Fűben, fában orvosság...

Valkó Béla
1999. 10. 25. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nincs szabályozott piac a gyógynövénygyűjtés és -termesztés területén, nincs rendezve sem az oktatás, sem a minősítés, sem a támogatás kérdésköre – állítja Gyarmathy Miklós, a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács (GYSZT) elnöke. A GYSZT a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal közösen a napokban szervezett szakmai tanácskozásán elhangzott, hogy a termelőknek és a gyűjtőknek évente 2-4 milliárd forint állami szubvencióra lenne szükségük. Praszna Lajos, a GYSZT titkára kifejtette: minimálisan ekkora összegre lenne szükség ahhoz, hogy megfelelő minőségűek legyenek a biológiai alapok, a termesztés és a feldolgozás technológiai hátterét pedig fejleszteni lehessen. Jelenleg ugyanis a magyar gyógynövények 60 százaléka exportra kerül ugyan, de a kivitel nagyobb része feldolgozatlan formában, alapanyagként hagyja el az országot.A természetes, növényi eredetű anyagok felhasználása a gyógyításban, a gyógyszeriparban és az egyéb iparágakban az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került. A világszerte is élénkülő érdeklődést támasztja alá több nemzetközi szervezet, az UNIDO, a FAO, a WHO, az UNCTAD/ GATT felmérése is. Az Európai Unió által közzétett adatok szerint a gyógy-, illetve illóolajos növények importja az 1976-os 355 millió dollárról 1980-ig 551 millió dollárra emelkedett. Nyugat-Európában már a nyolcvanas évek elején négyszáznál több növényi drogspecifikumot használtak fel, s ez évi 80 ezer tonna importot jelentett, amelynek közel 40 százaléka a német piacon keresztül értékesült. Az amerikai piac élénkülése is a 80-as évek elejére datálható. Az USA teljes gyógynövény-kereskedelme már akkor elérte a 3912 millió dollárt, amelyből 45-50 millió volt az import. A legújabb felmérések azt igazolják, hogy a korszerű gyógyszerek 20-25 százaléka ma is tartalmaz növényi kiindulóanyagot. Az OECD-országok növényi termékeken alapuló gyógyszertermelése jelenleg megközelíti az évi 43 milliárd dollárt. „Magyarországon nagy hagyománya van a gyógynövénykultúrának, ezért az ágazatot a külföld is az úgynevezett Hungarciumok között tartja nyilván. Ezt a jelzőt azonban napjainkra sajnos valóban inkább történelmi indokok, mint a jelen viszonyai alapozzák meg” – szögezi le a GYSZT által készített elemzés. Eszerint mára gyakorlatilag teljesen megszűnt a gyógynövénytermesztés, -feldolgozás és -export támogatása. A gyógynövénygyűjtés kérdésköre és helyzete gyakran vezet heves vitákhoz és igen szélsőséges nézetek megfogalmazásához. E tevékenység több százezer – egyes becslések szerint az egymilliót is meghaladó – munkahelyet és megélhetést ad a vidéki, nagyrészt állástalan embereknek és családoknak, különösen a cigány lakosság körében. Ez a réteg a szezonnak megfelelően hol gombát, hol csigát, hol gyógynövényt gyűjt. Ha megfelelő előkészítés nélkül drasztikusan korlátoznák a gyűjtést vagy adminisztratív eszközökkel ellehetetlenítenék – például úgy, hogy az érintettek számára előírnák a képesítés megszerzését, az őstermelői igazolványt –, az jelentős mértékű szociális feszültséget okozna. Napirenden van a piac „újrafelosztása” is. Megjelentek a külföldi, főként német tulajdonban lévő vállalkozások, amelyek a viszonylag kedvező magyar gyógynövénypiaci lehetőségeket, többek között az olcsó munkaerőt igyekeznek kihasználni. A gyógynövényvertikumban egyelőre nem jellemzők a nagyobb beruházások és fejlesztések, mivel ezek jelentős terhet jelentenek a vállalkozásoknak, és a megtérülés a jelenlegi viszonyok között bizonytalan. A GYSZT és az Országos Természetvédelmi Hivatal olyan kompromisszumos megoldást keres, ami továbbra is lehetővé teszi a gyűjtést, garantálja a szakszerűséget és a vandalizmus elleni fellépést. Az ágazat EU-csatlakozás-hoz való felkészüléséhez, versenyképességének megtartásához, illetve fokozásához a támogatások mértékét a következő három év alatt fokozatosan az ágazatnak az agráriumban betöltött szerepéhez kell igazítani. Az ágazat termelési értéke jelenleg megközelíti az agrárium termelési értékének két százalékát. A támogatásokat szigorú adatszolgáltatáshoz és terméktanácsi tagsághoz kellene kötni, ezeket egy jól átgondolt stratégia céljaihoz, a mindenkori piaci követelményekhez igazítva. A GYSZT javaslatot tett a levendula, borsmenta, fodormenta, citromfű, kerti kakukkfű, tárkony, kerti izsóp, lestyán, fehérmályva és orvosi zsálya ültetvénytelepítési támogatására. A jelenleg hatályos gyógyszertörvény értelmében a gyógynövény kategória megszűnt. Az ezzel kapcsolatos új szabályozás azonban mind a mai napig nem készült el. A pia-ci szereplők nem tudnak felkészülni a várható következményekre. Ennek kapcsán két főbb kérdés vár megoldásra. A gyógytermékek egy része, amelyik minőségileg megfelelő színvonalat képvisel, gyógyszerré válhatna. Ennek azonban rendkívül nagy adminisztrációs és anyagi terhei vannak. Ezeket a terheket a hazai gyártók nem tudják vállalni, ezért meg kell találni azokat a pályázatokat, központi forrásokat, amelyekkel ezt a nemzeti értéknek tekinthető „gyógyszerkincset” megmenthetjük. A gyógytermékek másik része, amelyik jótékony hatású ugyan, de nem felel meg a gyógyszerekkel szemben támasztott követelményeknek, további forgalmazási szabályozást igényel. A piaci rend megteremtése és a hazai forgalmazás zavartalansága érdekében végre kell hajtani azokat a jogszabály-változtatásokat, amelyek megszüntetik, illetve feloldják a jelenlegi – a GYSZT szerint alkotmányellenes – állapotot. Egy 1976-os, a Nehézipari Minisztérium által kiadott rendelet alapján a minősítést ugyanis még mindig egy olyan monopolhelyzetben lévő intézmény végzi, amelyik egyben a piac szereplője is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.