Győr és az adószintek

Ahogy az várható volt, darázsfészekbe nyúlt Győr város közgyűlése legutóbb, amikor a helyi iparűzési és az építményadó emeléséről tárgyalt. Már egy korábbi közgyűlésen elhangzott, hogy Győr, több száz más településsel egyetemben, azok közé tartozik, akiket kedvezőtlenül érint az új támogatási rendszer. A személyi jövedelemadó helyben maradó részének 15 százalékról 5-re való csökkenése, a normatívák reálértékének csökkentése következtében 667 millió forintnyi veszteséget könyvelhet el.A nagyobb mérvű elvonások és az átlagos szinten történő visszajuttatások különbözete között az önkormányzat úgy teremthet egyensúlyt, ha adót emel. A testület a győri országgyűlési képviselőkön keresztül szerette volna elérni a személyi jövedelemadó helyben maradó hányadának 5 százalékról 7,5 százalékra történő emelését, bár ezt sem tartja végleges megoldásnak. Németh Zoltán fideszes képviselő a kormány politikáját lejárató hangulatkeltésnek minősítette az adóemelés szükségességének indoklását, sőt számszaki manipulációval vádolta az önkormányzat MSZP-s vezetését, Balogh József polgármester a vádat határozottan visszautasította. Németh Zoltán bocsánatot kért, a dolog azonban ezzel nem intéződött el. Változatlanul fennáll az adóemelés szükségessége. Balogh József szerint mind a pénzügyminiszter, mind a belügyminiszter adóemelésre bátorította a rászorult önkormányzatokat. Kijelentette: a kormánypárti vezetésű önkormányzatok is adót emelnek. A pénzügyi bizottság az iparűzési adó mértékét 2 százalékban javasolta megállapítani, valamint indítványozta, hogy a szakképzési hozzájárulás visszaigénylésének kedvezménye szűnjön meg. Az építményadót illetően a gazdasági bizottság másfajta verziójával ellentétben egységesen négyzetméterenkénti 600 forintot javasolt. Az emelt adótételekből 1,5 milliárd forint bevételre tenne szert a város. Ezt a veszteséghez képest sokallta Antal Imre fideszes képviselő. A megyei kereskedelmi és iparkamara kompromisszumos megoldásként az iparűzési adót 1,3 százalékos szinten tartaná elfogadhatónak, az építményadóét pedig négyzetméterenként 300 forintban. Csernák Gusztáv vállalkozóként és a gazdasági bizottság elnökeként egyaránt sokallta a vállalkozókat sújtó terheket, és ellenezte a tervezett emelés mértékét. A közgyűlés figyelmébe ajánlotta a város több száz millió forintra tehető kinnlevőségeinek, a közüzemi díjaknak a behajtását. Végül Szíj Zoltán felvetésére az emelést elnapolták. Decemberben tér vissza a közgyűlés a napirendre. Ekkor a központi költségvetés sarokszámai már becsülhetőbbek lesznek. Az elfogadott határozati javaslat a pénzügyi bizottság hatáskörébe utalta vissza a témát újbóli átvizsgálásra, azzal a meghagyással, hogy a mértékek maximumától tekintsen el.