Hornék nyomást gyakoroltak

A tanúk meghallgatásával folytatódott tegnap az a három éve húzódó per, amelyben Kovács Mihály egykori Agrobank-elnököt, az IBB Kft. volt ügyvezetőjét vámárura elkövetett csempészettel, adócsalással, devizagazdálkodás megsértésével és közokirat-hamisítás bűntettével vádolják. Az üzletember szerint az 1996-ban indított eljárás, illetve az előző, Agrobank-per egyaránt politikai indíttatású, amelyet az előző kormány nyomására kezdeményeztek ellene.– Nem követtem el semmilyen törvénysértést, csupán egy hoszszú évek óta zajló, politikai színezetű kirakatper áldozata vagyok – nyilatkozta Kovács Mihály a tárgyalás szünetében. Mint elmondta: ez az eljárás összefügg az Agrobank-perrel, amelyet a Horn–Kuncze-kabinet nyomására indítottak ellene. Kovács szerint az MSZP–SZDSZ-kormány mindenáron kreálni akart egy korrupciós ügyet, mivel addig egyetlen konkrétummal sem tudták bizonyítani azt a folyamatosan hangoztatott állításukat, hogy az Antall–Boross-kabinet alatt „széthordták az országot”. Az Agrobank volt elnöke arról is szólt: 1994-ben, még a botrány kirobbanása előtt a kormány részéről többször felkérték, hogy adja el az államnak a tulajdonában lévő 53 százaléknyi részvényt, erre azonban nem volt hajlandó. Kovács a sajtóban is megjelent hírek alapján úgy tudja, hogy Horn Gyula, Kuncze Gábor és Surányi György közösen hozta meg ezt a döntést.Miután Kunos Péterrel együtt letartóztatták – majd néhány nappal később szabadon bocsátották –, telefonon felhívta őt Surányi György jegybankelnök, és közölte vele: ha nem adja át a részvényeket, akkor valószínűleg börtönbe kerül. Kovács – mint elmondta – ezt követően engedett a nyomásnak, és jelképes összegért eladta a magyar államnak az Agrobank-részvényeket. Orosz Balázs, az üzletember védője lapunknak elmondta: az állam mindössze 15 ezer forintért vásárolta meg az Agrobank-részvények 53 százalékát attól a három belföldi cégtől, amelyek Kovács Mihály érdekeltségébe tartoztak. Az ügyvéd kezdeményezte a bíróságnál, hogy szerezzék be az IBB Kft. éves auditált mérlegeit, amelyek a perben vizsgált időszakban készültek. Orosz szerint ugyanis a könyvvizsgáló csak akkor hagyhatta jóvá a mérlegeket, ha ellenőrizte és rendben találta a cég különböző ügyleteit. A tanúként beidézett Pásztor Csaba, aki a vizsgált időszakban az MNB devizapiaci főosztályán dolgozott, elmondta: az, hogy egy cég fedezet ellenében aranyat kért kölcsön a nemzeti banktól, furcsa gyakorlatnak tűnt, holott Nyugat-Európában ez bevett szokás volt. Az eljárás törvényesen folytatódott, a kölcsönadás megfelelően be volt biztosítva, és hasznot is hozott a pénzintézetnek – mondta Pásztor Csaba. Sas Andor, az IBB Kft. egykori szaktanácsadója vallomásában kifejtette: előfordult, hogy azonos napon kiszállítottak aranytömböt és behoztak ékszereket, de ezek egy korábbi megrendelés teljesítését jelentették.