Jövőre: Szent István Egyetem

Hanczár János
1999. 11. 19. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Szent István Egyetem három egyetem és két főiskola szövetségéből jön létre, öszszesen tíz karral. Az egyetemi hierarchiák megszűnnek, azonban a jó helyi hagyományokat megtartjuk – vallja a közelmúltban megválasztott új rektor, Szendrő Péter, aki a négy pályázó közül 75 százalékos szavazati aránnyal kapott bizalmat. Az ország legnagyobb területű felsőoktatási intézményében 18 ezer hallgató végzi majd tanulmányait, háromezer pedagógus irányításával. Szendrő Pétert a Szent István Egyetem vezetésével kapcsolatos terveiről kérdeztük.– A budapesti Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem, az Állatorvos-tudományi Egyetem, az Ybl Miklós Műszaki Főiskola, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem karainak összevonásával jön létre, és kezdi el működését jövő év január elsejétől gödöllői központtal a Szent István Egyetem. Hogyan fér be ebbe az integrálódó intézménykomplexumba a Jászberényi Tanítóképző Főiskola? – Nagyon is, hiszen a Szent István Egyetemnek az a nagy szerencséje, hogy a vidék- és agrárfejlesztés teljes gondolatkörét fogja egybe. Fontosnak tartom a vidéki élet átvezetését a XXI. századba, az EU-ba. Elsőrangú feladatunk, hogy minden kistelepülésen legyenek ott lakó értelmiségiek: pap, tanító, orvos és mérnök, csak ezután lehet hatékony az infrastuktúra. – Hogyan kezdte el az integrálódó intézmények munkájának összehangolását? – Nagyon ügyelek arra, hogy az alma materek a saját önmozgásukban fejlődjenek. Van azonban sok összekapcsolható dolog. Megerősít elképzeléseimben az, hogy a tíz kar százféle érzelmi beállítottságú képviselőjéből álló előkészítő bizottság ellenszavazat nélkül fogadott el eddig minden, a közös működés szabályozásra szolgáló megoldási javaslatot. A humánum, a ráció és a cselekedet a hármas elve a programomnak. Meggyőződésem, hogy intézményeink között nincsenek igazi érdekellentétek. Közös bennünk, hogy a fiatalokat be kell vezetni az életbe, etikai tartást adva nekik, kulturális töltést és olyan identitástudatot, amely a szakmai és kari összetartozás mellett a Szent István Egyetem polgárává avat minden diákot és tanárt. – Mit jelent az egyetem és a diákok számára államalapító királyunk neve? – István király ezer évvel ezelőtt azzal jelölte ki az ország útját Európa felé, hogy nem Bizáncot, hanem Rómát választotta. Szellemisége sok tekintetben folytatható, így például Szent István hagyatékából ránk maradt az is, hogy ő volt az, aki tízfalunként építtetett egy templomot, megalkotva ezzel a járást, ma azt mondhatnánk, a kistérségi rendszert. – Mi az, ami a vidéki szellemi infrastruktúra építésén túl a szakmai együttműködések kiterjedése mellett még közösnek tekinthető az öszszevonásra kerülő intézmények elképzeléseit illetően? – Az, ami a diákból értelmiségit nevel attól függetlenül, hogy milyen szakmai töltése van. Ezért például a testnevelés és a sport népszerűsítése érdekében tervezzük a Szent István-sportegyesület megalapítását. Összegyetemi célkitűzésünk a Gödöllőn és a budapesti Villányi úton meglévő kiváló sportlétesítményi adottságok közös kiaknázása, és az egészséges életmódra nevelés fejlesztése, az egyetemi élsport felélesztése, amely az ifjúság számára követendő példa és egyben reklámhordozó is. Végül az idegennyelv-oktatás és vizsgáztatás már az első lépéseknél közös cél. Az akadémiai reformokra térve a különböző szakmai műhelyeket nem szüntetjük meg, nem vonjuk össze, hanem összebarátkoztatjuk azokat, hogy közösen gondolkozzanak és együtt egymásért dolgozzanak. Erőszakos beavatkozást nem szeretnék végrehajtani, csak a hatékonyság és a hallgatóság jobb „szolgálata” érdekében szükséges ésszerűsítést fogom szorgalmazni. – Mekkora megtakarítást eredményez a Szent István Egyetem működésének finanszírozása? – Az integráció az első időben nem hoz majd megtakarítást, jóllehet a világbanki pályázatokban ezt elvárják, pedig mindenki tudja, hogy kezdetben ennek nincs realitása. Azért nincs, mert végletekig lesoványított adminisztrációk működtek már a Bokros-csomag következtében is, és most kellene létrehozni a központosítást. Azt kell mondani tehát a karoknak, hogy normatív finanszírozásuk terhére fizessenek be a központba bizonyos százalékot a menedzsment eltartására. Ez bizony átmenetileg nehezíti a karok amúgy sem könnyű helyzetét. Új bevételi forrásokat kell keresniük, további tartalékokat kell feltárniuk. De azon túl bízom az Oktatási Minisztérium kezdeti