Következő mérkőzések
Spanyolország
18:002024. június 15.
Horvátország
Olaszország
21:002024. június 15.
Albánia

Csökkenő nyírségi kiszolgáltatottság

Cselényi György
1999. 11. 30. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nyitás néven országosan is figyelemre méltó távhő-szolgáltatási program zajlik Nyíregyházán három éve. A projekt eddigi eredményeit értékelő tanácskozást tartottak tegnap Nyíregyházán.Tóth Illés, a Nyírtávhő Kft. műszaki vezetője elmondta, hogy a projekt megvalósításához 1997-ben láttak hozzá, s a szabolcsi megyeszékhely jelenleg távhővel ellátott csaknem 16 ezer lakása közül eddig több mint 4 ezerben valósították meg azt, hogy a fogyasztó az általa ténylegesen felhasznált energiával arányos díjat fizessen. Ennek része az is, hogy szabályozhatja a lakásába jutó energiamennyiséget. Minderre egy átfogó, a hőközpontokra is kiterjedő rekonstrukció keretében nyílt lehetőség. A program végrehajtására eddig 500 millió forintot költöttek. 2003-ra el kívánják érni, hogy Nyíregyházán a távhőellátásba bekapcsolt fogyasztók többsége rendelkezzen a lakásán belüli hőfokszabályozás lehetőségével. Mindez harmonizál az Európai Unió tagországaiban alkalmazott megoldásokkal. Garbai László egyetemi tanár, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének főtitkára a szabolcsi megyeszékhely távhőellátó rendszere korszerűsítését országosan egyedülállónak és követésre méltónak nevezte, amelynek révén csökkent a lakosság kiszolgáltatottsága. Kifejtette: a távhőszolgáltatás megfelelő működtetése a nemzeti energiafelhasználás hatékonysága növelésének, sőt, nemzetközi környezetvédelmi vállalásaink megvalósításának is fontos feltétele. Csuti József, a Gazdasági Minisztérium munkatársa ismertette, hogy a kormány energiahatékonysági politikájának része az energiatakarékosság ösztönzése. Arra kell törekedni, hogy a távhőellátás hosszú távon a piaci viszonyok között is versenyképes legyen – hangsúlyozta. Az adatok szerint hazánknak évente 2500-3000 milliárd forintot kellene költenie a környezetvédelemre ahhoz, hogy az EU-csatlakozáskor elérje az unióban normálisnak tartott állapotot. Ez gyártástechnológiákkal és a rekonstrukciókkal összefüggő teendőket is magában foglal. Az említett kiadási teher azonban nem zúdul teljes egészében a központi költségvetésre, mert abból az önkormányzatok, a vállalkozók és mások is részt vállalnak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.