Magyarországon március elsejétől az európai normának megfelelő törvény foglalkozik a doppinggal, a szakemberek véleménye szerint azonban elég ellentmondásosan. A büntető törvénykönyv 283 B paragrafusa szerint a tiltott szerek gyártása, forgalmazása, fogyasztása szabadságvesztéssel büntethető. A doppingoló sportoló egy év szabadságvesztésre ítélhető, a tiltott szereket árusítók büntetése két év lehet, aki pedig kiskorúaknak ad doppingszert, az ötéves börtönbüntetést is kaphat. Dr. Kolláth György alkotmányjogász elmondta, hogy az új törvény sportszakmailag nem átgondolt, és etikai problémákat is felvet. Ha például egy lövő a verseny előtt úgynevezett célzóvizet iszik, egy felest, akkor a doppinglistán szereplő italt fogyaszt, ezért szabadságvesztésre is ítélhető. Furcsa az is, hogy ha valaki saját maga egészségét kockáztatva doppingol, akkor börtönbe kerülhet, viszont ha öngyilkosságot követ el, tehát az életét veszélyezteti, azért nem jár büntetés. Kolláth György egyetért azzal, hogy a dopping ellen a törvény erejével is küzdeni kell, mert becslések szerint hazánkban százezren fogyasztanak az egészségre káros, a doppinglistán szereplő tiltott szert. A szigorú törvény azonban hiábavaló, amíg a gyakorlatban nem történnek ellenőrzések, az elmúlt fél évben egyetlen nyomozás sem indult például doppingszerek árusítása miatt. Köztudott az is, több sportágban lehetetlen „tisztán” világversenyen sikert elérni. Előfordulhat az a meghökkentő eset, hogy magyar versenyző olimpiát nyer, nemzeti hősként ünnepeljük, viszont ha később kiderül, hogy lebukott a doppingvizsgálaton, akkor börtönbe kerül.
Patrióta: Zelenszkijnek vége? Donald Trump kikényszeríti a békét? - videó