támogatásában is, hiszen az átmeneti időszakban az újat és a régit is párhuzamosan kell működtetni, mindezt az oktatás folyamatossága, vagyis a diák érdekében, akit érthető módon nem az érdekel, hogy integrálódunk, hanem az, hogy mindent megkapjon az egyetemtől, amiért odajárni érdemes. – Mennyibe kerül majd az új egyetem fenntartása? – A költségvetése tízmilliárdos nagyságrendű, ami nem igazán sok. Ehhez azonban még a bevételeket is meg kell teremteni a térítéses képzésekből, pályázatokból, szponzorálásokból. – Hogyan fogja összehangolni az ország legnagyobb területű egyetemének működését? – A gödöllői központban és minden dékán előtt ugyanúgy ott van az összesen mintegy ötvenmillió forint értékű, a Matávtól kölcsönkapott monitor és tv-kamera, amelyekkel tv-konferenciát szervezhetek a vezetők számára. Erre azért van szükség, mert a Szent István Egyetemnek, az integráció nagy kísérletének hat helyszíne egy 50 kilométeres sugarú körben helyezkedik el. Ha tehát tudatilag és az informatika segítségével technikailag is sikerül leküzdeni a tagintézmények közötti távolságokat, kihasználható lesz az az előny, hogy egyetemünk szétszórtan az ország szívében és nagyon fontos helyszíneken működik. Számomra az is érték, hogy a kertészeti egyetem egy oázis a budai Villányi úton, hogy odamehet a fővárosi ember virágot venni, emellett Budapesten járhat öt évig egyetemre sok-sok településről érkező fiatal. Sajátos érték az is, hogy az Állatorvos-tudományi Egyetem a Rottenbiller utcában működik, és a madarak, nyulak, macskák és kutyák gyógyítójaként azt is jelképezi, hogy a városi flaszteren, bérházak rengetegében az ember és a természet kapcsolata nem szűnt meg véglegesen. Nem siettetném a központosítást, ez együttműködést; az óriási, szellemi és vagyoni potenciálból származó lehetőségek minél hatékonyabb hasznosítását azonban igen. – Ezt pontosan hogy érti? – Az első prioritások között emeltük ki az intézményfejlesztési programban azt a mintegy körülbelül egymilliárd forintos tételt, amely arra szolgál, hogy kiépítsük a Szent István Egyetem informatikai rendszerét. Nem szükséges Gödöllőre költözni, hanem használni kell a rendszert. – Melyek a további távlati fejlesztési tervei? – A hallgatói esélyegyenlőség javítása érdekében szeretnénk kollégiumfalut és új kollégiumokat építeni, kis egységekkel, ahol közösséget alkotva 10-15 hallgató lakhat és főként élhet együtt. Építész főiskolánk, amely a vidéki építészet egyik bázisa Ma-gyarországon, sokat segíthet e cél megvalósításában. A Szent István Egyetem ilyen és hasonló dolgokkal válhat vonzóvá. – Milyen előnyeit élvezik majd az integrációnak a diákok? – Azt szeretném elérni, hogy például egy, a kertészeti egyetemre járó hallgató amellett, hogy azt tekinti iskolájának, érezze: mivel egyben a Szent István Egyetem polgára is, kitárul előtte a világ. Ha például egy Budapesten nem tanulható tantárgyat akar hallgatni, elmehet Gyöngyösre vagy bármelyik másik intézményünkbe. Befogadják, lehetőségét pedig nem merevíti le a normatív finanszírozás vagy az intézményi korlát. De akár külföldre is járhat tanulni, mert e területen is nagyobb viszonossági kínálatot nyújthat a nagy egyetem. – Ön eddigi beszélgetésünk során igazán nem említett negatívumokat... – Pontosan tudom, hogy lesznek nehézségek, de azt is, hogy ezek jó szándékkal és körültekintő igyekezettel, munkával áthidalhatók. Tudom, hogy nagyon sok pénz kell, de ezt kormányzati partnereim is tudják. De tudják azt is, hogy az oktatás jó befektetés, és része kell legyen a nemzet felemelkedését szolgáló távlati stratégiának, ezért hiszem, hogy elképzeléseink megvalósítása mielőbb zöld utat kap.Szendrő Péter 1963-ban szerzett kitüntetéses gépészmérnöki diplomát Budapesten, azóta tanít a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Karán. A kar dékánhelyettese 1981–87-ig, ezután 1993-ig dékán. Ezt követően a habilitációs bizottság elnöke 1996–99-ig majd az egyetem továbbképzési dékánja. Idén július elsejétől december 31-ig kinevezett rektor. Október 15-én választották meg az új Szent István Egyetem rektorává. Kandidátusi tudományos fokozatát 1975-ben szerezte, 1994-től akadémiai doktor. MTA-közgyűlési doktor, képviselő. Az Országos Doktori és Habilitációs Tanács elnöke. Legfőbb célja az esélyegyenlőség megvalósítása és az elitképzés. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnökeként egykor ő találta ki a ma már igen rangos kitüntetésnek számító Pro Scinentia aranyérmet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.