Tokaj, a szabadság és a bor hazája

A Magyarország északkeleti régiójában fekvő Zemplén – a feudális magyar állam első királyi vármegyéje – történelmi táj: honfoglaló őseink első állomáshelye, a hegyaljai felkelés, a fejedelemválasztó és az utolsó kuruc országgyűlés színhelye, Rákóczi hadainak útja, szabadságharcok ütközőpontja, a felvilágosult szellemiség melegágya, Kossuth Lajos szülőföldje, a borok királyának hazája.A Tisza és a Bodrog összeölelkezésénél, a vulkanikus eredetű Kopasz-hegy keleti lábánál terül el Tokaj, a világhírű hegyaljai borvidék központja. Műemlék jellegű épületei – a városháza, az 1790-ben görög–macedón kereskedők által emeltetett görögkeleti templom, a késő barokk, klasszicista, eklektikus stílusban épült lakóházak, íves kapuk – a gazdag kereskedőváros múltját idézik. Helytörténeti múzeuma a hegyaljai szőlészet, borászat és a tiszai halászat tárgyi emlékeit őrzi. A híres Rákóczi-pince a település egyik legfőbb építészeti érdekessége: központi pincéjéből 24 járat ágazik szét. A másfél kilométer hosszú járatok 20 ezer hektoliter bor tárolására alkalmasak. Tokaj a szabadság földje: a 925 éves település volt a színhelye a Szapolyait a királyi trónra jelölő gyűlésnek, a császári elnyomás elleni függetlenségi harcoknak, a szabadságot, jogokat követelő magyarság mozgalmainak. Központja az egykori Habsburg-ellenes hegyaljai felkelésnek, a Rákóczi fejedelem és kurucai által vívott függetlenségi küzdelmeknek, a Klapka tábornok vezette szabadságharcnak. Tokaj vára évszázadokon keresztül csatazajtól volt hangos. A szenvedések, megpróbáltatások, véres vereségek és fényes győzelmek edzették keménnyé és kurucos elszántságúvá e táj népét. A teremtés nagy misztériumának köszönhetően Tokaj a bortermelés fellegvárává válhatott. Tokaj-Hegyalját dúlta török, rabolta és pusztította tatár, labanc, sújtották természeti csapások, de semmi sem tudta megakadályozni, hogy a tokaji bor elinduljon a világhír felé vezető úton. Az 1500-as évektől a hegyaljai borokat szekereken szállították Prágába, Krakkóba, Bécsbe, Londonba, Szentpétervárra, Skandináviába. 1650-ben Szepsi-Laczkó Máté az újhelyi Oremus-dűlő terméséből előállította a „nagybort”, az aszúbort. A vulkanikus eredetű lösztalaj, az éghajlat, a vulkáni tufafallal burkolt, nemes penésszel borított, mély fekvésű pincék érlelték folyékony arannyá a hárslevelű és muskotály szőlő nedűjét. A „királyok bora, a borok királya” ízével, zamatával, tüzével meghódította a világot. „Annyi gyönyört, mint ez az ital, csak a végtelen, jóságos Isten nyújthat” – írta Voltaire. „A tokaji bornak Kopasz-hegy az apja, tűz az anyja, Nap a dajkája, pihenőágya a mohos pincék öle” – fogalmazták meg találóan elődeink. Májer János polgármester lapunknak elmondta: a szellemi és anyagi erők koncentrálásával szeretnék elérni, hogy Tokaj, a világhírű borváros a történelmi Zemplén turistaparadicsomává váljon. Ennek megvalósulásához – szögezte le – minden feltétel adott: Hegyalja páratlan természeti szépsége, a Tisza, Bodrog kínálta lehetőségek, a történelmi környezet és a rex vinorum vonzereje. A polgármester örömmel nyugtázta, hogy sikerült lerakniuk a gazdasági, infrastrukturális alapokat, és több mint 100 vállalkozó társulásával a turizmus felvirágoztatásán munkálkodnak. A Tokaji Tavaszi Napok (április 30–május 1.), a 2000 júliusára tervezett borfesztivál, az októberi szüreti hét, a nemzetközi borverseny is az idegenforgalom, a borturizmus fellendítését szolgálja. A Degenfeld-palotában 214 millió forintos beruházással létesítendő borászati kereskedelmi központot a millennium jegyében adják át 2000. augusztus 20-án. Az agráriumhoz, a szőlészeti-borászati tevékenységhez kapcsolódik a 2000 októberében megrendezésre kerülő tokaj-hegyaljai gazdasági napok és vásár. Mint Májer Jánostól megtudtuk, összefogással szeretnék elérni, hogy a Hild-emlékérmes Tokaj évente közel félmillió turista fogadására legyen alkalmas. Ezt a célt szolgálja a 120 millió forintos beruházással készülő Európa panzió 2000 májusában történő átadása. Tokaj a magyar keresztény államiság ezredik esztendejének tiszteletére a város főterén Szent István-szobor felállítását tervezi. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához benyújtott 276 millió forintos pályázat kedvező elbírálása esetén 2000. augusztus 20-ig befejeződik a zsinagóga rekonstrukciója. Terveik között szerepel egy otthon felépítése idősek részére. A II. Rákóczi Ferenc Alapfokú Oktatási és Művészeti Intézményt – a rekonstrukciós és bővítési munkálatok elvégzése után – 2000. március 15-én adják át. Rendezik a Bajcsy-Zsilinszky utat, a tiszai átkelő tokaji hídfőjének környékét. A határokat átívelő szellemiség jegyében 2000. augusztus 16–18-án nemzetközi írótábort szerveznek. (Tudatjuk tisztelt olvasóinkkal, hogy az ország más vidékeiről is szívesen fogadunk hasonló tartalmú beszámolót.)