A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
0
Ezüstérem
0
Bronzérem
0

Fiatalítás várható

Pákovics Miklós
1999. 11. 05. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ez év október 8-án az evangélikus egyház, a hívők és a történelmi igazság szempontjából fontos döntést hozott Révfülöpön a Nyugat-magyarországi Evangélikus Egyházkerület. Negyvennyolc év kényszerszünet után a 2000-dik évtől újra evangélikus püspöki székhely lesz Győr városa. Nem titok, hogy a püspökségért versenyben volt Sopron is. Végül a huszonkilenc érvényes szavazatból huszonhetet kapott Győr, és kettőt Sopron. A Győri Evangélikus Egyházkerületet ért örömhírről Lackner Pál igazgató-lelkésszel beszélgettünk, aki nemrég a városi közgyűlésen köszönte meg a testületnek a győriek pályázatát teljes mellszélességben támogató döntését, amely egyik lényeges feltétele volt a sikeres pályázatnak. – Igazgató úr, először is gratulálunk a sikerhez, amely mögött feltehetően megtalálható a győri evangélikusság gazdag múltja. – Így van. Írásos dokumentumokból tudható, hogy az evangélikusoknak Győrben már 1552-ben volt iskolájuk, tíz évvel korábban pedig létezett a gyülekezet. III. Károly király 1734-ben királyi ediktummal szabályozta a protestáns egyházak szervezetét. Az akkori Magyarországon – Erdélyt, a Bánátot és Horvátországot leszámítva – négy-négy püspökséget engedélyezett a reformátusoknak és az evangélikusoknak. Utána létrejött a dunántúli egyházkerület. Az első győri püspök, Hauber Máté 1846 és 1866 között töltötte be hivatását. Legalább tíz éves fogság és üldöztetés is jutott neki. 1895-től 1926-ig Karsay Sándor volt a püspök. 1926-tól Kapi Béla, míg 1948-tól 1952-ig Túróczi Zoltán működött püspökként. Utána jött a negyvennyolc év kényszerszünet. – Mi volt az előzménye a püspökség újralétesítésének? – 1997-ben született egy olyan határozat, hogy ha nem is a hajdani négyet, de három kerületet visszaállítanak. A nyugat-magyarországi kerület székhelye Győr lett. Az új kerület magába foglalja Fejér-Komárom megyéket, Somogyot-Zalát, Vas és Veszprém megyét, valamint Győr-Sopront. Mosonmagyaróvár kimarad, mert a megszüntetéskor a megyenévben nem volt jelölve. Tekintettel a hagyományokra, természetesen szóba került Győrött a püspöki székhely újralétesítése. A városi közgyűlés, átérezve az ügy jelentőségét, a püspökségi székhely elnyerése esetére határozattal, térítésmentesen bocsátotta az egyház részére a Bajcsy- Zsilinszky utca 26. szám alatti épületet, valamint annak rendbehozatalára jóváhagyott 25 millió forint támogatást. – Mikor lesz döntés a püspök személyéről? – Két tisztségről várható döntés, a püspökéről és a kerület felügyelőjéről, aki világi személy, mert nálunk kettős, egyházi és világi az irányítás. 2000. január 1. és április 30. között az egyházközségek mondanak véleményt, vagyis szavaznak a jelöltekről. Május 10-én lesz urnabontás és szavazatszámlálás. – Vannak már jelöltek? – Megvannak, és természetesen tudnak a jelölésükről, hiszen előzőleg írásban nyilatkoztak arról, hogy megválasztásuk esetén vállalják a feladatot. A megválasztott püspök és a felügyelő előreláthatóan 2000 szeptemberében kezdheti meg működését Jelentős év lesz jövőre az evangélikusság számára olyan szempontból is, hogy az egyházkerületekben az összes tisztségviselőt újra kell választani. A győri kerületben ez százhúsz embert érint. Mindenképpen frissítésről és fiatalításról beszélhetünk, amivel csak nyerhet az egyház.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.