A médiatörvény a bizalmatlanság jogszabálya

Márciusban még elegendő fedezetnek bizonyulhatott volna az MTV Rt. ingatlan-, illetve eszközvagyona a társaság adósságának rendezésére – nyilatkozta a lapunknak adott interjújában Kiss T. Anna, a Horváth Lóránt egykori elnök által 1998-ban kinevezett válságkezelő alelnök. Az rt. ingatlan-jainak értékesítéséről úgy vélekedik: amennyiben a csődhelyzetben lévő televízió bármit értéken alul ad el vagyonából, úgy az a hatályos csődtörvény szerint fedezetelvonásnak, így csődbűntettnek minősülhet.– Mi történt azt követően, hogy ön március közepén bejelentette a tulajdonosi testületnek, hogy a Magyar Televízió Részvénytársaság csődhelyzetben van? – Gyakorlatilag semmi. Ezt a kérdést az elnökség napirendre sem vette, de az akkori társadalmi kurátorok sem javasolták a megtárgyalását. Az MTV tulajdonosi testületében nem volt semmilyen hatása. Őszintén szólva, engem ez nem is lepett meg. Ezért döntöttem úgy, hogy a pénzügyi, gazdálkodási realitást vázoló jelentés egy példányát eljuttatom Stumpf István miniszter úrhoz is, tájékoztatásul. Bármilyen furcsa, érdemben csak a Miniszterelnöki Hivatalban foglalkoztak vele, amennyiben érzékelhetően szem előtt tartották a megállapításait a közszolgálati televízióval kapcsolatos állásfoglalásnál. – Hogy érti azt, hogy nem lepte meg a kuratórium passzivitása a jelentéssel kapcsolatban? – Sokkoló hatású lehetett, amit immár majdnem háromnegyed éve megállapítottam: a köztelevízió, mint gazdasági társaság, csődhelyzetbe került. Mert bár az évek során többször is leírták ezt az MTV-ről, de soha nem megalapozott pénzügyi elemzések alapján, mint ahogy én tettem. Tehát eddig inkább a lobbizás egy eszközeként szerepelt a csődhelyzet deklarálása, hátha ezáltal több pénzt juttat a költségvetés nekünk. Most azonban változott a helyzet. A számok már márciusban azt mutatták, amit aztán az akkori ügyvezető elnök, Horváth Lóránt is megerősített nyilatkozataiban, hogy ha az MTV Rt. a vonatkozó jogszabályok szerint kíván eljárni, akkor be kell jelentenie a csődöt, és a csődtörvény előírásai szerint kell reorganizálni a gazdálkodását. Annál is inkább, mert az MTV alapvetően az adófizetők pénzén működik, és mert a közvagyont használja. Az MTV Rt. saját tőkéje akkor meghaladta a 16 milliárd forintot, illetve több mint 2 milliárd forint tőketartalékkal rendelkezett. Ez főként ma is piacképes, értékes ingatlan- és eszközvagyont jelent. A vagyon márciusban még elegendő fedezetnek bizonyulhatott volna az adósság rendezéséhez, illetve egy megfelelő méretű közszolgálati televízió kiegyensúlyozott működtetéséhez. Mivel azonban a tulajdonosi testület tagjai akkor ennek érdekében semmilyen döntést nem hoztak, az azóta eltelt időben olyan mértékben romlott az MTV likviditási helyzete, hogy ma már illúzió csak az ingatlanértékesítéstől várni a csődhelyzet megszüntetését. – Egyes források szerint mára megközelíti a 20 mil-liárd forintot. – Van egy határa annak, amíg jelentőséggel bír, hogy mekkora is egy gazdasági társaság adósságállománya. A hitelezőket leszámítva, mert őket nagyon is érdekelheti, mikor és hogyan jutnak végre a pénzükhöz. De az MTV Rt. adósságának nagyságrendje, akármekkora összegű is pontosan, már túl van ezen a határon. Ezt az adósságtömeget már nem lehet a szokásos válságkezelési technikákkal kezelni. Itt a tulajdonos