Orwelli kettős beszéd az ezredforduló Magyarországán

1999. 11. 23. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A duplagondol a XX. század egyik nagy találmánya – Orwell találta fel 1949 tájékán, s ismertette 1984 című regényében. A duplagondol a hétköznapi, természetes logikával gondolkodó emberek számára elég nehezen elsajátítható gondolkodásmód, ezért mindig nagy érdeklődéssel figyelem azokat a közéleti személyiségeket, akik a mindennapok könnyedségével alkalmazzák. Az 1984 című regény azonban elég mélyen boncolgatja a totális diktatúráknak nemcsak a hogyanjait, hanem a miértjeit is. Elsőként tekintsük át a módszereket. Az emberek feletti korlátlan ellenőrzés egyik legfontosabb része a múlt ellenőrzése. Aki a múltat uralja, befolyásolhatja a jelent és a jövőt is. A múlt folyamatos korrekciója a Párt (az 1984 Óceániájának Pártja) legfontosabb tevékenysége, hiszen azok az emberek, akik nem emlékeznek arra, hogy milyen jól éltek korábban, nem lázadoznak jelenlegi életkörülményeik miatt. A múlt újrafogalmazásával foglalkozik a regénybeli Igazságminisztérium teljes irattári osztálya. Ha például Nagy Testvér három évvel ezelőtt azt mondta, hogy idén hárommillió tonna acélt termel majd az ország, de csak 1,2 millió lett az eredmény, akkor semmi gond, az irattári osztály szorgos munkatársai átírják a korabeli újságokat – ezeket újra is nyomtatják, s az eredetieket ezen újakkal helyettesítik.A duplagondol képességeNo persze erre minden épelméjű ember azt mondaná, hogy ez a történelem meghamisítása. Ezt a kis gondot oldja fel a duplagondol technikája, ugyanis a fenti módszerrel a múlt bár változtatható, soha egyetlen konkrét esetben sem változik meg, hiszen ha az éppen aktuális álláspontnak megfelelően új formát is adnak neki, akkor ez az új változat lesz a múlt, és másféle múlt soha nem is létezhetett, mert múlt csak egy van. Szélsőséges esetben ugyanazt a dolgot esetleg többször is meg kell változtatni egy héten belül, de az előző szabály ekkor is gond nélkül alkalmazható, az egyetlen probléma már csak az emberek rövid távú emlékezete, s éppen erre ad megoldást a duplagondol. „A duplagondol azt a képességet jelenti, hogy valaki egyidejűleg két, egymásnak ellentmondó nézet birtokában van, s mindkettőt elfogadja. A pártértelmiségi tudja, hogy (...) tréfát űz a valósággal, a duplagondol alkalmazásával azonban mindjárt meg is nyugtatja magát, hogy a valóságon semmilyen csorba nem esett. Az eljárásnak tudatosnak kell lennie, különben nem hajtható végre kellő pontossággal, de ugyanakkor öntudatlannak is kell lennie, különben a hamisítás és bűntudat érzését kelti. A duplagondol az Angszoc igazi lényege, hiszen a Párt alapvető ténykedése, hogy tudatosan csal, s közben szilárdan ragaszkodik annak feltételezéséhez, hogy tisztességesen jár el.” Valóságszabályozásnak is lehetne nevezni a duplagondolt, de ennél többet takar – a két ellentétes értelmű tartalmat egyszerre kell teljes meggyőződéssel bírni, s mindig a megfelelőt alkalmazni, ám nem tudatosan, hanem természetesen.A duplagondol gyakorlataHadd említsek néhány konkrét példát, hogy az elmélet síkjáról átléphessünk a gyakorlat talajára. Az előző kormány idején Szöllősi Istvánné a Pedagógusok Szakszervezete elnöke volt, de mellesleg még a szocialista párt tagja is, ráadásul igen magas pozícióban. Amikor a Bokros-csomag kezdte „áldásos” hatását kifejteni, az infláció 20 százalék fölött