Problémás külmissziók

1999. 11. 14. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Noha a jelenlegi világrendet – nézőpont függvényében – sokféle módon lehet értékelni, abban mindenki megegyezhet, hogy a változás üteme felgyorsult. A vezető hatalmak is új problémákkal szembesülnek, melyek megkérdőjelezik tradicionális szerepüket és elavulttá teszik érdekérvényesítő mechanizmusukat, intézményrendszerüket, módsze-reiket. Megdöbbentő módon igaz mindez a világ napjainkban legerősebb, leginkább befolyásos hatalmára, az Egyesült Államokra nézve is. A hidegháború nyújtotta relatív stabilitásra épülő amerikai diplomáciai rendszer hiányosságairól, egyesek szerint „krízishelyzetéről” már huzamosabb ideje cikkezik a nyugati sajtó, de a különböző panaszokat csak a minap igazolta hivatalos jelentés. A veterán diplomatákat, katonatiszteket, vállalatvezetőket és mindkét párt képviselőit tömörítő, a külföldi jelenlétet vizsgáló tanácsadói fórum szerint az amerikai külmissziók elavult létesítményekben, elégtelen kommunikációs lehetőségek és veszélyes biztonsági körülmények közepette tevékenykednek. A jelentés általánosságban hangsúlyozza, hogy a hidegháború befejezése óta bekövetkezett politikai, gazdasági és technológiai változásokkal nem tartott lépést az Egyesült Államok külképviseleti rendszere. A tanácsadó fórumot Madeleine Albright külügyminiszter asszony a tavaly augusztusi kenyai és tanzániai követségi robbantások után hívta életre, s útmutatásai természetesen a finanszírozás kibővítését tartanák a krízisből kivezető útnak. A külmisszók költségvetési támogatásával kapcsolatban azonban már el is érkeztünk az amerikai belpolitika egyik évek óta húzódó éles vitájához. A republikánusok uralta kongresszus ugyanis folyamatosan keresztülhúzza a Clinton-kormányzatnak a terület pénzelésével kapcsolatos terveit, arra hivatkozva, hogy abból aránytalanul nagy részt fordítottak hatékonyságot nélkülöző segélyezési célokra. A jelentés évente 500-600 millió dollárral többet juttatna a külmisszióknak, bár tény az is, hogy számos, kevésbé frekventált régióban a jelenlét visszafejlesztését tartja szükségesnek. A nagykövetségek biztonságának fokozására az elkövetkező tíz évben közel másfél milliárd dollár ráfordítást tartanának elfogadhatónak. Külön hangsúlyt kívánnak fektetni arra, hogy a külszolgálat tagjai megfelelő módon tarthassanak kapcsolatot családjukkal és egyenesen elfogadhatatlannak tartják, hogy több külmisszió egyáltalán nem vagy csak korlátozott mértékű internet-hozzáféréssel, illetve elektronikus levelezési lehetőséggel bír. A rendelkezésre álló létesítményekkel, épületekkel kapcsolatban is meglehetősen gyászos képet festettek a tanácsadói fórum tagjai. Huszonhárom állomáshelyen tapasztaltak szerint a missziók negyede krónikus helyhiánnyal küzd. Ukrajnában például „kempingszék nagykövetségnek” hívják épületüket az amerikai diplomaták, mivel számos munakhelyhez csak a székek összecsukását követően lehet hozzáférni. Másutt lakókocsikba, illetve konténerekbe tudtak csak berendezkedni a munkatársak, valódi elhelyezés nélkül. Az összes feltárt probléma közül természetesen a biztonsági hiányosságok a legaggasztóbbak. A távoli nagykövetségek elleni esetleges terrorakciók ugyanis tovább erősíthetik az amerikai politikában a befelé fordulást, kevesebb nemzetközi szerepvállalást szorgalmazó erőket, amely viszont negatív következményekkel járhat a világ stabilitására nézve.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.