gyors és egyértelmű beavatkozása szükséges. Egy normális gazdasági társaságnál ez azt jelentené, hogy a tulajdonos – betartva a vonatkozó törvényeket – csődvédelmet kérne a társaság számára, s ez alatt az idő alatt tőkejuttatással vagy a lehetőségek határain belül a saját vagyonból, illetve a megfelelő strukturális és a gazdálkodást érdemben szigorító intézkedésekkel reorganizálná a társaságot. Az MTV Rt. esetében ez is illúzió, hiszen ez a gazdasági társaság megalakulása óta úgy működik, mintha rá nem vonatkoznának a gazdasági törvények. A mindenkori elnökségek és társadalmi kurátorok felelőssége pedig csak tájékoztatási jelleggel szerepelne a gazdasági jogszabályokon kívül például még a médiatörvényben is. Azonban ez nem így van, de a mulasztásokért sem a tulajdonosi körben, sem pedig a részvénytársaság eddigi elnökei esetében soha, semmilyen felelősségre vonás nem történt. – De ebben azért a médiatörvény is hibás, mert nem határolja körül kellőképpen a jogokat és a kötelességeket. Ahol pedig igen – mint például az elnök túlhatalmát, illetve az igazgatótanács hiányát illetően –, ott éppen gyengíti a lehetséges kontrollt a gazdálkodás fölött. Mit lehet akkor tenni? – A válasz nagyon egyszerű: vonuljon ki a politika a köztelevízió napi életéből, ahogy ezt – a megnyilatkozásokból érzékelhetően – a kormány és az ellenzék is szeretné. Tudom persze, hogy ez nagyon nehéz, mert a közszolgálati médiumok ezer szállal kötődnek a magyar Országgyűléshez. Ha csak a médiatörvényt nézzük, azt is a politikusok fogalmazták meg, benne a mindenkori parlamenti pártok egymás iránti bizalmatlanságával. Köztük éppen azokkal az előírásokkal, amelyek például lehetővé tették a mai helyzet kialakulását. Vagyis hogy az Országgyűlés mulasztása miatt az elmúlt év júniusától háromnegyed évig egyáltalán nem volt a tulajdonosi jogosítványokat gyakorolni képes testülete az MTV Közalapítványnak, idén februártól pedig olyan „csonka” elnökség felügyeli a közalapítvány és egyben a tulajdonában lévő részvénytársaság működését, amelynek törvényi legitimációja legalábbis kérdéses. A fővárosi Cégbíróság májusban határozatban törvénytelennek nyilvánította e testületet, így a döntéseit sem jegyezte be, tehát azok egyelőre nem léphetnek érvénybe. Márpedig ez a „csonká”-nak nevezett kuratóriumi elnökség meghatározó döntéseket is hozott, a társadalmi kurátorokkal kiegészülve. Például elnököt választott az MTV Rt. élére, akinek cégjegyzésre jogosultságát a Cégbíróság a mai napig nem ismeri el. A márciusi jelentésemben bejelentett vagyonvesztés korrek-ciója érdekében határozatával felére csökkentette a gazdasági társaság saját tőkéjét. Csakhogy a Cégbíróság egyelőre ezt a változást sem ismeri el, a változás bejegyzésének elbírálását felfüggesztette. Miközben azonnali és radikális lépéseket kellene tenni az adósságspirál pörgésének megállítására, illetve végre korrekt választ illene adni a hitelezőinknek arra a kérdésre, hogy mikor számíthatnak tartozásaink kiegyenlítésére. Az sem halasztható a végtelenségig, hogy ez a részvénytársaság is megtegye a jogszabályok szerinti kötelességét, és ha más megoldás nincs, bejelentse a csődöt. Habár ez lassan okafogyottá válhat, ha a sorozatos felszámolási végzések közül valamelyik jogerős lesz, az MTV Rt. a csődtörvény hatálya alá kerül, és megkezdődik a felszámolása. Nem hinném