Gégemetszés helyett

A gége legcsodálatosabb szerveink egyike. A két hangszalag a gégefőben helyezkedik el, az ádámcsutka mögött, alattuk kezdődik a légcső, felettük a garat. Egy V betűt kell elképzelnünk: ha szárai szétnyílnak, közöttük szabadon áramlik a levegő, ilyenkor lélegzünk. Ha zárulnak, egymáshoz feszülnek, a tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat, s ekkor hangot adunk, beszélünk. A nyitási funkció az élet egyik alapfeltételét jelenti, a hangadási lehetőség az életminőséget jellemzi.Számos piciny izom összehangolt működése biztosítja ezeket a fontos, finom mozgásokat. A parancs az agyból érkezik, a X. agyideg, a bolygóideg egyik rendkívül vékony ágán keresztül. A két hangszalag külön-külön beidegzést kap. Mi történik, ha az ideg megsérül? Ebben az esetben az érintett oldal megbénul, az adott hangszalag – a V betű egyik szára – többé nem mozdul, de nem a szélső, nyitott helyzetben, hanem csaknem középen rögzül. Példánk szerint a V béna oldala majdnem függőleges. Ennek két következménye van. Az egyik az, hogy a két szár közötti terület az eredetinek alig több mint a fele, így az itt átjutó levegőmenynyiség nyugalomban elég, de futáshoz már kevés. A másik: a béna hangszalag nem képes középre zárni, nem jön létre hang, a beteg csak suttog. Hosszabb idő után, jó logopédus segítségével, néha kisebb műtéti beavatkozással ez a hiba rendszerint orvosolható. Az épen maradt hangszalagot „megtanítjuk” arra, hogy eredeti feladatát túlteljesítve ne csak középig, hanem egy kicsit azon túl lendüljön, béna társához zárjon, így ismét hang keletkezik. Ha ez nem teljesen sikerül, akkor a béna hangszalagba különféle anyagok juttathatók (teflon vagy újabban saját zsír), ettől megduzzad any-nyira, hogy az ép hangszalag zárni tudjon, és a légzési keresztmetszet sem csökken jelentősen. Hangszalagbénulás számos ok miatt létrejöhet. Ha az ideget olyan ártalom éri, amely idővel megszűnik (nyomás, bevérzés, toxikus hatás, vírusfertőzés), az idegműködés helyreállhat. Erre ilyen esetekben egy évig van remény. Amennyiben az ideg folytonossága megszakad, vagy egy részét eltávolítják, a bénulás végleges. Ez a vékony idegszál igen sérülékeny, nagy utat tesz meg, amíg a gégéhez eljut. Útjában a pajzsmiriggyel is találkozik, ezért a pajzsmirigyműtét gyakori szövődménye a hangszalagbénulás. Ha csak nyomás, húzás, bevérzés éri, működése helyreállhat, ha viszont a nagy kiterjedésű pajzsmirigydaganat eltávolítása csak az ideg egy részének feláldozásával lehetséges, a bénulás végleges. A műtét végén nem lehet minden esetben biztonsággal megjósolni, hogy visszaállhat-e még az eredeti működés. Az egyoldali bénulás következményeképpen tehát levegő van, hang nincs. Ritkán bár, de előfordul, hogy mindkét hangszalag egyszerre bénul meg. Az előbbiekből következik, hogy ez katasztrófahelyzet, hiszen mindkét hangszalag csaknem középen helyezkedik el, a köztük maradó 1-2 milliméteres rés kevés a légzéshez, a beteg fullad. Átmenetileg bent lehet hagyni egy csövet, amely a hangszalagokat széttárva a légcsőbe vezet – ezen át a beteg lélegeztethető, de ez az állapot legfeljebb napokig tartható fenn, a megoldás a légcsőmetszés. Ilyenkor a gége alatt, a légcsövön vágnak nyílást, ebbe helyezik a kanült, amely biztosítja a szabad levegőáramlást. Ezt a nem éppen kellemes, de életmentő beavatkozást jó lenne elkerülni. Svéd kutatók először 1984-ben írták le alternatív megoldásukat: a béna hangszalagok egyikét a gége porcos vázához öltötték, s ezzel biztosították a levegő útját, igaz, csak félszélességben, de ez a nyugalmi légzéshez elég. Ha a bénulás oldódik, a kivarrás megszüntethető. Az általuk alkalmazott eljárás meglehetősen nagy beavatkozás, és nem is veszélytelen – a légcsőmetszés sokkal egyszerűbb. Ők ugyanis kívülről szétvágták a gégét, és így helyezték be a hangszalagot oldalra húzó öltéseket. A Lichtenberger György professzor (Szent Rókus Kórház) által kifejlesztett és szabadalmaztatott eszköz felhasználásával mindez a gégeporc külső feltárása és átvágása nélkül, belülről is elvégezhető. Ezt a lehetőséget ismerte fel a szegedi orvostudományi egyetem fül-orr-gége klinikájának munkaközössége: dr. Jóri József, dr. Rovó László és Czigner Jenő professzor. Első közleményükben három sikeres esetről számolnak be. A súlyos, fulladásos állapotban lévő betegek elkerülték a légcsőmetszést és a gége külső feltárását is. Egyik betegük béna hangszalagja három hónap után megmozdult, hangja is javult, légzése teljesen helyreállt. A másik betegen – két héttel a beavatkozás után – életmentő vesetranszplantációt hajtottak végre sikerrel. A szervezetbe való minimális behatolással járó, rendkívül ügyes eljárás időtartama 10-15 perc. Egy új eljárás, amellyel magyar orvosok gazdagították a gyógyítás csodálatos tárházát.Magyarország népessége az idén előreláthatólag 46 ezerrel csökken, a természetes fogyás soha nem volt ilyen mértékű – mutatott rá Józan Péter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) főosztályvezetője az Országgyűlés egészségügyi és szociális bizottságának keddi, budapesti ülésén. Mint mondta, a fogyás 1981-ben kezdődött, azóta 475 ezerrel vagyunk kevesebben. 1990 és 1998 között a népesség száma 10 millió 310 ezerről 10 millió 92 ezerre csökkent, 1999 augusztusában 10 millió 61 ezer volt a lakosság lélekszáma. A statisztikusok előrejelzése szerint 2000 utolsó negyedévében vagy 2001 első hónapjaiban 10 millió alá csökken a népesség. A KSH megállapítása szerint Magyarországon elhúzódó népesedési válság van, amely az alacsony termékenységből és a magas halandóságból adódik. Az adatok szerint a 25 év alatti nők szülési hajlandósága az elmúlt nyolc évben 9 százalékkal csökkent. Az élveszületések száma tavaly 100 ezer alá esett vissza, és az idén csak 93 ezer csecsemő születése várható. Józan Péter hangsúlyozta, az élveszületések száma soha nem volt ilyen alacsony. Kiemelte, a számítások szerint jelenleg 100 szülőképes korú nőre 133 gyermek megszülése jut, a természetes reprodukcióhoz viszont legalább 213-ra lenne szükség.