A pénz fele a kerületeké

G. K.
1999. 11. 14. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elképzelhető, hogy a költségvetési törvény rendelkezik majd a budapesti forrásmegosztás alapelveiről. Egy módosító indítvány szerint ugyanis a központi büdzséből származó, a főváros és a kerületek között megosztandó bevételek legalább ötven százalékának a városrészek kasszájába kell befolynia.Az önkormányzati törvény 1994-es módosítása óta a kerületek csak véleményezhetik a főváros forrásmegosztási rendeletét, míg korábban annak elfogadásához a városrészek többségének egyetértésére is szükség volt. 1994-ben a kerületek többsége még egyetértett a forrásmegosztással, akkor ugyanis Budapest összes bevételének a felével a városrészek gazdálkodtak, másik felét a fővárosi önkormányzat költötte el. Azóta ez az arány folyamatosan eltolódott a főváros javára, s idén a kerületek mindössze 39,1 százalékot kaptak Budapest költségvetéséből. Ez több helyen is működési forráshiányt eredményezett, az elmúlt négy esztendőben a kerületek egy része már vagyonának jelentős részét felélte, sőt van olyan önkormányzat, amelyik idén már hitelfelvételre is kényszerült, hogy működési költségeit fizethesse. Ezalatt a főváros jelentős működési többletet könyvelhetett el magának.A fővárosi forrásmegosztás alapját négy bevétel adja: a személyi jövedelemadó helyben maradó része, a normatív támogatások, az egyéb központi adók, illetve a helyi adók. A költségvetési törvényhez benyújtott egyik módosító indítvány a kerületek működési forráshiányát pótolná úgy, hogy közben a fővárosban se alakuljon ki a városrészekénél nagyobb hiány. Az indítványt jegyző Juharos Róbert (Fidesz) lapunknak elmondta: egyetlen kerületi önkormányzatnak és a fővárosnak sem volt anyagi gondja 1994-ig, amikor a forrásmegosztás a bevételek felét a városrészeknek adta. Éppen ezért a képviselő indítványa kimondja: a központi költségvetésből származó megosztandó bevételek ötven százalékát a kerületeknek kell megkapniuk. A helyi adók tekintetében ugyanezt az arányt negyvenöt százalékban szabja meg a módosítás. Juharos Róbert álláspontja szerint az önkormányzati törvény 1994-es módosítása alkotmányos alapjogot korlátoz. A fővárosi és a huszonhárom kerületi önkormányzat ugyanis egymás mellé rendelt szervek, s ezért megengedhetetlen, hogy a főváros a forrásmegosztási rendelettel maga alá rendeli a kerületeket. Juharos szerint ezért a városrészek önkormányzatai nem tudnak eleget tenni annak az alkotmányos kötelezettségnek, amely a stabil, kiszámítható gazdálkodásról szól. – Bármikor megtörténhet ugyanis, hogy a főváros év közben módosítja a forrásmegosztási rendeletet, s ezzel mind a huszonhárom kerületet arra kényszeríti, hogy a módosításnak megfelelően változtasson saját költségvetésén – közölte a politikus. Amennyiben a parlament elfogadja a honatya módosító indítványát, a főváros év közben nem változtathat a kerületek kárára. Az indítvány ráadásul garantálja a városrészek működési forrásszükségletét is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.