azonban, hogy az lenne a politikusok érdeke, hogy egy gondolattal az Egyesült Európa kapuja előtt éppen a közszolgálati média rendezetlensége miatt kelljen szemrehányásokat kapnia Magyarországnak a befogadóktól. A napokban nyilvánosságra került országjelentés közmédiára vonatkozó kritikus mondata sajnos nem biztat túl sok jóval. Azonkívül a politikai racionalitás, a parlamenti pártok saját jól felfogott érdeke is azt diktálja, hogy rendezettek legyenek az MTV körülményei. Mert az a politikai erő, amely ma hatalmon van, legközelebb ellenzékbe kerülhet. Az biztos, hogy a Magyar Televízió már nincs abban a helyzetben, hogy újabb és újabb kurzusváltásokat viseljen el. Márpedig ez a rendszerváltás óta mindig így volt. Ahogy jöttek az új politikai kurzusok, úgy rendeződtek át a belső személyi, strukturális viszonyok. Mindig jött egy új elnök és vele új arculattervek, az új logók, miközben az MTV-nek fennállása óta nincs olyan pontos költségelemzése, amely alapján összemérhető lenne az egyes műsorok gazdaságossága. Még az elmúlt hetekben is indultak olyan új programok nálunk, amelyeket mi hatszor annyiért rendelünk meg a független gyártóktól, mint például az RTL Klub kereskedelmi televízió az ugyanilyen típusú műsorait. Miközben a konkurencia évi 10-12 milliárd forintból gazdálkodik, és egy-egy kereskedelmi csatorna a nézők 35-40 százalékát tudhatja tartósan a magáénak, mi a csődhelyzetünkkel küszködünk és a nézőink jelentős számban elhagytak bennünket. Ezek az egyenlőtlen nézettségi viszonyok pedig nem azért alakultak ki, mert a köztévések tehetségtelenek lennének, hanem mert mi valamennyien kiszolgáltatottjai vagyunk a politikai erők viaskodásainak. Meggyőződésem: az MTV Rt.-nek az az érdeke, hogy rend és nyugalom legyen a köztelevíziónál. Valamint átlátható és tiszta pénzügyi, gazdasági viszonyok. De így, hogy nem egyértelműek a törvényi, legitimitási körülmények, szerintem még maga Iacocca sem lenne képes eredménnyel kezelni a válságot. – Stumpf István kancelláriaminiszter a napokban hozta nyilvánosságra: az ÁPV Rt. beszáll az MTV Rt. ingatlaneladásaiba. – Vitathatatlan, hogy ebben az ügyletben a megoldás keresése, a jó szándék vezérli a kormányt. Az is tény, hogy részvénytársaságunknak meg kell válnia az ingatlanaitól. De ez csak akkor lehetséges, ha minden tekintetben egyértelműen törvényes az üzletkötés. Ám attól tartok, hogy az ÁPV Rt. közreműködése ebben ugyanúgy nem vezet jogilag is elfogadható megoldáshoz, mint ha magunk értékesítenénk a vagyonunk arányos részét a piacon. Az tény, s az állami vagyonkezelő bekapcsolódása is azt igazolja, hogy az üzleti környezet nem fogadja el a Magyar Televízió Rt. tulajdonosi jogai jelenlegi gyakorlójának legitimitását, illetve a társaság elnökének cégjegyzésre jogosultságát. Ugyanis túlságosan kockázatosnak tartja ezt. Azt nem tudom, hogy az ÁPV Rt. kockázatbecslése ezen ügyletben milyen eredményt hozott. Az azonban biztos, hogy a jelenlegi gazdasági jogszabályok, elsősorban a hatályos csődtörvény szerint ha a de facto csődhelyzetben lévő gazdasági társaság vagyonából bármilyen elemet értékén alul ad el, az fedezetelvonásnak, így csődbűntettnek minősülhet. – A nyilvánosságra került hírek szerint a Bank Austria Creditanstallt 3,1 milliárd forintért kívánja megvásárolni a régi MHB-házat, amely ma az MTV Rt. tulajdona. – Igen, és ez akár jó