Öncenzúra

1999. 11. 08. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

El sem hinnénk, milyen könnyű összemosni a lojalitást a szolgalelkűséggel, az elvhűséget az elvtelenséggel. Megszoktuk már, hogy a kádárista sajtó utóvédjei szervilizmussal vádolják a konzervatív felfogású újságírókat, mondván, akik kiállnak az Antall-kormány vagy a jelenlegi koalíció eszményei mellett, azok a hatalom kiszolgálói. A szocialisták és az SZDSZ talpnyalói viszont „függet-lenek”. Nincs különösebb gondunk, amíg az ilyen jellegű csetepaték határainkon belül maradnak, elvitázgatunk egymással, megsértődgetünk, de érzékeljük az ügy valódi súlyát. Nagyobb baj az, amikor a „művelt Nyugat” mond véleményt a magyar sajtó állapotáról, etikai viszonyairól. Az ilyen jellegű híradásokban szinte mindig tetten érhető az elfogult egyoldalúság, és nem a konzervatív újságírás javára. A napokban a nagy tekintélyű Financial Times írt a magyar médiumok helyzetéről, és tekintély ide, tekintély oda, tekintélyes marhaságokat közölt. Robert Wright jegyezte a cikket, s megállapítja, hogy a magyar állam kemény kézzel belenyúl a médiumokba. Idézzünk néhány töredéket – a Magyar Hírlap interpretációja alapján – Wright kolléga művéből. „A megfigyelők többsége úgy látja, hogy Magyarország tömegtájékoztatási kultúrája gyenge, hiszen vannak újságírók, akik nem kérdőjelezik meg a tekintélyt, és nyitottak akár a korrupcióra is... többségük a kommunizmus idején kezdte pályáját.” Nem tudjuk, kik a „megfigyelők”, de sejtjük, hogy ők azok, akik a kommunizmus idején kezdték pályájukat, csak idővel átváltottak „liberálisba”. A konzervativizmusnak egyik lényeges eleme a tekintélytisztelet, a korrupcióra való hajlam viszont tökéletesen ideológia- és pártsemleges, bár tapasztalataink szerint inkább balos kötődései vannak. A tekintélytiszteletet és a korrupciót együtt emlegetni felületességre és sanda szándékra vall, s ezekhez még a kommunista indíttatást is hozzákeverni kifejezetten tisztességtelen manipuláció. Természetesen van konzervatív újságíró, aki a kommunizmusban kezdte a pályáját, van olyan is, akinek pöttyök, foltok vannak a múltjában, de a korrupcióra való hajlam nem a mai kormánypártiság oldalán keresendő. Robert Wright nehezményezi, hogy „Hírigazgatói posztot kreáltak Csermely Péternek, annak a Magyar Demokrata című lapnak a volt szerkesztőjének, amelyet összekapcsolnak Csurka István szélsőjobboldali MIÉP pártjával...” Tessék már egyszer megmondani, ki kapcsolja össze a Magyar Demokratát a MIÉP-pel, Csermely Pétert Csurka Istvánnal?! Annyi közük van egymáshoz, mint a kereskedelmi televíziók bemondóinak a magyar nyelvhelyességhez. Ez a Wright összebeszélhetett a Camus-val, tudják, azzal a „független szakértővel”, aki az EU-t bombázta meg „magánvéleményes” ökörségeivel. Ám ha nem is beszéltek össze, ugyanaz a kórus sugdolózik a hátuk mögött, amelyiknek legfőbb feladata az ország lejáratása, a magyar kultúra – hogy az ő kifejezésüket idézzük – fikázása, a nemzeti érdekeket védő politika mocskolása. Ilyen informátorokra támaszkodva adnak hírt – lehet, jó szándékú újságírók – hazánkról. Wright megemlíti, hogy a magyar újságírók hajlamosak az öncenzúrára. Ez igaz! Bennem is működik az öncenzúra, ezért nem írom ide, hogy mit gondoltam első indulatomban a Financial Times cikkének hazai ismertetése olvastán. (Nem vagyok én szoci kultusz-államtitkár, hogy nyilvánosan trágárkodjam.) De a BBC-normán nevelkedett kollégában is működhetne – no nem az öncenzúra – legalább az önkontroll, hogy ne vegye készpénznek mindazt a hülyeséget, amit úgynevezett véleményformáló értelmiségiek adagolnak neki. Egyszer kérdezze meg a másik oldalt is. Kíváncsi vagyok, leírná-e a konzervatívok véleményét is. Vagy az esetben feltámadna benne is az öncenzúra?

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.