Következő mérkőzések
Horvátország
15:002024. június 19.
Albánia
Németország
18:002024. június 19.
Magyarország

Győr és az adószintek

Pákovics Miklós
1999. 11. 23. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ahogy az várható volt, darázsfészekbe nyúlt Győr város közgyűlése legutóbb, amikor a helyi iparűzési és az építményadó emeléséről tárgyalt. Már egy korábbi közgyűlésen elhangzott, hogy Győr, több száz más településsel egyetemben, azok közé tartozik, akiket kedvezőtlenül érint az új támogatási rendszer. A személyi jövedelemadó helyben maradó részének 15 százalékról 5-re való csökkenése, a normatívák reálértékének csökkentése következtében 667 millió forintnyi veszteséget könyvelhet el.A nagyobb mérvű elvonások és az átlagos szinten történő visszajuttatások különbözete között az önkormányzat úgy teremthet egyensúlyt, ha adót emel. A testület a győri országgyűlési képviselőkön keresztül szerette volna elérni a személyi jövedelemadó helyben maradó hányadának 5 százalékról 7,5 százalékra történő emelését, bár ezt sem tartja végleges megoldásnak. Németh Zoltán fideszes képviselő a kormány politikáját lejárató hangulatkeltésnek minősítette az adóemelés szükségességének indoklását, sőt számszaki manipulációval vádolta az önkormányzat MSZP-s vezetését, Balogh József polgármester a vádat határozottan visszautasította. Németh Zoltán bocsánatot kért, a dolog azonban ezzel nem intéződött el. Változatlanul fennáll az adóemelés szükségessége. Balogh József szerint mind a pénzügyminiszter, mind a belügyminiszter adóemelésre bátorította a rászorult önkormányzatokat. Kijelentette: a kormánypárti vezetésű önkormányzatok is adót emelnek. A pénzügyi bizottság az iparűzési adó mértékét 2 százalékban javasolta megállapítani, valamint indítványozta, hogy a szakképzési hozzájárulás visszaigénylésének kedvezménye szűnjön meg. Az építményadót illetően a gazdasági bizottság másfajta verziójával ellentétben egységesen négyzetméterenkénti 600 forintot javasolt. Az emelt adótételekből 1,5 milliárd forint bevételre tenne szert a város. Ezt a veszteséghez képest sokallta Antal Imre fideszes képviselő. A megyei kereskedelmi és iparkamara kompromisszumos megoldásként az iparűzési adót 1,3 százalékos szinten tartaná elfogadhatónak, az építményadóét pedig négyzetméterenként 300 forintban. Csernák Gusztáv vállalkozóként és a gazdasági bizottság elnökeként egyaránt sokallta a vállalkozókat sújtó terheket, és ellenezte a tervezett emelés mértékét. A közgyűlés figyelmébe ajánlotta a város több száz millió forintra tehető kinnlevőségeinek, a közüzemi díjaknak a behajtását. Végül Szíj Zoltán felvetésére az emelést elnapolták. Decemberben tér vissza a közgyűlés a napirendre. Ekkor a központi költségvetés sarokszámai már becsülhetőbbek lesznek. Az elfogadott határozati javaslat a pénzügyi bizottság hatáskörébe utalta vissza a témát újbóli átvizsgálásra, azzal a meghagyással, hogy a mértékek maximumától tekintsen el.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.