volt, a pedagógusok béremelése meg infláció alatt (magyarán reáltértékben igencsak megcsökkent), akkor Szöllősi Istvánné mint a PDSZ elnöke igencsak felháborodott (főleg a szakszervezet ülésein), talán még a parlamentben is interpellált, majd amikor a végszavazásra került sor, a tiltakozás szép csendben elhalt. Ezt a két szerepkört tudathasadás nélkül feldolgozni csak a duplagondol alkalmazásával lehet. De említhetnénk az összes többi szakszervezetet (főként az MSZOSZ tagjait), amelyek képviselői a szocialisták padsoraiban üldögéltek nyugodtan, miközben az általuk képviselt munkavállalók keresetének reálértéke szélsebesen zuhant. A duplagondol nélkül ugyanis majdnem teljességgel érthetetlen, hogy miért is voltak képtelenek a szakszervezetek (tisztelet a kivételnek) a tagság érdekeinek érvényesítésére 1994 és 1998 között, amikor is a különféle „szükséges” „reformok” áldozatai éppen a bérből és fizetésből élők voltak. Ha az emlékezetem nem csal, az említett időszakban egyetlen komoly sztrájk sem történt, bár a „fenyegetésekkel” nem fukarkodtak – azzal viszont mindenki tisztában volt, hogy ez csak rongyrázás. Az MSZP „irattári osztálya” persze igyekszik gondos munkát végezni, és mindent megtesznek azért, hogy derűs nosztalgiával vonják be mind az elmúlt négy év, mind az előtte lévő 40 emlékét. Bizonyára ők sajnálják leginkább, hogy a valóságszabályozásnak a regénybeli szintjére nem jutottak el, ám pótléknak megteszi a (persze csak állítólagos) iratmegsemmisítés is. A duplagondol gördülékeny alkalmazására van szüksége Horn Gyulának, Kovács Lászlónak, valamint a szocialisták számos (egykoron MSZMP-káder) funkcionáriusának ahhoz, hogy legyen merszük kiállni az ’56-os ünnepségeken a mártírokra emlékezvén koszorúzni (a két ellentétes tudattartalom itt a magyar nemzeti érzés, nemzettudat, illetve a szovjetekkel való készséges együttműködés az előbbi elnyomása érdekében). A duplagondolban nem elég gyakorlott emberek ugyanis azt gondolták, hogy ennél égbekiáltóbb arcátlanság még nem esett a földön – ez azonban csak a gyakorlat hiányát mutatja. A duplagondolnak egy másik, szinte iskolát teremtő példája az az igyekezet, amellyel az MSZP fiatalításnak, megújulásnak, új arculatának aposztrofálja a tisztségek újraelosztását a régi jó elvtársak között. Maga a duplagondol fogalma egyébként nem idegen a magyar köznyelvtől, mintegy hat éve él a köztudatban egy szinomimája: a szociálliberális (így, egy szóban) – legalábbis gazdasági vonatkozásban. A duplagondol reflexszerűen történő alkalmazása nélkül meglehetősen nehéz ennek a szónak bármiféle jelentést tulajdonítani, hiszen első pillantásra a gazdasági kérdések szociálismódon való megközelítése, illetve liberális megközelítése egymásnak ellentmondónak tűnik (bár készséggel elismerem, hogy nem vagyok gazdasági szakértő, pusztán a véleményemet fogalmazom meg). Ám megfelelően alkalmazva a duplagondolt, egyből értelmet nyernek a szociálliberális szóból származtatott olyan (egyébként nehezen érthető) kifejezések, mint például, hogy az SZDSZ feláldozta a népszerűségét (a Bokros-csomag támogatása által) a haza oltárán, vagy hogy a Bokros-csomag nélkül Magyarország dél-amerikai jellegű csődtömeggé vált volna. A legbriliánsabb alkalmazása a duplagondolnak azonban kétségtelenül Keleti György egykori honvédelmi miniszter nevéhez fűződik. Eleve ahhoz, hogy ő ezt a feladatot felvállalja – hangsúlyozni kell itt