A sztrájk idejére nem jár fizetés

A Legfelsőbb Bíróság (LB) a várakozásokkal ellentétben nem hozta meg jogegységi döntését abban a kérdésben, hogy a privatizációs pályázatok vesztesei által kifogásolt ügyleteket miképpen kell megítélni. A jogegységi tanács döntött ugyanakkor arról, hogy a sztrájk idejére nem jár díjazás a munkabeszüntetőknek.Lomnici Zoltán, az LB főtitkára közölte: a jogegységi tanács legutóbbi ülésén foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy miképpen kell megítélni a pályázatok vesztesei által vitatott privatizációs ügyeket, de a testületnek nem sikerült az ügyben dönteni. Hozzátette: a határozat várhatóan még az idén megszületik. A Napi Magyarország korábban már tájékoztatott arról, hogy a bíróságok számára irányelv születik: csak a szabályosan pályázót lehet-e nyertesnek nyilvánítani, vagy bárkivel lehet szerződni – akár a szabálytalanul pályázatot benyújtóval is – azáltal, hogy utóbb a döntés bírói úton nem vonható kétségbe. A bíróságokon számos privatizációs, valamint közbeszerzési eljárás volt és van folyamatban vélt vagy valós szabálytalanságok miatt. Az állampolgárok többnyire a pályázatok elbírálását kifogásolták és emiatt kértek jogorvoslatot. A bíróságok ítélkezésében azonban ezeknek az ügyeknek az elbírálásában nem alakult ki egységes gyakorlat, ezért ebben a nagy horderejű kérdésben jogegységi döntést hoz a Legfelsőbb Bíróság. A főtitkár elmondta azt is: még az 1999. januári vasutassztrájkkal kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy a sztrájkot szervező szakszervezet tisztségviselőjét a munkabeszüntetés idejére megilleti-e a munkaidő-kedvezmény és díjazás. Mivel ellentétes tartalmú bírósági döntések születtek, az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a Legfelsőbb Bíróság elnöke jogegységi döntés lefolytatását indítványozta. Az LB Jogegységi Tanácsa kimondta, hogy a sztrájkban résztvevőknek – ide értve a szakszervezeti választott tisztségviselőt is – a munkabeszüntetés miatt kiesett munkaidőre díjazás nem jár – hangoztatta végül Lomnici Zoltán.