Fűben, fában orvosság...

Nincs szabályozott piac a gyógynövénygyűjtés és -termesztés területén, nincs rendezve sem az oktatás, sem a minősítés, sem a támogatás kérdésköre – állítja Gyarmathy Miklós, a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács (GYSZT) elnöke. A GYSZT a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal közösen a napokban szervezett szakmai tanácskozásán elhangzott, hogy a termelőknek és a gyűjtőknek évente 2-4 milliárd forint állami szubvencióra lenne szükségük. Praszna Lajos, a GYSZT titkára kifejtette: minimálisan ekkora összegre lenne szükség ahhoz, hogy megfelelő minőségűek legyenek a biológiai alapok, a termesztés és a feldolgozás technológiai hátterét pedig fejleszteni lehessen. Jelenleg ugyanis a magyar gyógynövények 60 százaléka exportra kerül ugyan, de a kivitel nagyobb része feldolgozatlan formában, alapanyagként hagyja el az országot.A természetes, növényi eredetű anyagok felhasználása a gyógyításban, a gyógyszeriparban és az egyéb iparágakban az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került. A világszerte is élénkülő érdeklődést támasztja alá több nemzetközi szervezet, az UNIDO, a FAO, a WHO, az UNCTAD/ GATT felmérése is. Az Európai Unió által közzétett adatok szerint a gyógy-, illetve illóolajos növények importja az 1976-os 355 millió dollárról 1980-ig 551 millió dollárra emelkedett. Nyugat-Európában már a nyolcvanas évek elején négyszáznál több növényi drogspecifikumot használtak fel, s ez évi 80 ezer tonna importot jelentett, amelynek közel 40 százaléka a német piacon keresztül értékesült. Az amerikai piac élénkülése is a 80-as évek elejére datálható. Az USA teljes gyógynövény-kereskedelme már akkor elérte a 3912 millió dollárt, amelyből 45-50 millió volt az import. A legújabb felmérések azt igazolják, hogy a korszerű gyógyszerek 20-25 százaléka ma is tartalmaz növényi kiindulóanyagot. Az OECD-országok növényi termékeken alapuló gyógyszertermelése jelenleg megközelíti az évi 43 milliárd dollárt. „Magyarországon nagy hagyománya van a gyógynövénykultúrának, ezért az ágazatot a külföld is az úgynevezett Hungarciumok között tartja nyilván. Ezt a jelzőt azonban napjainkra sajnos valóban inkább történelmi indokok, mint a jelen viszonyai alapozzák meg” – szögezi le a GYSZT által készített elemzés. Eszerint mára gyakorlatilag teljesen megszűnt a gyógynövénytermesztés, -feldolgozás és -export támogatása. A gyógynövénygyűjtés kérdésköre és helyzete gyakran vezet heves vitákhoz és igen szélsőséges nézetek megfogalmazásához. E tevékenység több százezer – egyes becslések szerint az egymilliót is meghaladó – munkahelyet és megélhetést ad a vidéki, nagyrészt állástalan embereknek és családoknak, különösen a cigány lakosság körében. Ez a réteg a szezonnak megfelelően hol gombát, hol csigát, hol gyógynövényt gyűjt. Ha megfelelő előkészítés nélkül drasztikusan korlátoznák a gyűjtést vagy adminisztratív eszközökkel ellehetetlenítenék – például úgy, hogy az érintettek számára előírnák a képesítés megszerzését, az őstermelői igazolványt –, az jelentős mértékű szociális feszültséget okozna. Napirenden van a piac „újrafelosztása” is. Megjelentek a külföldi, főként német tulajdonban lévő vállalkozások, amelyek a viszonylag kedvező magyar gyógynövénypiaci lehetőségeket, többek között az olcsó munkaerőt igyekeznek kihasználni. A gyógynövényvertikumban egyelőre nem jellemzők a nagyobb beruházások és fejlesztések, mivel ezek jelentős terhet jelentenek a vállalkozásoknak, és a megtérülés a jelenlegi viszonyok között bizonytalan. A GYSZT és az Országos Természetvédelmi Hivatal olyan kompromisszumos megoldást keres, ami továbbra is lehetővé teszi a gyűjtést, garantálja a szakszerűséget és a vandalizmus elleni fellépést. Az ágazat EU-csatlakozás-hoz való felkészüléséhez, versenyképességének megtartásához, illetve fokozásához a támogatások mértékét a következő három év alatt fokozatosan az ágazatnak az agráriumban betöltött szerepéhez kell igazítani. Az ágazat termelési értéke jelenleg megközelíti az agrárium termelési értékének két százalékát. A támogatásokat szigorú adatszolgáltatáshoz és terméktanácsi tagsághoz kellene kötni, ezeket egy jól átgondolt stratégia céljaihoz, a mindenkori piaci követelményekhez igazítva. A GYSZT javaslatot tett a levendula, borsmenta, fodormenta, citromfű, kerti kakukkfű, tárkony, kerti izsóp, lestyán, fehérmályva és orvosi zsálya ültetvénytelepítési támogatására. A jelenleg hatályos gyógyszertörvény értelmében a gyógynövény kategória megszűnt. Az ezzel kapcsolatos új szabályozás azonban mind a mai napig nem készült el. A pia-ci szereplők nem tudnak felkészülni a várható következményekre. Ennek kapcsán két főbb kérdés vár megoldásra. A gyógytermékek egy része, amelyik minőségileg megfelelő színvonalat képvisel, gyógyszerré válhatna. Ennek azonban rendkívül nagy adminisztrációs és anyagi terhei vannak. Ezeket a terheket a hazai gyártók nem tudják vállalni, ezért meg kell találni azokat a pályázatokat, központi forrásokat, amelyekkel ezt a nemzeti értéknek tekinthető „gyógyszerkincset” megmenthetjük. A gyógytermékek másik része, amelyik jótékony hatású ugyan, de nem felel meg a gyógyszerekkel szemben támasztott követelményeknek, további forgalmazási szabályozást igényel. A piaci rend megteremtése és a hazai forgalmazás zavartalansága érdekében végre kell hajtani azokat a jogszabály-változtatásokat, amelyek megszüntetik, illetve feloldják a jelenlegi – a GYSZT szerint alkotmányellenes – állapotot. Egy 1976-os, a Nehézipari Minisztérium által kiadott rendelet alapján a minősítést ugyanis még mindig egy olyan monopolhelyzetben lévő intézmény végzi, amelyik egyben a piac szereplője is.