üzlet is lehet. De azért jó lenne tudni, hogy – tekintetbe véve az ingatlanpiac boomját – mennyire lenne piacképes például ez az ingatlan, ha az értékesítését nyíltan meghirdetnénk. Bizonyos becslések az említett vételár dupláját is reálisnak vélik. Nekünk pedig az az érdekünk, hogy a lehető legmagasabb árat kapjuk érte. Különösen, hogy az adósságaink is jelentős mértékűek, s a hitelezőink joggal várják el, hogy a vagyonunkat a legnagyobb gondossággal értékesítsük. – Mint az a szavaiból is kitűnik, bár munkaszerződése szerint a Magyar Televízió Részvénytársaság változásmenedzser-válságkezelő alelnöke, nem feltétlenül vesz részt az egyes döntések előkészítésében. Sajtóközlésekből tudható, hogy ön munkaügyi perben áll a társasággal. Hol tart ez az ügy? – Nem sokkal a csődbejelentést tartalmazó jelentésem benyújtása után arra kényszerültem, hogy elmaradt munkabér címén keresetet nyújtsak be a Munkaügyi Bíróságra. Azóta volt több tárgyalás, amelyeken az MTV Rt. jogi képviselője azt próbálta igazolni, hogy valójában visszamenőlegesen érvénytelen a munkaszerződésem. A bizonyítási eljárás már lezárult, a televízióval együtt a bíróság ítéletét kértük. Most erre várunk. – Ön pedig addig is dolgozik? – Igen, bár a körülmények nem éppen optimálisak ehhez, de saját mércém szerint teljesítenem kell a munkaszerződésemben foglaltakat, illetve a munkaköri leírásom szerinti kötelességeimet. Jogállamban élünk, ahol a megállapodást törvények védik, így meggyőződésem szerint az én válságmenedzseri alkalmaztatásom is csak akkor szűnhet meg, ha esetleg azt jogerős bírói ítélet mondja ki. De most a Magyar Televízió Részvénytársaság válságkezelő alelnökeként foglalkozom a társaság ügyeivel.Foglalkozása: változásmenedzserKiss T. Anna 1981-ben újságíró diplomát szerez külpolitikai szakújságíró szakon. 1984-től 1990-ig a Magyar Televízió szerkesztő-riportere. 1991-től saját televíziós produkciós irodát vezet. Elsőként köt szerződést külső producerként az MTV-vel, amelynek előfeltétele, hogy kilép a televíziótól. 1992-től két évig a Know-how FUND, a brit kormány által működtetett alap segítségével Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban tanulmányozza a médiamenedzsmentet, illetve a médiafinanszírozás módjait a nagy hagyományú televízióknál. 1994-től független parlamenti szakértőként részt vesz a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény megalkotásában. Ezzel egy időben, egészen 1998 őszéig az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságának állandó médiaszakértője, Kádár Béla közvetlen munkatársa. 1995-ben parlamenti képviselők felkérésére elkészíti a Magyar Televízió átvilágítását. 1996-ban pályázatot nyújt be a megalakítandó Magyar Televízió Részvénytársaság elnöki posztjára. 1997 nyarán a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöksége, valamint az MTV Rt. felügyelőbizottsága felkérésére elkészíti az MTV mint műsorgyár átvilágítását. 1998 őszén Horváth Lóránt, az MTV Rt. akkori elnöke felkéri: legyen az MTV változásmenedzsere, válságkezelő alelnöke. Minden vállalkozását felszámolja. 1999 márciusáig munkakörében elkészíti a részvénytársaság pénzügyi-gazdasági működésének átfogó elemzését, amelyben megállapítja: a Magyar Televízió Rt. fizetésképtelen, csődhelyzetben van, és vagyonának több mint a felét felélte. A tulajdonosok azonnali intézkedését kéri.