újra, hogy az ország érdekében (figyeljék tollamat, duplagondolok!) –, duplagondolni kellett, ugyanis még 1988-ban is megjelent a Honvédelmi ismeretek című tankönyv, melynek egyik szerzője Keleti György, és bizony igen csúnya szövegkörnyezetben emlegeti a NATO-t. 1994-ben viszont ugyanez a személy már teljes mellszélességgel vállalta az ország NATO-csatlakozásának levezénylését. Az ellentmondás csak látszólagos, mihelyst a duplagondol segítségével értékeljük a két tényt. Az igazán zseniális duplagondol azonban akkor történt, amikor magyar vadászgépek parlamenti felhatalmazás nélkül gyakorlatoztak Lengyelországban – ez ugyanis törvénytelen dolog. A kényes kérdések során alkalmazott duplagondol esetében a két ellentétes meggyőződés itt a tudtam/nem tudtam volt. Ha a kérdés úgy hangzott el, hogy tudott-e a gyakorlatozásról, akkor a válasz az volt, hogy nem tudott, hiszen ellenkező esetben ő maga is törvényt sértett volna. Ha viszont az a kérdés, hogy tudott-e arról, ami általában a minisztériumban történt, akkor a válasz természetesen igen, hiszen ellenkező esetben alkalmatlan lett volna a miniszterségre, és illett volna lemondania. A duplagondolnak tényleg gerincvelőből történő alkalmazására azonban akkor volt szükség, amikor a kérdés úgy szólt, hogy tudott-e a gyakorlatról, s ha nem, akkor nem gondolja-e, hogy alkalmatlan a feladatra, hiszen nincs teljesen az irányítása alatt az alá rendelt minisztérium, hadsereg. A kérdés első felére a válasz az, hogy nem tudott róla (nem sértett törvényt), a második felére, hogy tudott róla (alkalmas a miniszterségre), az esetleges logikai problémákat pedig a duplagondol azonnal megoldja. Még számtalan példát lehetne hozni arra, hogy közéleti személyiségek milyen természetes könnyedséggel alkalmazzák akár a duplagondolt, akár más, a duplagondolhoz kapcsolódó fogalmat, például a kacsabeszélt vagy feketefehért. Nem véletlen, hogy a magyar közélet egy viszonylag jól körülhatárolt körében jóval gyakoribb a duplagondol alkalmazása, mint a mindennapi életben, ugyanis a kommunista ideológia egyik kedvelt „fogása” volt, hogy pl. a relativitás elvét értékrendszerekre is kiterjesztette (nincs abszolút értékrend, amihez viszonyíthatjuk az életünk minőségét, az éppen aktuális értékrendet a Pártszolgáltatja). Ha viszont a viszonylagosság körébe az értékeken túl a tényeket, történéseket, a múltat is bevonjuk, rövid úton a duplagondolhoz jutunk. Úgy tűnik tehát, mintha mind a szocialista erkölcsnek, mind a szocialista gondolkodásmódnak integráns részét képezné a duplagondol fogalma.A miértA duplagondol maga (az 1984-ben) a módszerek körébe tartozik, azaz része mindazon eljárásoknak, amelyekkel a Párt (a regénybeli Óceánia pártja) fenntartja totális diktatúráját. A miért is kiderül, azaz mi is az oka annak, hogy az emberek egy viszonylag szűk csoportja abszolút módon uralkodik a többségen. A történelem folyamán számos diktatúra létezett, amelyek a legkülönfélébb magyarázatokkal próbálták létjogosultságukat indokolni: történelmi szükség, a nép akarata, a nép érdekében, végszükség stb. – titokban esetleg gazdasági előnyök, jólét, luxus. Az 1984 Pártja eljutott végül annak a felismeréséig és kimondásáig, hogy ők a hatalmat pusztán és tisztán (úgy is mondhatnánk, vegytisztán) önmagáért a hatalomért akarják. 2002-ben is.A szerző programozó matematikus, fizikus

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.