Olajárak rövid és hosszú távon

T. B.
1999. 11. 24. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Öböl-háború óta nem látott magasságokba szökő olajárak ellenére a piac hosszabb távon jóval alacsonyabb árakat vár. Mivel Irak nem egyezett bele, hogy az „élelmiszerért olajat” programot csak két hétre hosszabbítsa meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa, a világpiacról emiatt kimaradó olajmennyiség tovább emelte az amúgy is magasan álló olajárakat. Az Öböl-háború óta elszigetelt Irak most Moszkva felé próbál nyitni. E törekvéseinek legfőbb eszközeként és céljaként is a régió kőolajkincse szerepel. Az iraki vezetés az orosz vállalatokat megkülönböztetett elbírálásban részesíti. Ennek köszönhető, hogy – mint a Dow Jones hírügynökség megjegyzi – az „élelmiszerért olajat” program hatodik szakaszában Irakból exportált kőolaj 40 százalékát orosz cégek vásárolták meg. Tariq Aziz iraki külügyminiszter oroszországi látogatása alkalmából arról próbálja meggyőzni Moszkvát, hogy a Biztonsági Tanácsban álljon ki Irak érdekei mellett. Oroszország mellett Kína is szimpatizál Irak bizonyos politikai törekvéseivel, de Bagdad mostani lépése – Oroszországgal szemben – neki gazdasági hátrányt okoz, mivel egyre inkább rá van szorulva a kőolajimportra. Az iraki események miatt még feljebb kúszó olajárak azonban a hosszabb távú kilátásokat – a befektetők megítélése szerint – nem befolyásolták jelentősen. Ez derül ki a meghatározó piacok különböző lejáratú jegyzéseiből. A New York-i tőzsdén például a januári kőolaj ára hordónként 26,38 dollárral nyitott tegnap, míg az októberi csak 20,1 dollárral kezdte a kereskedést. Ezt támasztja alá az is, hogy az olajcégek részvényeire sem volt különösebb hatással a hirtelen kínálatcsökkenés. Mindez annak ellenére van így, hogy az OPEC miniszterei megerősítették, nem változtatnak politikájukon, ami a korábbinál alacsonyabb szintre szállította a tagországok kő-olajkitermelését. Még hosszabb – többéves – távra az árak későbbi emelkedése ellen hat, ha tényleg megépül a már régóta tervezett Baku–Ceyhan kőolajvezeték. A Kaukázus azonban jelenleg bizonytalan régió, amelynek északi oldalán éppen a kaszpi olaj nyugati kiaknázásában ellenérdekelt Oroszország van offenzívában (Irak egyébként az Interfax szerint támogatásáról biztosította Moszkva csecsenföldi harcát). E bizonytalan helyzetre reagálásként hangzott el az azeri képviselőház külügyi bizottságának elnökétől az az indítvány, hogy a NATO hozzon létre egy speciális alakulatot, amelynek feladata a tervezett kőolajvezeték azerbajdzsáni szakaszának védelme. A szintén jelentős olajtartalékokkal rendelkező Kazahsztán részvétele azonban bizonytalan a projektben az orosz nyomás miatt (amint azt a Szabad Európa Rádió hírül adta, a kazak hatóságok által pénteken letartóztatott 22 szeparatista fegyveres fele orosz – afganisztáni és csecsenföldi – veterán volt).

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.