Az MNB elnöke szerint tartósan egyjegyűvé válik az infláció

Barát Mihály
1999. 11. 17. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tartósan egyjegyűvé válik az infláció 2000-ben. A következő esztendőben tervezett hatósági áremelések alacsony üteme és a jövedelmi és fiskális politika előirányzott szigorodása, valamint az árfolyam- és kamatpolitika eddigi irányának a fenntartása segíti a fogyasztói árak növekedési ütemének határozott csökkentését – hangzott el tegnap a Magyar Nemzeti Bank jövő évi monetáris politikai irányelveiről tartott sajtótájékoztatón. Surányi György, az MNB elnöke a gazdasági folyamatokról szólva elmondta: a múlt évi borúlátó várakozások nem bizonyultak megalapozottnak, a növekedési ütem fokozatosan nő, év végére eléri majd a négy százalékot, s a folyó fizetési mérleg is fokozatos javulást mutatott az év első kilenc hónapjában. Az államháztartás hiánya a tervezettnek megfelelően alakul, négy százalék körüli lesz. Az infláció üteme látványosan lassult 1999 májusáig, majd ismét emelkedésnek indult. Az MNB azonban ezt átmenetinek tekinti, mert az általa mért, egyszeri hatásoktól megtisztított maginfláció egyértelműen csökkenő irányzatot mutat. A maginfláció és a fogyasztói árindex eltérését az magyarázza, hogy az idén a monetáris politika számára külső tényezők befolyásolták az infláció alakulását. Növekedett a kőolaj világpiaci ára, valamint néhány hatósági szabályozásba eső szolgáltatás és a gyógyszerek árindexe. Ez utóbbiak hatása várhatóan eltűnik a jövő év végére, így a 2000. év zárására kitűzött inflációs célt nem veszélyezteti.A jegybank várakozásai szerint a gazdasági növekedés külső és belső tényezői egyaránt élénkítő hatásúak, a GDP éves növekedési üteme így 2000-ben 4,5 százalék körül alakul. Ha az államháztartás kiadásai a kormány által meghirdetett terv szerint alakulnak, akkor az említett növekedési ütem mellett a folyó fizetési mérleghiány egyenlege 2,5 milliárd dollár körüli, a GDP 4,4-4,9 százalékát kitevő hiányt mutathat. 2000-ben a devizapiacon fennmarad az enyhe devizatúlkínálat, a lakosság a pénzügyi megtakarításait nem tudja növelni, a korábban elhalasztott fogyasztásai és beruházásai miatt. A jegybank az utóbbi két-három évben mindig arra törekedett, hogy az infláció csökkentését a várakozások mérséklésén keresztül érje el. A csúszó leértékeléses árfolyamrendszer bevezetése óta a leértékelés havi üteme 1,9 százalékról 1999 végére 0,4 százalékra, míg a jegybank pénzpiaci kamata 14,5 százalékra csökkent. Surányi György leszögezte: fontos, hogy a piaci szereplők elfogadják a kormány inflációs elképzeléseit, és a bérmegállapodások ezt tükrözzék is. Bár a munkáltatók és a munkavállalók körében a jövő évi inflációs pályával kapcsolatos várakozások eltérése nem haladja meg a szokásos mértéket, az infláció alacsony szintje miatt már egy kis eltérés is érzékelhetően befolyásolja a reálbérek alakulását. Éppen ezért az MNB célszerűnek tartja, hogy a bértárgyalásokon a partnerek fogadják el a kormány 8-9 százalékos nominális növekedést tartalmazó ajánlatát. A jegybank lehetőséget lát a forint átlagos leértékelési ütemének további mérséklésére, feltételezve, hogy az államháztartás teljes hiánya nem haladja meg a GDP 3,5 százalékát, az átlagos hatósági áremelés nem haladja meg a hat százalékot, a kőolaj világpiaci ára 18 dollár körül marad, valamint az EU növekedési kilátásai javulnak. Ebben az esetben az infláció lényegesen, a kormány által várt szintre mérséklődhet, és lehetőség nyílik a leértékelési ütem csökkentésére. A jegybank szerint a csúszó leértékeléses árfolyamrendszer továbbra is megfelelően tölti be szerepét, s jövőben is indokolt a fenntartása. A gazdasági szereplők 2000. évi inflációra és nominális kamatokra vonatkozó várakozásai alapján adódó reálkamatszint megfelelőnek látszik a belföldi kereslet kézben tartásához és a megtakarítások szintjének fenntartásához. A jegybank eszköztára 1998 második felétől számottevő átalakuláson esett át. A kialakított új feltételrendszer arra ösztönzi a bankok vezetőit, hogy a likviditási helyzet változásait piaci módon, egymás között kezeljék. Surányi György kitért a 2000. év problémájára is, amellyel kapcsolatban leszögezte: a magyar bankrendszer minden tagja felkészült a feladatra, és az esetlegesen fellépő problémákra is, szakmailag és emberileg mindent elkövetve a zökkenőmentes évváltás érdekében. A bankelnök szerint jól sikerült a felkészülés, ezt a több szinten lezajlott ellenőrzések is igazolják.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.