Magyar poppiac: Boldogság.hu?

A Bokros-csomag idejére tehető mélypont után egyértelműen rehabilitálódik a magyar popzene: idén lényegesen többet adnak el hazai szerző által készített hanghordozóból, mint a külföldi sztárokéból. A Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége heti eladási listájának első hat helyén magyar együttest találunk, hasonlóra az elmúlt években nem volt példa. A technikai fejlődés azonban a jogtiszta zenék ellen dolgozik: a CD-írók tömeges elterjedése és az internetről letölthető illegális másolatok csődbe vihetik a kiadókat.Nálunk is gombamód szaporodnak a nyugati trendeket követő bandák, de szép számmal akadnak sajátosan magyar popegyüttesek is – mondja Musinger Ágnes, a MAHASZ ügyvezető igazgatója. A közönség sem nevezhető túlságosan divatbolondnak, hiszen az eladási rangsor első tíz helyén az igényes és konzervatívabbnak számító zenét játszó Ákos, Cserháti Zsuzsa, Zorán és Koncz Zsuzsa is megtalálható. A tavalyihoz képest idén legalább tíz százalékkal többet adnak el az itthon készült hanghordozókból – a lista első harminc helyén tizenkilenc magyart találunk. A piac azért még messze nem olyan, mint a nyolcvanas évek végén, amikor nem ritkán százezer példány fölött adtak el egy-egy lemezből: ma már huszonötezer példány fölött arany-, ötvenezernél pedig platinalemezzel honorálják a sikert. Igaz, manapság nagyságrendekkel több cím kerül a boltokba – hazai kiadványból jóval több van és jóformán minden fontosabb külföldi lemez már a premier hetében megvásárolható Magyarországon. Visszaszorulóban vannak a profi hamisítók, akik pár éve még a piac nyolcvan százalékát birtokolták azokkal a hanghordozókkal, amelyek után a szerzők és a kiadók nem kaptak egy fillért sem. Ma már ezt az arányt húsz százalékra becsülik, de komoly aggodalomra ad okot, hogy a piacokról az otthonokba, iskolai kollégiumokba tevődött át a hamisítások színtere – a CD-írók tömeges elterjedése és az internetről letölthető mp3-as tömörítésű zeneszámok jó minőségű, olcsó másolatok készítését teszik lehetővé. A MAHASZ épp ezért több hetes kampányt indít a hónap végén, azt próbálva tudatosítani a fiatal zenerajongókban, hogy épp a rajongott zenekar anyagi ellehetetlenülésében működnek közre azzal, ha a jogdíjak kifizetése nélkül másolják kiadványait. A huszonöt hazai kiadót tömörítő szervezet a jelenséget nem akarja kriminalizálni, mert tisztában van azzal, hogy elsősorban barátok, osztálytársak között és nem kereskedelmi céllal készülnek a jogtalan másolatok, de stratégiailag megpróbál felkészülni a szerzői jogok betartatására. Nagy fájdalma a magyar könnyűzenének – és ebben a betelepült multinacionális kiadók sem tudnak segíteni –, hogy a behatárolt piacról nem tud kitörni. Néha van pár bátortalan próbálkozás – legutóbb Ákos adott ki angol nyelvű lemezt –, ám az előadók többségének enyhén szólva gond van az angol kiejtésével. Arról nem is beszélve, hogy nincsenek dollármilliók a globális reklámra – pedig a szakemberek úgy gondolják, jó néhány hazai produkció bőven megüti a nemzetközi mércét. Igazi sikertörténet az év magyar slágereit egy lemezre összegyűjtő Bravissimo, melyet vetésforgóban, évi váltásban ad ki három kiadó. Tavaly az EMI volt a soros – a dupla albumból harmincötezer talált gazdára. A slágergyűjteménybe rangot jelent bekerülni, így más kiadók is szívesen ajánlják sztárjaikat a szerkesztőnek. A tapasztalat azt mutatja, hogy a slágergyűjtemény nem rontja a szerzői kiadványok piacát: az igazi rajongó nem elégszik meg kedvence legismertebb dalával, megveszi az egész albumot, a sok ismert melódia pedig azokat is vásárlásra csábítja, akik különben nem szoktak lemezt venni – arról nem is beszélve, hogy egy vásárlással megismeri az évi „termést”. Végezetül még egyszer térjünk vissza a MAHASZ slágerlistájára: az élen jó pár hete egy olyan könnyűzenei együttes tanyázik, amely szó szerint a többiből él. Az Irigy Hónaljmirigy üdítő és színvonalas színfoltja a magyar könnyűzenének – igen szellemesen figurázza ki az összes arra érdemes pályatársat. Sértődés nincs, hiszen engedélyt kérnek a kiszemelt előadótól és a kifacsart szöveget is egyeztetik. Selejtező című lemezükre állítólag csak selejtező után kerülhettek be az aktuális sztárok „irigyhónaljmirigyes” slágerei.