Álom a fénylovaglásról

Majoros Sándor
1999. 11. 05. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tudományos kutatók általában nem tartoznak a tévétársaságok megbecsült vendégei közé. Ha nagy ritkán mégis fölbukkannak a képernyőn, okkal és joggal gyanakodhatunk valamilyen pénzügyi vagy politikai machinációra. Kivételt csak a régmúlt nagyjaihoz társított mendemondák jelentenek, s azok a titkok, amelyek a sztárriportereknek mutatják meg valódi arcukat. Albert Einstein neve, személye sem kivétel e szabály alól. Az élete nem volt elég mozgalmas ahhoz, hogy megérné monstre sorozatot forgatni belőle, fölfedezései pedig az átlagemberek számára még mindig érthetetlenek. A Spektrum tévé híres személyiségeket bemutató sorozatában nemsokára mégis portréfilmet láthatunk majd róla, s ez akár bizonyítéka is lehet annak, hogy a televíziózásban – csakúgy, mint a mozgások tekintetében – minden relatív. Ha egy életpálya mértéktartó arányossággal kerül bemutatásra, ha megmutatkozik a tudományos eredmények mögött rejlő emberi gyarlóság, a produkció joggal számíthat a nézők érdeklődésére. A szóban forgó Einstein-portré nagy szakmai hozzáértéssel készített munka, amolyan minijátékfilm-féleség, amelyet a tudomány iránt érdeklődők és a szórakozni vágyók egyaránt kedvteléssel szemlélhetnek. Nincsenek benne túlzások, a tudóst nem emelik héroszi magaslatokra, ugyanakkor nem is rombolják le a neve köré fonódott mítoszt. Megválaszolásra kerül pél-dául az a sok egyetemistát érdeklő kérdés is, hogy Einstein vajon tényleg megbukott-e matematikából a zürichi egyetemen. Nos, az indexben éktelenkedő hatalmas egyest szuperplánban rögzíti a kamera, ám hogy milyen tárgyra vonatkozott, azt a narrátor diszkréten elhallgatja. Az egész portré talán legszomorúbb fölfedezése Einstein szerelmére, az ígéretes tudósként induló Mileva Maricsra vonatkozik. Mileva bemi egyetemista éveiben lett társa az akkor még „fénylovaglásról” ábrándozgató ifjúnak, s valószínűleg inspiratívan hatott rá, de később, amikor anyagi nehézségeiket leküzdvén egybekelhettek, és Einstein a csodás 1905-ös esztendőben közzétette híres tanulmányát, Mileva már képtelennek bizonyult az intellektuális vitatkozásra. Bizonyára másmilyen életpályáról ábrándozott, de elég bölcs volt ahhoz, hogy megértse: a férjének másik utat jelölt a gondviselés, s ez a fölismerés – mivel az emberi civilizáció egyik legnagyobb elméje mellé állította – fölért a relativitáselmélet fölfedezésével.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.