Egy igazi családi tv

Pintér Dezső tv2-je indulásakor családi televíziót ígért a magyar nézőknek. Ízlés kérdése, hogy ez mennyire valósult meg, egy biztos: létezik Magyarországon „családibb” a „csigatévénél”. A nemzeti beállítottságúnak tartott, kétségtelen értékeket is felmutató Duna Televízió 460 fős belsős állományában ugyanis ez idő szerint több mint ötven rokon található.Magáncég esetében mindez magánügy, a Duna TV azonban a magyar adófizetők pénzén működő közszolgálati médium. Az ügy pikantériája, hogy az intézmény kuratóriumának 1992-es létrejöttekor szó szerint megfogalmazódott az igényes családi televíziózás gondolata, bizonyos azonban, hogy a kurátorok nem ebben a formában kívánták megvalósítani óhajukat. Marosi Barna, a Duna TV tájékoztatásért felelős alelnöke – korábban a Ceausescu-idők magyar nyelvű kommunista lapjának, az Előrének munkatársa, aki a romániai forradalmat követően úgy nyilatkozott a Marosvásárhelyi Néplapnak, hogy hithű kommunistaként háttérbe vonul – szó szerint vehette a jámbor kívánalmat, ugyanis mindkét gyermeke az intézmény dolgozója – nyilván mindenféle befolyás igénybevétele nélkül. Fia, Marosi Péter szerkesztőként és bemondóként, lánya, Marosi Krisztina vágóként (három hónapos gyorstalpaló tanfolyamot követően) tevékenykedik az erdélyi magyarság körében valamikor legnézettebb csatornánál. Marosi Barna kérdésünkre úgy fogalmazott, mások ügyeiről nem kíván beszélni. Azt elismerte, hogy fia valóban ott dolgozik, de nem a tájékoztatási alelnökség irányítása alatt. – Különben sem hiszem, hogy ettől a Duna Televízió színvonala csökkenne. Az amerikai filmiparban is előfordulnak rokoni kapcsolatok, önmagában semmi kivetnivalót nem találok ebben – válaszolta a MAG kérdésére az alelnök. Nem volt hálátlan hozzátartozóihoz Órdódy György koordinációs igazgató sem, akinek jelenlegi felesége, Órdódy Judit főgyártásvezetőként keresi ugyanitt kenyerét, volt hitvesét, Kassai Dórát pedig külsősként foglalkoztatják a szinkronstúdióban. Béky Andrea jogi irodavezető testvére is a Duna TV kaszszájából húz fizetést, csakúgy, mint Sáska Károlyné humánpolitikai osztályvezető fia, Kállay Katalin színházi rovatvezető érettségivel is rendelkező leánya, Lakatos István belső ellenőr (!) fia, Cselényi László szerkesztő-rendező fiúgyermeke (mint édesapja technikusa), Szitányi Zsuzsa operatőr húga, Kalocsai Andrea bemondó férje, Csajbók Sándor öltöztető fia, Hagyó István gondnok felesége és leánya, a Duna tévéhez kötődő Dunatáj Alapítvány elnökének, Buglya Sándornak a felesége, Koczka András technikus testvére, Laczkovics Lászlóné titkárnő leánya, de nem maradhat ki a felsorolásból Sára Sándor elnök fia, Sára Balázs, az egyébként kiváló operatőr sem, aki felett a munkáltatói jogokat szintén édesapja gyakorolja. Összesen körülbelül 15 család ügyei fonódnak össze a főként közpénzekből működő intézménnyel, a felsoroltak csupán a teljesség igénye nélkül érzékeltetnek a kívülállók szemében valamely okból akár összeférhetetlennek is tűnő állapothalmazt. Említést érdemel, hogy Szabó László Zsolt korábbi gazdasági alelnök távozása óta ezt a posztot a középfokú végzettséggel rendelkező Hulitza Józsefné tölti be megbízott gazdasági igazgatóként. Mondani sem kell: két gyermeke is a DTV munkatársa. Marosi Barna Hulicza Józsefné iskolai végzettségét nem kívánta kommentálni, a MAG úgy értesült, hogy van már új jelölt a gazdasági alelnöki posztra dr. Préda Tibor személyében. Dr. Préda (korábban az MTI pénzügyi igazgatója) tevékenységét a Kormányzati Ellenőrzési Iroda, valamint ennek folyományaként az Állami Számvevőszék egyik tavalyi jelentése elmarasztalta, pénzügyi visszásságokat, a bizonylatolás előírásainak megszegését és a számviteli törvény bizonyos esetekben való megsértését állapítván meg a nemzeti hírügynökségnél. A korábban a határon túli magyarság körében – főként Erdélyben – legnézettebb állomásnak számító Duna Televíziót ma már a román kereskedelmi adó, a PRO TV is megelőzi, ugyanúgy, mint a magyar TV3, bizonyára nem függetlenül a ténytől, hogy az elmúlt hónapokban számos népszerű műsor lapátra került, így a Közép-Európa Magazin, a Héthatár, a Váltó. 