Olajárak rövid és hosszú távon

Az Öböl-háború óta nem látott magasságokba szökő olajárak ellenére a piac hosszabb távon jóval alacsonyabb árakat vár. Mivel Irak nem egyezett bele, hogy az „élelmiszerért olajat” programot csak két hétre hosszabbítsa meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa, a világpiacról emiatt kimaradó olajmennyiség tovább emelte az amúgy is magasan álló olajárakat. Az Öböl-háború óta elszigetelt Irak most Moszkva felé próbál nyitni. E törekvéseinek legfőbb eszközeként és céljaként is a régió kőolajkincse szerepel. Az iraki vezetés az orosz vállalatokat megkülönböztetett elbírálásban részesíti. Ennek köszönhető, hogy – mint a Dow Jones hírügynökség megjegyzi – az „élelmiszerért olajat” program hatodik szakaszában Irakból exportált kőolaj 40 százalékát orosz cégek vásárolták meg. Tariq Aziz iraki külügyminiszter oroszországi látogatása alkalmából arról próbálja meggyőzni Moszkvát, hogy a Biztonsági Tanácsban álljon ki Irak érdekei mellett. Oroszország mellett Kína is szimpatizál Irak bizonyos politikai törekvéseivel, de Bagdad mostani lépése – Oroszországgal szemben – neki gazdasági hátrányt okoz, mivel egyre inkább rá van szorulva a kőolajimportra. Az iraki események miatt még feljebb kúszó olajárak azonban a hosszabb távú kilátásokat – a befektetők megítélése szerint – nem befolyásolták jelentősen. Ez derül ki a meghatározó piacok különböző lejáratú jegyzéseiből. A New York-i tőzsdén például a januári kőolaj ára hordónként 26,38 dollárral nyitott tegnap, míg az októberi csak 20,1 dollárral kezdte a kereskedést. Ezt támasztja alá az is, hogy az olajcégek részvényeire sem volt különösebb hatással a hirtelen kínálatcsökkenés. Mindez annak ellenére van így, hogy az OPEC miniszterei megerősítették, nem változtatnak politikájukon, ami a korábbinál alacsonyabb szintre szállította a tagországok kő-olajkitermelését. Még hosszabb – többéves – távra az árak későbbi emelkedése ellen hat, ha tényleg megépül a már régóta tervezett Baku–Ceyhan kőolajvezeték. A Kaukázus azonban jelenleg bizonytalan régió, amelynek északi oldalán éppen a kaszpi olaj nyugati kiaknázásában ellenérdekelt Oroszország van offenzívában (Irak egyébként az Interfax szerint támogatásáról biztosította Moszkva csecsenföldi harcát). E bizonytalan helyzetre reagálásként hangzott el az azeri képviselőház külügyi bizottságának elnökétől az az indítvány, hogy a NATO hozzon létre egy speciális alakulatot, amelynek feladata a tervezett kőolajvezeték azerbajdzsáni szakaszának védelme. A szintén jelentős olajtartalékokkal rendelkező Kazahsztán részvétele azonban bizonytalan a projektben az orosz nyomás miatt (amint azt a Szabad Európa Rádió hírül adta, a kazak hatóságok által pénteken letartóztatott 22 szeparatista fegyveres fele orosz – afganisztáni és csecsenföldi – veterán volt).