Kisebb lesz a nyugdíjalap hiánya

Az Állami Pénztárfelügyelet (ÁPF) adatai szerint a magánnyugdíjpénztárak idén az első nyolc hónapban 32,6 milliárd forinttal növelték tagdíjbevételüket. Az eltelt időszak alatt jelentősen nőtt az állampapírok aránya a magán-nyugdíjpénztári befektetésekben. Az első fél évet tartalmazó jelentés szerint a részvényállomány az első negyedévben emelkedett, majd hozzávetőlegesen 10 százalékkal visszaesett a portfólión belül. A törvény 1999. augusztus 31-ig engedélyezte, hogy bárki saját magánnyugdíjpénztárat válaszszon, így a taglétszám augusztus végére elérte a 2,005 milliót. A több mint 60 pénztár között mára kialakult – véglegesnek még nem mondható – a sorrend. Így az első öt helyen (a pénztárankéti taglétszám és a visszautalásokkal csökkentett befolyt befizetések alapján) az alábbi pénztárak találhatók: OTP Magánnyugdíjpénztár, ÁB-Aegon Nyugdíjpénztár, N-N Országos Magánnyugdíjpénztár, Hungária Biztosító Rt. Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár, Winterthur Országos Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár.A tavalyi év januárja óta felhalmozott bevétel meghaladta a 62 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy a tervezettnél tízmilliárddal kisebb lesz a nyugdíjalap hiánya. Hiszen az idei költségvetésben 70 milliárd forintos járulékkieséssel számoltak a magánpénztárak miatt. Ezt a hiányt is a költségvetés finanszírozza. Az első nyolc hónap adatai az év végéig ennél kisebb bevételkiesést valószínűsítenek, augusztusig ugyanis a tervezettnek csak a 46,6 százaléka folyt be a magánnyugdíjpénztárak kasszájába. Az Állami Pénztárfelügyelet szerint az év végéig a tervezett 70-nel szemben csak 55-60 milliárd forinttal csökken a nyugdíjalap járulékbevétele, azaz a költségvetési előirányzathoz képest 10-15 milliárddal csökkenhet ebben az évben a költségvetés kötelezettségvállalása. Az összes pénztár 1999. augusztus végi taglétszáma 2 005 079 fő, a visszautalásokkal csökkentett befolyt befizetések összege pedig 62 214 248 ezer forint. A magánpénztári befizetések augusztusi adataiból az következik, hogy idén kevesebb mint 50 milliárd forinttal gyarapodna a pénztárak vagyona. A tagdíjbevételek ennél várhatóan nagyobb mértékben növekednek, hiszen az augusztusi záráskor ugrásszerűen emelkedett a tagok száma. Az új tagok járulékbefizetéseit még nem tartalmazza az ÁPF jelentése. Ha figyelembe vesszük, hogy az új tagok között igen jelentős számban megjelentek a magas jövedelműek is, akkor az idén képződő magánpénztári vagyon elérheti a 60 milliárd forintot. Még akkor is, ha számításba vesszük, hogy járulékot csak 1,8 millió forintig vonhatnak le a jövedelmekből. Az első félévi adatok alapján a pénztári vagyon – június végén – jellemzően állampapírokban, 48,8 milliárd forint névértékben volt jelen. Ez az arány szerény, de folyamatos emelkedést mutat. Nem így a részvényállomány. Tavaly a csúcsot az év közepén a 14 százalékos befektetési arány jellemezte, amely mára – az orosz és a távol-keleti piacok összeomlásának következtében – azt eredményezte, hogy a pénztárak befektetéseiknek csak nyolc százalékát tartották részvényekben. Azóta tovább csökkent a részvényállomány a vagyonportfólióban. Ennél szembetűnőbb a bankszámlán vagy az otthon tartott készpénzállomány drasztikus visszaesése a kezdeti 58,2 százalékról a jelenlegi 4 (!) százalékra. Ám ezt sokan a nagyobb hozammal kecsegtető befektetési lehetőségek megszaporodásával magyarázzák. Az a tény mindenesetre megnyugtató, hogy a pénztárak a bizonytalan, nagy rizikójú értékpapírokkal szemben – a befektetők és saját védelmük érdekében – egyértelműen az állampapírokat preferálják.