Békési útviszonyok

A Budapest–Békéscsaba közötti 200 km-es távolságot – a KRESZ-szabályokat betartva – ma átlag négy-öt óra alatt lehet megtenni, ha Kecskemétig az autópályát használjuk. Gyakran félórás torlódást okoz az áthaladó vonat miatt a közúti forgalom elől lezárt tiszaugi híd, ezt követően akár 50–60 km-es szakaszon is 60–70-nel közlekedhet a szabályos vezető a kanyargós út előzési tilalma miatt, és nyolc település állja a gázpedál útját. Az átlagnál négyszer nagyobb a baleseti ráta. A helyzet tarthatatlan.Az előző ciklusban Békés megye országgyűlési képviselőinek 85 százaléka kormánypárti volt, mégsem tudták a megye köz- úti „érszűkületét” megszüntetni. Közismert, hogy a gazdasági fejlődést az áldatlan állapot nagymértékben hátráltatta. Közszájon forog az anekdota arról a külföldi befektetőről, aki visszaforduljt parancsolt sofőrjének a tiszaugi híd láttán. A ’98-as választások utáni jobboldali többség a megye népessége meg- és eltartó erejének növelését jelölte meg céljának. Ehhez pedig a legfontosabb a megye megközelíthetőségén javítani. Domokos László fideszes képviselő és Vantara Gyula, a megyei közútkezelő kht. nemrégiben kinevezett igazgatója a napokban tette le a sajtó elé a kész terveket. A szakmai és a politikai szereplők is úgy tartják: megvalósítása „csak” pénzkérdés, akár el is kezdődhetnek a kisajátítások. Domokos László lapunknak elmondta, hogy álmok és irreális vágyak kergetése helyett a realitásokat tartották szem előtt. Ezzel arra utalt, hogy a választások után kisebbségbe került szocialista megyei képviselők a Budapest–Bukarest autópálya nyomvonalának megváltoztatásáért léptek fel. Évekkel ezelőtti nemzetközi egyezmény állapítja meg, hogy ez az autópálya nem fog Békés megyén áthaladni, felesleges tehát húzni az időt a választók előtti szerepléssel, inkább a megoldáson kell dolgozni. Autópálya ezután már csak fizetős formában képzelhető el – akár koncessziós, akár állami kivitele- zés –, a megye lakosságának egyébként is szűkös pénztárcája már nem terhelhető tovább – véli Domokos. Vantara Gyula szerint a gyorsforgalmi út ugyanúgy osztott pályás és kétszer két sávos, a műszaki követelmények nem sokban térnek el, ugyanakkor díjat nem lehet szedni használatukért. Vitán felüli, hogy a kormánypártok képviselői ezt a formát támogatják. Első lépésként a tiszaugi új hidat építik meg, a munkálatok már elkezdődtek. Domokos László 2001 októberében szeretné átadni a négysávos közúti hidat. A 44-es ezen szakaszának áteresztőképessége jelentősen javul, az előzetes forgalombecslések szerint ugyanakkor 2007-re Szarvas „bedugulna”. A szakemberek e dátumok figyelembevételével állapították meg a gyorsforgalmi út ütemezését, tekintetbe véve az ország anyagi teherbíró képességét is. Ami a települések elke-rülőútjait illeti, az egyedi kerülőutak helyett egy összefüggő új nyomvonalat tartanak megfelelőnek. Cserkeszőlőt és Kunszentmártont északról kerülné ki az új M44-es, majd délre kanyarodva, Kardos előtt csatlakozna be a jelenlegi szakaszba. Öcsöd, Békésszentandrás, Szarvas és Csabacsűd lakossága számára kellően távol marad a jövőben a sűrű nemzetközi terherforgalmat is bonyolító út. Kondorost és Békéscsabát északról kerüli majd el a gyorsforgalmi. Jó hír a békéscsabaiaknak, hogy a 47-es út a jelenlegi szegedi elágazástól a városon kívül, Mezőberény irányában folytatódik. A Horn-kormány közútfejlesztési tervei között a következő húsz évben nem szerepelt gyorsforgalmi út építése Békés megyében. Domokos László elmondta: mindent megtesznek annak érdekében, hogy 2007-re készen legyen a gyorsforgalmi egy sávpárja. A teljes útvonal az ütemterv szerint 2015-re készülne el.