európai embert. Kirakták a betontömböket, kiadták az utasításokat, hogy nincs az erőszaktevőknek származása, és nagyon örültek, ha egy-két hónapra le tudtak csukni néhány huszadrangú radikálist.
És hiába mondta Földi László, hogy ez háború, hiába figyelmeztetett minden szakértő, hogy ha elveszik a robbanószert, a fegyvert, akkor majd előkerülnek a kések. Amíg csak a távoli földrészekről érkeztek a lefejezésekről szóló képek, senkit nem érdekeltek.
Minden józanul gondolkodó ember azon töri most a fejét, miért erőlteti Európa ezt az önpusztító politikát, miért hajtja végre ellenállás nélkül az unió a Soros-tervet, miért hiteti el magával a balliberális többség, hogy integrálni tudja azt a muszlim tömeget, amelyik lenézi őt, kultúráját alacsonyabb rendűnek tartja és nagy ívben tesz a törvényeire. Dereng egy lehetséges válasz, ami magyarázatot ad arra is, miért éppen Franciaország az elsődleges célpontja a fellángoló erőszaknak.
