Megoldás a vízumkérdésre

Utolsó szakaszukba érkeztek az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások, s a kormány jóváhagyta az EU-nál átadásra kerülő tárgyalási álláspontokat a mezőgazdaság, a személyek szabad áramlása, a bel- és igazságügyi együttműködés, a regionális politika és a pénzügyi ellenőrzés területén. Ezeket a tárgyalási pozíciókat ismertette tegnapi sajtótájékoztatóján Martonyi János külügyminiszter, többek közt rámutatva: a közös vízumpolitika érvényesítése során a későbbiekben sor kerülhet a magyar „nemzeti vízum” bevezetésére.Kilenc átmeneti kérelemre tart igényt Budapest a közös agrárpolitikához való csatlakozás során – jelentette ki Martonyi, jelezve, hogy az Agenda 2000 feloldott és liberalizált olyan témákat, amelyek későbbi dero-gációk alapját képezték volna. A csatlakozási szerződések során Magyarország arra törekszik, hogy a közös agrárpolitika egészét átvilágítsák, s egyenlő jogokat, versenyfeltételeket élvezzen a magyar termelő, aki ez esetben „mindazokat a támogatásokat igényelheti, mint egy közösségi termelő”. Fogalomváltás szükséges a „kompenzációs támogatás” definiálása terén is, hiszen az EU gazdaságpolitikájában ez egyre inkább egy állandó támogatási rendszert jelent. A termelést támogató közösségi intézkedésekkel kapcsolatban Martonyi kifejtette: a kvótáktól elvárjuk, hogy fedezze a belső fogyasztást, lehetővé tegye a kivitelt. A személyek szabad áramlása során Magyarország nem kér átmeneti intézkedést – hangzott el a tegnapi tájékoztatón, ahol azt is megtudtuk: a bel- és igazságügyi együttműködés során készek vagyunk, hogy megteremtsük a külső határellenőrzést. Ezt Szlovákia és Szlovénia esetében csak akkor érdemes bevezetni, ha az EU is szükségesnek tartja – emelte ki Martonyi, aki újságírói kérdésekre válaszolva hozzátette: 571 km-es különösen ellenőrzött rendszert kellene kiépíteni, ami fölöslegessé válhat, ha Helsinkiben az EU-csúcson Szlovákia átkerül az első tárgyalócsoportba. A külügyminiszter megismételte, hogy a státustörvény és a vízumpolitika keretében esetleg bevezetésre kerülő speciális magyar vízum más funkciójú, és más csoportokat céloz meg. Lapunk kérdésére válaszolva a külügyminiszter nem látta kizártnak, hogy a közös vízumpolitika terén olyan megoldást lehet találni, amely nem akadályozza a határon túli magyarsággal való kapcsolattartást. A nemzeti vízumot a tagállamok adják ki, a saját területükre vonatkozó érvényességgel – vetette föl az egyik megoldási lehetőséget a külügyminiszter. Tárgyalástechnikai szempontból nem kizárt, hogy 2000 végéig be tudjuk fejezni a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, s az Unió is végrehajtja saját intézményi reformját 2002 végéig, akkor 2003-ban sor kerülhet az újabb bővítési hullámra – hangoztatta Martonyi, aki újságírók kérdésére elmondta: Románia és Bulgária az EU vízumlistájáról történő törlését, illetve e két ország EU-tagságát egyaránt szorgalmazza Budapest. Bulgáriával, amely a délkelet-európai stabilitás fontos tényezője, jók a kapcsolataink, Szófiának egy árnyalattal nagyobb az esélye a sikerre – fejtette ki újságírói kérdésekre válaszolva a külügyminiszter.