Akinek pénze van, annak saját törvényre is telik

Rozgics Mária
1999. 11. 25. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ahol korrupció van, ott korrupció van címmel lapunkban több alkalommal beszámoltunk a szentendrei Szamár-hegy építkezési visszásságairól. Megírtuk: a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőihez is eljutott a szentendreiek panasza, mi több, Bartha György – a város építkezési panamákat szóvá tevő polgára – bizonyította, hogy a korrupciós összefonódásokban a megye vezetői is érintettek. Nos, azóta Leányfaluról is hasonló hírek érkeztek. A Kikelet utcában megépült családi ház története kísértetiesen hasonlít a szentendrei esethez, ám a hivatal itt is tétlen szemlélője maradt a törvénytelenségeknek.A köztisztviselői törvény értelmében feddhetetlennek és minden gyanú felett állónak kell lennie a közfunkciót betöltő személyeknek. Hogy a hétköznapok gyakorlatára lefordítva mit jelent ez, nem tudni, ugyanis a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal főosztályvezetője ellen korábbi munkahelyén, Békés megyében csalás, okirat-hamisítás és más bűncselekmények miatt az ügyészség vádat emelt. Talán nem is tettük volna szóvá, ha a szentendrei építési hatóság panamagyanús ügyleteiben nem merül fel több alkalommal ismét a neve. Akkor a megyei hivatalvezető úgy nyilatkozott: amíg jogerős ítélet nem születik, mindenkit ártatlannak kell tekinteni. Nos, talán ezt el is fogadhatnánk, ám a köztisztviselői törvény a minden gyanú felettiséget is kimondja, márpedig egy ügyészi vádemelés a gyanú fogalmát kimeríti. Erre mondta azt Petrik János hivatalvezető, hogy az említett főosztályvezető, L. J. Pest megyében ártatlan. A szentendrei törvénytelen építkezések feletti szemhunyás azonban nem egyedülálló. A Leányfaluról érkező hírek ismét azt erősítik meg, hogy az építési hatóságnál valami baj lehet, különösen akkor, ha ebben az ügyben is ugyanaz a főosztályvezető az érintett. Leányfalun, a Kikelet utca 6/b szám alatti telken felépült egy családi ház, amelyre tulajdonosai „elfelejtettek” építési engedélyt kérni. Ez sem volt azonban elég, a szomszéd telkéből is öt métert elvettek, megkérdezése nélkül. Amikor a károsultak a polgármesteri hivataltól segítséget kértek, írásban felszólították ugyan a családot, hogy azonnal állítsák le az építkezést, ám a határozat végrehajtásával már nem törődtek. Ezt látszik alátámasztani az a tény, hogy a többszöri reklamálás ellenére a családi ház felépült, s ma már l5 millió forintért értékesíteni szeretnék. Erre azért kerülhetett sor, mert – mint kiderült – a falu jegyzője utólag, többszörösen is megsértve a törvényt, kiadta az engedélyt a Kikelet utca 6/b szám alatti épületre, úgy, hogy a szomszédos telektől nemhogy nem tartották meg a hat méter távolságot, hanem öt méterrel még rá is építettek a más földjére. A tavaly júliusban kezdődött folyamat bonyolult részleteitől olvasóinkat megkímélve csupán címszavakban soroljuk a történéseket. A jegyző által utólag kiadott engedély ellen valamennyi szomszéd fellebbezést nyújtott be, amelyet a megyei közigazgatási hivatal elfogultság miatt a tahitótfalui polgármesteri hivatalhoz tett át. A hivatalos eljárás lefolytatására majd fél évet kellett várni, ez idő alatt, idén március 16-án a fellebbezőknek egy tavaly november l8-i dátummal hozott határozatot postázott a leányfalui polgármesteri hivatal, amelyben az utólag kiadott építési engedélyről tájékoztatták a panaszosokat. Április 15-én megszületett a tahitótfalui döntés: egymillió forintra büntetik ugyan a törvény ellen vétőket, ám egyben a fennmaradási és továbbépítési engedélyt is kiadják számukra. Ez a határozat tehát azt mondja ki: akinek pénze van, annak másként íródik a jogszabály. A hivatal ugyanis anélkül szentesítette a más földjének ellopását, az engedély nélküli építkezést, a faluképbe nem illő épület felhúzását, hogy az érintetteket megkérdezte volna. Egymillió forint bírsággal tehát utólag minden elintézhető, még az is, hogy egy idős család földjéből egy hatméteres sávot elbitorolhatnak. A sértettek ekkortól a megyei közigazgatási hivatalt ostorozták: tegyen rendet! Két és fél hónap után végül a megye kötelezte a falu jegyzőjét az építkezés leállítására és új eljárás kitűzésére. Most nem kellett sokat várni az új eljárásra, három hónap alatt megszületett a döntés: augusztus l8-án postázták az építési előadó engedélyét egyazon napon a jegyző építést leállító határozatával. A Kikelet utcai lakosok immár folyamatos levél- és telefaxkapcsolatban álltak a megyei főhatósággal, segítséget kértek, ahonnan két-háromhetente megsürgették ugyan az építkezés leállítását, de végrehajtását soha nem ellenőrizték. Így október végére teljesen tető alá hozhatták a családi házat, miközben a falu jegyzője arról értesítette a panaszt tevőket, hogy egyeztetésre jelenjenek meg a hivatalnál, távolmaradásuk esetén ugyanis az épület fennmaradásához hozzájárulásukat adottnak tekinti. Ezzel egy időben, október 29-i dátummal a leányfalui önkormányzat ismételt építési engedélyt postázott ki a Kikelet utcai törvénytelen építkezőknek, miközben az újságban már 15 milliós eladási áron meg is hirdették a családi házat. Ez tehát a magyar valóság, ahol a törvénytelenségeket hivatali segédlettel lehet szentesíteni. A falu jegyzőjétől a történtekre mindössze annyi választ kaptunk: nem tartja szerencsésnek egy belső ügy kiteregetését, egyébként is annyira bonyolult ez az építkezés, hogy egy újságcikkben nem lehet közérthetően elmondani. Horváth Attila még megjegyezte, hogy kimondottan szakmai ügyről van szó, ezért azt sem tartja szerencsésnek, hogy a műszaki vezetőt vagy más hivatali dolgozót megkérdezzünk. Időközben megtudtuk, hogy a szentendrei törvénytelen építkezések ügyében sem történt semmi azon túl, hogy a leányfalui panaszosokhoz hasonlóan trágár szavakkal illették a bejelentőket, később életveszélyes fenyegetéseket is kaptak. Szentendrén a Felsőhegy út 6-os szám alatti engedély nélkül épült családi házat példának okáért november 26-ig kellett volna lebontani, de még egy kapavágást sem tettek ez ügyben. Pontosabban: úgy hírlik, új vevők érdeklődnek az ingatlan iránt. A volt jegyző büntetlenül kétszáz négyzetméterrel túlléphette az engedélyezett beépíthetőség mértékét, miközben másoknál hat négyzetméteres eltérés miatt elrendelték a tetőtér vagy az épület lebontását. A hivatal pedig – amely a törvényességi felügyeletet kellene, hogy gyakorolja – valamennyi ügyben mossa kezeit.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.