A pénz fele a kerületeké

Elképzelhető, hogy a költségvetési törvény rendelkezik majd a budapesti forrásmegosztás alapelveiről. Egy módosító indítvány szerint ugyanis a központi büdzséből származó, a főváros és a kerületek között megosztandó bevételek legalább ötven százalékának a városrészek kasszájába kell befolynia.Az önkormányzati törvény 1994-es módosítása óta a kerületek csak véleményezhetik a főváros forrásmegosztási rendeletét, míg korábban annak elfogadásához a városrészek többségének egyetértésére is szükség volt. 1994-ben a kerületek többsége még egyetértett a forrásmegosztással, akkor ugyanis Budapest összes bevételének a felével a városrészek gazdálkodtak, másik felét a fővárosi önkormányzat költötte el. Azóta ez az arány folyamatosan eltolódott a főváros javára, s idén a kerületek mindössze 39,1 százalékot kaptak Budapest költségvetéséből. Ez több helyen is működési forráshiányt eredményezett, az elmúlt négy esztendőben a kerületek egy része már vagyonának jelentős részét felélte, sőt van olyan önkormányzat, amelyik idén már hitelfelvételre is kényszerült, hogy működési költségeit fizethesse. Ezalatt a főváros jelentős működési többletet könyvelhetett el magának.A fővárosi forrásmegosztás alapját négy bevétel adja: a személyi jövedelemadó helyben maradó része, a normatív támogatások, az egyéb központi adók, illetve a helyi adók. A költségvetési törvényhez benyújtott egyik módosító indítvány a kerületek működési forráshiányát pótolná úgy, hogy közben a fővárosban se alakuljon ki a városrészekénél nagyobb hiány. Az indítványt jegyző Juharos Róbert (Fidesz) lapunknak elmondta: egyetlen kerületi önkormányzatnak és a fővárosnak sem volt anyagi gondja 1994-ig, amikor a forrásmegosztás a bevételek felét a városrészeknek adta. Éppen ezért a képviselő indítványa kimondja: a központi költségvetésből származó megosztandó bevételek ötven százalékát a kerületeknek kell megkapniuk. A helyi adók tekintetében ugyanezt az arányt negyvenöt százalékban szabja meg a módosítás. Juharos Róbert álláspontja szerint az önkormányzati törvény 1994-es módosítása alkotmányos alapjogot korlátoz. A fővárosi és a huszonhárom kerületi önkormányzat ugyanis egymás mellé rendelt szervek, s ezért megengedhetetlen, hogy a főváros a forrásmegosztási rendelettel maga alá rendeli a kerületeket. Juharos szerint ezért a városrészek önkormányzatai nem tudnak eleget tenni annak az alkotmányos kötelezettségnek, amely a stabil, kiszámítható gazdálkodásról szól. – Bármikor megtörténhet ugyanis, hogy a főváros év közben módosítja a forrásmegosztási rendeletet, s ezzel mind a huszonhárom kerületet arra kényszeríti, hogy a módosításnak megfelelően változtasson saját költségvetésén – közölte a politikus. Amennyiben a parlament elfogadja a honatya módosító indítványát, a főváros év közben nem változtathat a kerületek kárára. Az indítvány ráadásul garantálja a városrészek működési forrásszükségletét is.