Következő mérkőzések
Horvátország
15:002024. június 19.
Albánia
Németország
18:002024. június 19.
Magyarország

Ruanda borzalma testközelből

Farkas Tímea
1999. 11. 28. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A ruandai tragédiáról már számos tudósítást láthattunk-hallhattunk, de Huguette de Broqueville (képünkön) Uraho? (Élsz még?), azaz Élet és halál Ruandában című, magyarul is megjelent könyve meghökkentően naturalisztikus képeivel mindennapi élményünkké teszi az afrikai tragédiát, miközben bátyjának – aki Ruandában misszionáriusként tevékenykedett – állít emléket. A francia nyelvű belga írónő könyvét Bárdos Miklós fordította magyarra, és a Harmat Kiadó gondozásában jelent meg. A kötetet a Helikon Könyvesházban mutatták be, ahol jelen volt a szerző, Huguette de Broqueville is.Huguette de Broqueville, aki jelenleg a nemzetközi PEN Klub alelnöke, illetve a belga hasonnevű szervezet elnöke, 1937-ben született Brüsszelben. Első regényét, Az ember nem válaszol egy békának címűt 1968-ban publikálta Párizsban. Ezt követte az Irodalmi matematika című eszszékötete 1983-ban, és két évvel ezelőtt jelentette meg Uraho? című kisregényét a ruandai polgárháború mészárlásairól. Az írónő közvetlenül látta a ruandai szörnyűségeket, hiszen két alkalommal is járt az afrikai országban. Ruanda története, a hutuk és a tuszik viszálya foglalkoztatta Huguette-t. A különös érdeklődés valódi oka azonban az – így Huguette –, hogy bátyja húsz esztendőn keresztül misszionáriusként élte meg a ruandai eseményeket. A fivér óva intette az írónőt szándékától, miszerint könyvet készül írni Ruandáról, ugyanis bizonyos információk közzététele veszélyes lehetett volna a fehér atyákra nézve. A könyv igazi ihletője azonban Huguette testvérének ruandai halála. A mű teljes depresszióban született, nem volt prekoncepció – vallja a belga író –, s csak az írás folyamata alatt vetődtek fel a könyvbeli filozófiakérdések, annak dacára, hogy sem teóriákat, sem filozófia problémákról nem akart értekezni, pusztán tényeket közölni. Arról, hogy a hutuk és tuszik közti örök etnikai ellenségeskedés, az egymástól való rettegés miként indította el a borzalmas események sorozatát, arról, hogy a belga papok, protestánsok és katolikus, nem építhetnek fehér vezetést a mindig is törzsi vezetőikre hallgató afrikai nép fölé. Huguette de Broqueville az emberi természetet próbálta egész borzalmában, ugyanakkor szépségében is feltárni a szexualitás, a költészet és a vallásosság robbanó ötvözetében. A regénynek nincs szándékolt üzenete – tudtuk meg a szerzőtől –, de azokra a század- és ezredvégünket foglalkoztató kérdésekre kereshetünk választ, hogy él-e még jobbik, szebbik, emberibb felünk, tudunk-e még egyáltalán megdöbbeni valamin, például a közelmúltbeli délszláv háború szörnyűségein.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.