125 erdélyi értelmiségi, élükön Lászlóffy Aladár költővel, levélben emelte fel szavát e műsorok érdekében – mindenféle válasz vagy eredmény nélkül. Marosi úgy vélekedik, hogy „a Közép-Európa Magazinon a kifáradás jelei mutatkoztak, a Héthatárt és a Váltót egyszerűen szerkesztési okokból olvasztották egybe más műhelyekkel, aláírásokat pedig bárki tud gyűjteni”. Bár a PRO TV kétségtelenül megelőzött minket Erdélyben, szó sincs drasztikus nézőszámcsökkenésről, egyes sávokban 1,2 millió nézőnk van, másrészt egy kereskedelmi televízióval szemben nem is kívánunk hasonló eszközökkel versenyezni – fogalmaz az alelnök. Nem hízelgőek a Duna Televízió határon inneni nézettségi adatai sem, a színvonalas filmkínálat ellenére egy felmérés szerint a teljes népesség 1-2 százaléka tekinthető rendszeres nézőnek, a saját gyártású műsorok nézettsége pedig 0,1 és 0,3 százalék között mozog. Sajátosnak nevezhető a közszolgálati orgánum nemzetközi kapcsolatrendszere, mert bár csupán Sára Sándor repülőjegyeinek költsége évente 6-8 millió forintra rúg, a Duna TV nem tagja az európai közszolgálati televíziók szervezetének, az EBU-nak, a hasonló profilú európai csatornákkal (TV5, Polsat, Deutsche Welle stb.) nincs érdemi együttműködés, műsorcsere sem. Több, magát megnevezni nem kívánó „dunás” szerint a Duna Televízió hír- és politikai háttérműsoraiban egyértelműen az RMDSZ Markó Béla-féle szárnyát favorizálják, az erdélyi magyarság politikai pártjának más platformjai sokkal kevesebb lehetőséget kapnak. Kedden Sára Sándor leváltotta B. Walkó Györgyöt, a Híradó vezetőjét, mivel több kollégájával együtt petíciót nyújtott be az elnökhöz a Híradó szerkesztési nehézségeivel kapcsolatban. – Egy országból csak egy televízió lehet tagja e nemzetközi szervezetnek – válaszolja kérdésünkre Marosi. – Nem felel meg a valóságnak, hogy csupán Markó Béla és köre kap lehetőséget műsorainkban; aki rendszeresen figyelemmel követi adásainkat, meggyőződhet arról, hogy például az RMDSZ reformszárnya legalább akkora súllyal és gyakorisággal szerepel – teszi hozzá. 1998-ban a Hungária Televízió Közalapítvány tulajdonában álló Duna Televízió Részvénytársaság 5,53 milliárd forintos, minden addigit meghaladó bevételhez jutott, főként annak köszönhetően, hogy a készülék-üzembentartási díjakból befolyó összegből a korábbi 14 százalék helyett 24 százalék jár egy 1998-as országgyűlési döntés óta. Annak ellenére, hogy ez az összeg még a tervezett bevételt is meghaladta, minden idők legmagasabb hiányát „sikerült” az rt.-nek produkálnia: a tervezett 244 millió helyett 406 millió forintot. Ugyancsak az 1998-as pénzügyi évben, a televíziózásban szokásos 5-10 százalékos fejlesztési hányad példátlanul alacsony nívóra, kb. 2 százalékra esett vissza, mely abszolút értékben 114 millió forintnak felel meg. Ez az összeg hosszabb távon az amortizációt sem ellensúlyozza. 1999-ben a DTV már 6,5 milliárd forintos „apanázst” tudhat magáénak a költségvetésből, a sugárzási díjat pedig teljes mértékben átvállalja a magyar állam. – A beruházási arány minimális voltát szűkös anyagi lehetőségeink indokolják. Sajnos annak idején gyakorlatilag forgótőke nélkül indult útjára televíziónk, ezt teljes mértékben a mai napig nem tudtuk kiheverni, többet beruházni csak a műsorkészítés rovására tudnánk – mondja az alelnök. Ugyanakkor nincsenek adósságaink – teszi hozzá. Ennek fényében mindenképpen érdekes fejlemény, hogy a Duna TV öt alelnökének eredetileg 2000. június 30-án lejáró mandátumát sikerült 2002. január elsejére kitolni, ami azt jelenti, hogy „túlélik” Sára Sándor elnököt, aki 2000 márciusában áll fel székéből, amennyiben nem választják újra. Ha az új elnök nem kíván vagy nem tud a régi alelnökökkel együtt dolgozni, „csupán” 10-12 millió forintos személyenkénti végkielégítés kifizetése mellett bonthat szerződést velük.